Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-11-20 / 46. szám

Tizenharmadik évfolyam. mi 46. m Pest, november 20.1870. PROTESTÁNS ISKOLAI SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL : Mária-utca 10-ik szám, első emelet. ELOFIZETESI »IJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai üül| déssel félém 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizet, hetni minden kir. postahivatalnál; helyben a ) kiadóhivatalban. IIIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. Bélyegdij külön 30 kr. ^ Kovács Albertnek az „Egyházi reiorin-egyiet" ügyében. B.-Diószeg, 1870. nov. 7. Kedves Barátom! Nagy örömmel értesültem azon nemes törekvése felöl, nelynél fogva valami szövetség létrehozásán fáradozik azok közt, kik a szabad keresztyénség által óhajtjuk korunk vallás-erkölcsi életét fölfrissíteni és táplálni. "Weber és Ferenc lelkésztársaimmal tökéletesen (gyet értek azon eszmére nézve, melyet ön is oszt, hogy t. i. azon alakzatok, melyekbe századokkal ezelőtt öntötték hítcikkeinket és cultusunkat, az idők fejleményeinek sok részben nem felelnek meg többé, a mostani lelki éhséget és szomjúságot nem képesek oltani, sőt sokakra nézve, kiket teljességgel nem lehet elvetemülteknek tartani, valódi botránykő gyanánt szolgálnak, s annálfogva azon az alapon, melyet mindnyájan bírunk a Krisztusban s annál a szabadságnál fogva, melyre ő bennünket felhatalmazott s melyre a reformátorok magasztos példát mutattak, nekünk az isten országa érdekében tovább kell építenünk. Nem a hitcikkek ujabb, a korigényeknek megfelelőbb formulázására gondolok, mely csak növelné a megkötöttséget, sőt inkább ugy vélem, hogy törekvésünk egyik iránya lenne a vallás súlypontját áttenni a metaphysicai és elméleti distinctiókról s a könnyen farizeusságra vezető alaki részről az erkölcsi életre s a sziv világára. „A ti hitetek ne álljon emberi bölcseségből, hanem isteni erőből" —- mond a nagy apostol. S ezen erő az, mely, ha egyszer kegyes, megvilágosult és lelkiismeretes érzületet képes előidézni, jogosultságot követel köztünk mindenféle theologiai nézetnek. S ha a jogegyenlőséget elismerjük a polgári, nemzetiségi és egyházi élet mezején, el kell ismernünk a vallás i nézetekre nézve is. Erre az erőre épitett szövetségnek az lesz előnye, hogy senkisom lesz indíttatva és kényszerítve lélektelen formaságokra és képmutatásra. A szabadság visszaadandja a lelket, az elevenséget, a melegséget, a valódiságot^ mely a vall ás-egy házi élet terén tünedező félen van, s növelni fogja köztünk a testvér-szeretetet. A rokon nézetüek törekvéseinek súlyt adand, az egyesülés által a gyöngéket teheti erősekké, bátorításul szolgáland a félénkekre nézve, védelmet nyujtand az üldözötteknek, s a főcélt a vallás erkölcsi élet uj megtermékenyítése munkáját több körültekintéssel s nagyobb hatálylyal foganatositandhatja. S ugy hiszem,egyelőre erre kellene kiváló tekintettel lennünk, miután erre van legégetőbb szükségünk. Mindenekelőtt ez hiányzik magán és közéletünkből, a mi pedig ezekre nézve olyan, mint napfény a növény tenyészetére nézve. Nálunk, legalább prot. egyházunkban, a hierarchiai és bureaukratiai törekvés, valamint a hitvallások iránti zelus nincs oly mértékben jelen mint Németországon, s talán nem is adott még mostanában elég okot arra, hogy ellenében országosan komoly harcot kezdjünk. Az egyházi Önállóság és szabadság, mely után német prot elvtársaink vágyakoznak, nálunk a legkézzelfoghatóbb valóság, melyet semmi külveszedelem nem fenyeget. Hanem ar

', a mi a lélek gyümölcseit teremni szokta .... az az erő fogyatkozott meg. A belső építés elhanyagolása miatt vannak komoly aggodalmaink, mely az eddigi már-már, törvény-intézetté sülyedt szerkezet alatt, a pusztulás és rothadás tagadhatatlan nyomait tárja fel szemeink előtt. Készen kell lennünk, hogy e szerkezet védelmezői és oszlop-emberei, mint már szokásokká vált, 92