Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-11-20 / 46. szám

1456 1604t fegyverekkel a legújabb hazugság ellen, és néhány laicus erőteljes tiltakozást emelt az angyal alakba öltözött ördögi csábítás elíen. Mi részünkről a római és fuldai események tükörében saját egyházi életmódunk képét látják kicsinyitett alakban, és fájdalmas szégyenpír szökik arczunkba és köztünk is mindég süriibben emelkednek szózatok, melyek az ős keresztyénség alapján uj reformatiót kivánnak főben és tagokban. De a mennyi ellenállás mind ez ideig egyik vagy másik oldalon mutatkozott a lélekölő veszély ellen, koránt sem elegendő. Mint észak és dél egységes népsereggé alakult át a ktilfillenséggel zemben, igy kell a német protestánsoknak és német katholikusoknak a szellemi ellenség megsemmisítésére „szövetséget kötni". Mint a schweiciak a 14-ik században, igy nekünk, protestánsok és katholikusoknak egyesülve kell Írnunk egy német „papok levelét", melyben a mint hivő keresztyének és elhatározott férfiak irtó háborút izenünk a keresztyénség minden meghamisítása ellen a papi álnokság és erőszak által. S valamint az Ur isten hajdan egy szerzetes által segített a német keresztyénségen, igy fog ő annak jelen szomorú helyzetében keresztyén laicus rend által segélyt nyújtani, hogy omladéka eltakarittassék, mely az egész keresztyénség örök közös alapját régóta befedte. Ez'a mult romjai alá rejtett, emberi toldásokkal eltakart alap a kővetkező : „Egy az ur, egy a hit, e g y a keresztyénség, egy az isten és mindezeknek atyjok." (Éphez. 4. 5i 6.) Ez isteni alap valódi alapelve a német népegyháznak, azon egyháznak, mely megtisztulva a katholikus valamint protestáns papura7

omtól a keresztyénséget azon helyzetbe állitja vissza a nép élethez való viszonyában,melyet Krisztus jelölt ki. E német népegyház nélkülözhetlen megszentelése a német egységnek és szabadságnak. Ha a római méreg a német, egyház testében marad, akkor a politikai egység csak össze tákolt fércmü ; és ha a keresztyén lelkiismereti szabadság ismét vissza nem nyeretik, mindig hiányozni fog az erkölcsi erő a politikai szabadság formáit életbe léptetni Szeretett testvérek a Krisztusban, a protestáns étzak távolából, mélyen megindult szívvel üdvözöllek titeket, az egy német törzs közös vérére, mely ereinkben foly, a szent keresztség vizére mely a szentháromság nevében ömlött fejeinkre, kérlek titeket 5 fegyverkezzetek Róma gyalázatos láncai széttépésére, irtsátok ki kebletekből mind azt, mi szétválaszt és elkülönít, fontoljátok meg lelkiismeretetek előtt testvéri szózatomat és ha az lelkiismeretetekben viszhangra talál, akkor „ne tanácskozzatok a testtel és vérrel" (Gálát. 1,16), hanem ha nektek közösen ajánljuk fel a a jogokat, adjatok rá kezet, hadd kezdjük meg isten nevében az egyesülést! Rostock 1870. okt. 25. Baumgarten M. Theologiai tanár és tudor* — Prága. A papi conferenciához, mely Prágában nem sokára létrejön egy falusi lelkész egy iratot nyújtott be a prágai lelkészekhez, melyben felszólítja őket, hogy az érsek ő eminentiáját interpellálják az iránt, hogy miként viselje magát a cseh lelkészség a csalhatatlansági zavarok között. A cseh lelkészség egy feliratot nyújtott be az érseknek e tárgyban a csalhatatlansági dogma kihirdetése előtt, és mondják, hogy a prágai lelkészség kielégítő választ kapott a főpásztortól Rómából való visszatérése után. De ezen válasz mindeddig nem jutott nyilvánosságra. Az interpelláló kérdi a feliratban, most midőn a vallás alapkövének széttörése forog kérdésben: ne legyen szabad határozott párthoz kötni magát csupán Róma iránti túlbuzgó áhítatból, vagy cenzúrájától való félelem miatt, mely e tekintetben érvénytelen ? * A német „Prot. Verein" választmányi gyűlése (xieszenben, E tárgyra vonatkozólag írják a „Prot. Kirchen Ztg."-nak: A német Prot, egylet szűkebb bizottmányának kasselbe tervezett gyűlése Gieszenben tartatott meg nov. 6 és 7-én, a francia foglyok oda összehalmozódása miatt ide kellett áttenni. A tanácskozás tárgya volt végleges határozatot hozni a legközelebbi prot. gyűlés megtartása és az ott tanácskozás alá veendő tárgyak fölöttt. A hadi események lehetetlenné tették a gyűlésnek • Darmstadtban tervezett megtartását, mig az idő az utazásra alkalmasabb volt, s azután sem lehetett a gyűlés idejét biztosan meghatározni. Most elhatározták, hogy a darmstadti gyűlést a legközelebbi pünköstkor fogják megtartani, A tárgyak ugyanazok mariinak, csakhogy a közbejött események megfelelő módosítást tesznek a kidolgozáson. A mi a változott viszonyokat illeti, beható tanácskozás után a némpt prot. egyház mostani helyzete fölött, abban történt egyhangú megállapodás, hogy a Prot. Verein-nak még nagyobb kötelessége most előtérbe lépni, s az evangelicus népnek irányt adni, hogy a háborúban tanúsított hűségének gyümölcseit élvezhesse. Ennélfogva a Prot. Verein választmánya nyilatkozatot fog közzé tenni, mely megfeleljen a német protestantismus helyzetének az ultramontán katholicismussal és az evang. egyház belső mozgalmával szemben. A német prőt. egylet nem akar összevegyülni a kath. egyházban jelenleg ébredező ellenzéki mozgalommal; de fokozott hangnyomattal követeli, hogy a prot. egyházból minden keresztyénellenes princípiumot komolyan száműzzenek. Mindenekelőtt jöjjön létre teljes őszinteség a lelkész és a gyülekezet között. Félre azon gyalázatos képzettel, melyet még consistorialis szájakból is gyakran lehet hallani, hogy a világiaknak szabad ugyan a hagyó' mányos formuláktól eltérni; ele az egyház „hivatalnokai" alá vannak vetve a külső tekintélynek. A vallás-erkölcsi tanítás körében csak egy tekintély van, isten szent akarata, mely a lelkiismeretben nyilatkozik. Mig ennek az