Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-11-27 / 47. szám

1490 1604t T A Mélyen tisztelt Gyászgyülekezet! Magyarhoni protestáns egyházunk egéről legfényesebb csillagainak egyike tünt le, egyik istenihletett apostolának hatalmas szava örökre elnémult, egyházunk törvényes jogainak hős védelmezője, közügyeinek buzgó s lankadatlan vezére, a szabad gondolkozás és hit, a tudományos felvilágosodás és előhaladás rendithetlen úttörője s szellemi bajnoka, egyházkerületünk érdemdús s feledhetlen főpásztora, néhai Főtiszteletü superintendensünk Máday Károly, mindnyájunk legmélyebb fájdalmára elhagyván e földi küzdelemteljes pályát, az örök élet lakába költözött. E dicsőült nagy halottban elvesztette családja szerető atyját és gondnokát, legerősebb oltalmazóját s támaszát; egyházi községe pedig buzgó lelkipásztorát, sziveket hoditó apostoli szónokát ; egyházkerületünk egyik fővezérét, ki jogai védelmezéseért, szellemi s anyagi felvirágoztatásaért hősileg küzdött, áldozott s szenvedett; a tudományos intézetek a tapintatos paedagogot és szakértő szervezőt; szülőfölde egyik legkitűnőbb képviselőjét, légfényesb példányát, legszebb diszéti hazánk egyik leghivebb fiát, önálló szabadságának legelszántabb előharcosát, jövendő nagyságának megalapítóját, számos barátja! s tisztelői elvesztették elhunyta által magánéletükben ugy mint az egyházi, iskolai s politikai téren legbölcsebb tanácsadójokat, őszinte barátjokat és áldozatkész segitőjüket. E pótolhatlan nagy veszteséget gyászolók ezrei, most szivök mély fájdalmának engedve, a dicsőült sirhantjához zarándokolnak és ritka jelességei, keresztyén s hazafiúi erényei, egyházunk és tanintézeteink szent ügyéért kivivott elanyészhetlen nagy érdemei, dicső emlékének hálás tisztelettel áldoznak; és ugy mi is Késmárk városa ev. egyházközsége és tanodája képviselői gyanánt nem kevésbé, sőt mindenek felett indíttatva érezzük magunkat egyházunk s szülőföldünk ama volt nagy fiának, tanodánk egykori kitűnő növendékének és buzgó pártfogójának veszteségét legmélyebb fájdalommal siratni ; egyszersmind szent kötelességünknek tartjuk a dicsőült halhatatlan nagy érdemeinek emlékét az elismerés és kegyelet hervadhatlan babérkoszorújával díszítvén,>zt legdrágább ereklye gyanánt a késő utókornak fenntartani. Mert, bár a dicsőült életének későbbi folyama mindinkább szélesbedett s messze első sziklás forrásától egész egyházunkon s hazánkon keresztül vette irányát , min" denütt áldást árasztván számtalan szellemi érdek és kincsek hordozója, életművek mozgatója gyanánt, — mégis itten, hazánk ezen határán, a rendithetlen Kárpátok bércei alján állott egykor bölcsője és vette pályafutásának kezdetét, mely ezen tanoda által kapta első határozott irányát. Hogy pedig a megboldogultnak tett és áldásdus életét, hatása egész terjedelmét, tetőpontjának magasságát helyesen méltányolhassuk, szükséges lesz annak kiindulására, készületének terére, valamint egyházunk s hazánk egykori eseményeire visszapillantanunk, a mit én megbízásom következtébon gyönge felfogásomhoz képest ezennel megkísérlek körvonalozni. Mint minden ember, a dicsőült is szülőföldjének természete s lakosaitól, főként szülőházától s első szellemi vezéreitől származó mély s elenyészhetlen benyomások hatását magán tapasztalá és egész későbbi felfogása, gondolkozása, érzése s cselekvése módjában azon első benyomásokat hiven visszatükröző. Született Késmárkon 1821. junius 2-án. Polgári szülei családi körében azok s testvéreinek ernyedetlen munkássága, gyöngéd szeretete, becsületessége s vallásos kegyessége jótékony melegítő napsugarakként korán ébreszték gyermeki fogékony elméjében a tevékenység ösztönét, szivében a vallás boldogító, emelő s nemesítő érzületét. Munka és vallás ezen két genius kiséré a gyermeket a szülői házból az életbe, az egyik ébrészté minden szellemi tehetségeit, edzette erejét a földi rögös pálya akadályaival leendő küzdelemre, a másik a fönségesb irányt mutatá, mely felé életében töreknie kellett. Kedélye hasonlóan mintegy kárpáthi tó kristály tiszta tüköré a környező fönséges ormokat, a fényes napot és csillagos eget hiven ttikrözé vissza ; élet ereje pedig kiömlő hegyi patak gyanánt sziklák közt tört magának utat, bátran küzdve a medrébe omlott akadályokkal, nem rettegve a duló fergetegektől, nem apasztva a villámok tüzétől, sőt tajtékzó habj ai amazok által még inkább feldagadtak, ezek csattogása alatt még fentebben zúgtak. A késmárki lyceumban, a tudományos nevelés ezen előcsarnokában fejlesztettek ki először lelke dus tehetségei főként az ó classicai tanulmányok által, melyek forrásából Stencel Hugó, Kralovánszky István és Benedikty János tanárok vezetése mellett ama eszme gazdagságot, eszményi irányt és szép izlést merité, melylyel áldott elméje csakhamar ifjúi ihlettség szárnyára