Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-11-27 / 47. szám

1479 143 0 alatt nagyon lesttlyedtek. Valami élő vallásos lélek és jellem alig ismerhető fel bennök". De hát mi részben emelkedtek ki a felekezeti iskolák s miféle lélek és jellem képződött bennök ? Mondjuk ki őszintén, bármily fájdalmasan essék is ránknézve e vallomás. Az egyházak hitelveiknél fogva megromlottaknak Ítélvén a természeti képességeket, a tekintély előtti meghaj lásra neveltek, a természeti fejlődés jogosulatlanságát hirdetvén: örökre megállapított hitnézetekre és formákra ez által vakonservativismusra szoktattak s ekép közvetve az ész és a szabadság ellen támadának s a servilismust terjesztették. Igy történt, hogy ezen intézetekből, melyekben korán összekötözték a szellem szárnyait, a tudomány szabadon se nem terjedhetett, se nem fejlődhetett. A „felekezeti mederben" vezetett iskolában az ész sajátságos járáshoz szoktattatott. Az volt a legfőbb tudomány, mely megfoghatatlanságok láncolata vala. Itt külön geologia és természettan volt és van. Ezek szerint hat nap alatt teremtetett a világ s a föld nem forog.Volt és van kath történettan, mely az inquisitiók s a pápák gyalázatosságait valamint azon égre kiáltó szenvedéseket, melyek a protestánsokra mérettekki, elhallgatá vagy elferdité. Volt és van egy sajátlagos lélektan, mely a pápák és a Confessiók csalhatatlanságát hirdeté és hirdeti. Volt és van szabad tér mindenik felekezet előtt, hogy mindnyájan, ha még száz annyian volnának is, egy dologról különbözőleg tanítsanak, mindenik igaznak és szentnek hirdesse a maga tanát, a másikét pedig részint kárhozatos, részint igen silány tévelygésnek, s mindenik elszigetelje a maga követőit a hon többi polgáraitól s ekép a közszellemet elzsibbasztván e helyzetet állandósítsa és petrificálja. „De nem kell-e különbséget tenni vallás és vallás közt" s nem kell-e ennek, folytán egyik egyház kezén inkább meghagyni az iskolákat, mint a másikén? Ez a kérdés, mely itt kikerülhetetlenül utunkat állja s további vizsgálatainkat megakasztja. Nem arról van szó, hogy mindenik felekezet meuynyiben véli saját társulati érdekeire nézve szükségesnek a saját iskolákat, mert ha halljuk az orthodox romai katholikust, protestánst és zsidót, mindenik egyhangúlag azon siralmas prófétálást hallatja, hogy felekezeti iskola nélkül az ő egyháza bizonyos elbukásnak lessz kitétetve; hanem inkább arról, hagy ha magának a tudománynak s a közmivelődésnek érdekét tárgyílag vesszük, nem kell-e azt mondanunk, hogy az teljesen össze esik e vagy ama felekezet érdekével, a midőn aztán magának a tudománynak és közmivelődésnek szempontjából kivánatos lenne, hogy ez a felekezet különös szabadalomnál fogva tartsa meg állandóan iskoláit. Fájdalom, azon férfiak és körök részéről, kik felülemelkedve minden felekezetiségen tisztán magát a tudományt és közmivelődést képviselik és sürgetik, e kérdésre igenlő felelet nem érkezik. Hanem hogyha onnét indulva ki, hogy mindenik felekezet önmaga legjobban ismerheti az ő tudományokhoz való viszonyát s saját felekezeti iskoláit, feleletért hozzájok fordulunk akkor sajátságosan fel leszünk világosítva a kérdéses dologban. Katholikus részről péld. azt állítják, „(I r á n yz a t o k" 44. 1.) hogy a katholikus iskolai rendszer a legkitűnőbb, Beutsem Salamon zsidó congressusi követ pedig arra hivatkozik, hogy „hazánk legnagyobb szak- és államférfiai elismerték miszerint zsidó népiskoláink a legjobbak az országban" („Tan. Lap/ 1869. 13. szám.) Révész Imre végül arról értesített bennünket, hogy a „tősgyökeres magyar protestáns fajnál ugy áll a népnevelés, miként aránylag egy országban sem job -ban." (Figyelm. 114 1.) s hogy a magyar protestáns egyháznak egészen sajátlagos álláspontja van a tudományokhoz, melynél fogva t. i. 'az épen a gondolat és tudomány szabadságának érdekéből ragaszkodik saját felekezeti iskoláihoz." Szeremlei Samu. (Folytatása következik.) BELFOLD. Főtisztelendő Török Pál, dunamelléki ref. püspök ur körlevele a pesti és vértesalji egyházmegyék gyülekezeteihez. Tisztelendő lelkész Ur, s tisztelt egyháztanács ! A dunamelléki reform, egyházkerületnek 1862-dik évi őszi közgyűlése, a jkönyv 15 sz. a. elrendelte, illetőleg megengedte, hogy a pesti s vértesaljai egyházmegyebeli egyházak a pesti reform, theologiai collegium növendékei által évenként megkerestessenek segély-gyűjtés végett, a nevezet tanintézet növendékeinek könnyebb élelmezhetése tekintetéből. E jog és szabadsággal éltek is folytonosan a pesti főtanoda növendékei; de az eljárás eredménye ingyen sem volt sikeres, a szükséglet és reménynek megfelelő. A hátrány főképen onnan eredett, hogy az egyházak nem a kalmas időben kerestettek meg; azok hivei, a különböző helyiségek szerint, különböző sürgős munkákkal, szüreteléssel, kukoricatöréssel, burgonya betakarításával, avagy vásárral levén elfoglalva, — minélfogva azok nem voltak házaiknál találhatók. Rendszerint utólagosan küldettek be a kegyadományok, melyeknek azonban egy része a kiküldetett követek meneteli s jöveteli költségeinek fedezésére lett fordítandó. E nehézségen s hiányon akép vél segíthetni alulirott, hogy a tisztelt egyházakat hivatalosan meg-