Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-11-20 / 46. szám

1462 1604t november hó 20-ig közvetlenül jelentse be, s azon tanárokat, kik ezen előadásokra vállalkoztak, az előadandó tárgy kitétele mellett egyenkint megnevezvén, a jutalomdíj összege iránti nyilatkozatokat is terjessze fel. Budán, 1870. október 28. Nyilt levél T. Loncy Gyula urlioz. Becses érdeklődése ,folytán fogadja szíves válaszom. Hogy legújabb programmomat csak a szomszéd esperesség körözvényeiből ismeri s hogy az, önök egyházmegyéjében nem kering: annak nem az én figyelmetlenségem az oka. Ha már az ember közérdekű vállalatot óhajt megindítani, kivételeket nem szokott tenni, mert az ügye kárával járna. Én annak rendjén és idején önök részére is megküldtem esperesi hivatalukhoz gyűjtő iveimet. Köröztetve miért nem lettek, vegyék kérdőre ezért az illető hivatalt; s nagyon bölcsen tennék ha megírnák az illető urnák, hogy iveim nem a hivatal lomtárába küldettek, de önök számára, következőleg, hogy önök iránti jogtalanság azokat letartóztatni. Ezen felül nagyon méltatlan eljárás, ha a hő kérelem szava meghallgattatást ily ügyben sem talál. E tapasztalatból tudom immár megmagyarázni, hogy a „Hazafias elmélkedésekére miért jelentkezett csak 40 előfizető s miért nem kerültek vissza az ivek. Ez eljárás s eredmény felett akkor nem csodálkoztam; mert alaptalanul bár, de el lehetett mondani, hogy: Názáretből származhatik e valami jó s „avagy nem ez e azon ácsmesternek fia." Most azonban, — midőn az „Egyházi lap" s a munka kelete arról tanúskodik, hogy használható füzetet szerkesztettem össze; az olvasó közönség ellen vét az, ha azt, a mit a közönség — számára küldök, az vele nem közöltetik. Hogy önök körében a hiba helyrehozva legyen, fogadja s körözze az „Egyházi és alkalmi beszédtárra vonatkozó programmomat: Nagyrabecsült Testvérek az Urban! Midőn a fentebbi cimek alatt egyházirodalmi vállalatot szándékom meginditani: azt hiszem rég táplált közóhajtás valósulásához nyitok utat, hogy általános sztikségérzetnek szerzek kielégítést. Azon körülmény, hogy elmélkedéseim kiadása után ily vállalat létesítésére többektől lettem felszólítva, s a valósulás reményében remek beszédekkel megkínálva; továbbá azon tapasztalat, hogy ily vállalat hiányában többen ily nemű, de német vagy más nyelven megjelenő havi füzeteket járatnak, ily vállalat szükségéről mind inkább meggyőzött. E vállalat célja azért: 1) hogy egyházirodalmunk legalább e gyakorlati ága tenyészetnek induljon, ama sok kitűnő beszéd közlése által, minőknek kisebbb-nagyobb szamával nem egy tiszttársam bir; de melyek, fájdalom, értékesítés nélkül a házi beszédtárakban hevernek. E vállalatot a theologiai irányok egyikéhez sem kötöm kiválóan. Ez csak akkor volna lehető, ha valamely iránynak már is volna saját közlönye. Midőn helyt adok a józan orthodoxiának a higgadt rationalismusnak, az okos pietismusnak stb,. akkor nem értek betűhöz ragaszkodó értelemnélktili, a szentírás dogmatikus, symbolicus helyeinek sallangképeni idézgetése által némelyeknél már-már puszta phraseo.ogiává fajuló orthodoxiát, mert a betű öl, a lélek megelevenít; de nem értek evangyeliomellenes, mindent romboló, nihilisaló s hitetlenségig aljasodó rationalismust sem, mert szükség ugyan mindeneket megvizsgálni, de azt is mondja az irás, hogy istennek lelkét meg ne oltsátok 1 Thess. 5, 19.; de nem értek külsőleges, phariseismusig gyalázott pietismust sem, mely a fehérített koporsóval teszi magát azonossá s inkább iszonyatot mint emberi méltóságérzetet költ. Palmer igényeinek megfelelő mestermüvek adása lesz főként a cél, a ki egykor a darmstadti egyházi lapban azt mondá : „a keresztyénség, sem nem rationalismus csupán, sem supranaturalismus kiválóan, sem puszta mysticismus, hanem mindezeknek Isten s emberhez méltó magasztos egyesülése. Következőleg, a ki e különféle s mégis egy célú elemeket .ként tudja beszédében, előadásában alkalmazni s művésziesen egyesíteni a hivők épületére, mint a miként izlésteljesen fűzi bokrétává a mükertész egy és ugyanazon kertnek különféle virágait a szem s a lélek gyönyörködtetésére, az ment a félszegségtől, egyoldalúságtól, a végletektől: az fogta fel a keresztyén tant egész teljességében, az tárgyalja azt helyesen s hivatásának, mint keresztyén lelkész legjobban az felel meg." Mennyiben van Palmernek igaza, könnyen belátható Mind ebez azt szükség megjegyezni, hogy tehát a közlendő beszédeknek evangyeliomszerűeknek, érthetőknek, szívhez, lélekhez egyaránt szólóknak, vallásos melegségtől áthatottaknak, kenetteljeseknek keilend lenniök. Lehet, hogy az időfolytában e vállalat fog szolgáltatni alkalmat, áldást eredményező nézetcserére, melyeknek e lapokban leendő közlése a vállalat pártolásától fog függni. Célja e vállalatnak azonban 2) az egyházi év idényei szerint sorban következő ünnep- s vasárnapokra beszédeket szolgáltatni és igy az idényeknek megfelelő hitelvek, vezéreszmék fejtegetésére alkalmat nyújtani. Nem szándékom tehát kerülni ama tárgyakat, melyeknek fejtegetése komolyabb munkát, mélyebb gondolkozást igényelnek s a melyek nélkül kiki magára hagyatva csak saját nézetét ismerné, s lehet szűkkörű egyoldalúságban maradna. Sőt inkább módot szándékom nyújtani, hogy egyikünk vagy másikunk ne foglalkoztassa hiveit — ily fejtémények híjával — az egyházi idényekkel ellenkező, sajátos jellegnélküli beszédekkel. Igaz, hogy ezzel nehezedik a szerkesztői feladat és gond, — de ezzel nyer nagyobb fontosságot, magasabb értéket e vállalat, a melynek célja.