Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-10-30 / 43. szám

í 355 1356 demokratikus alapú szervezetére oly sokat tart, az nem lehet az absolut irányzatú hierarchiának barátja. A ki, mint ő, az egyéni teljes tökéletes és korlátlan lelkiismereti szabadságot sürgeti, annak idegenkednie kell minden tekíntélyhiten és külkényszeren alapuló vallástól. A ki, mint Ő, a különböző felekezetek egymáshoz és az államhoz való viszonyait az egyenlőség törvénye szerint kivánja rendeztetni, az nem érezhet rokonszenvet oly irányzattal szemben, mely az államot s minden többi hitfelekezetet alá kiván rendelni egy kiválasztott felekezet érdekeinek. Szóval, ugy hiszem, hogy a ki szabadságot és jogegyenlőséget emleget, azt méltán liberálisnak lehet nevezni. De épen ebben van Révész álláspontjának félszegsége s kétes természete. Egyik kezét a reakció és repristinálás embereinek nyújtja, másikkal a reformerek jobbját szorongatja. Nem közvetítés ez, mert az ellentétek kiegyeztetését nemcsak hogy végre nem hajtja ; de meg sem kísérli. A mit ő a népiskolaügy uj szervezeteként nekünk ajánl: egy múmia, kipirositva s a legutolsó divat szerint öltöztetve. A mit ez a kor magának jelszóul kitűzött, nála megvan: demokratikus szervezet, lekiismereti szabagság és egyenlőség, ele mindez csak a máz, melylyél ő a kedvenc régiségeket bevonta, még pedig a lehető legbanálisabb módon, mert semmi tekintettel sem volt arra, vájjon az anyag, melyet alakit, megtüri-e azt a díszítést és kezelést, melyet ö rajta véghez visz. Abban a képben, melyet eszméi előttünk feltárnak, nemcsak az öszhang ; hanem a kifejezés és érthetőség is merőben hiányzik. Mert mit tesz az: sürgetni hogy az állam „felekezeti meder "-ben vezesse az iskolaügyet, a polgárok számára pedig olyan szabadságot követelni, melynél fogva, ha nekik tetszik, minden eddig ismert felekezeteknek hátat fordíthatnak ? Mit tesz: teljesen a szülők szabadságára bizni akarni gyermekeik vallásos nevélését, s egyszersmind köteleztetni azokat arra, hogy ezeket oly iskolába küldjék, melynek minden tantárgyát s egész szellemét áthassa a felekezeti szellem ? Mit tesz: követelni, hogy az iskola egész tanrendszerében uralkodjék a felekezétiség s egyszersmind szabadelvüségből tiltakozni a törvény azon rendelete ellen, mely a szülék vallását a' gyermekekre nézve kötelező tantárgynak jelöli ki? Mit tesz: teljes lelkiismereti és vallási szabadságot követelni s egyszersmind arra kényszeríteni a polgárokat, kiknek egy része pedig saját felekezete irányában már önként lerótta kötelességét, hogy ezenfelül még 5-6 felekezet számára közadózás utján fizessenek. Mit tesz : az államra ráparancsolni akarni, hogy a tanügyet felekezeti irányban vezesse, s egyszersmind a hatóságok ajtait a felekezetek képviselői előtt eljárni ? Mit tesz : igényleni az egyházi és iskolai célra állam-segélyt, s egyszersmind az állani azon kivánatát, hogy a vallástanitást az egyházak eszközöljék, visszautasimi ? Mit tesz: oly kötelezettséget róni akarni az államra felekezeti iskolák anyagi gyámolitása által, melyet eddig sem viselt, s egyszersmind ezen iskoláknak az állami beavatkozással szemben hajdan érvényesített elszigeteltségét teljesen feotartani akarni, holott az állam joga addig terjed, a meddig kötelezettsége. Mit tesz: oly korlátlan vallásszabadságot óhajtani, hogy az államnak azt se legyen joga tudakozni a polgároktól, hogy hisznek-e valamit ? (Figyelm. 133.) — egyszersmind pedig „bevett és beveendő vallásfelekezetekről" beszélni. (Adalékok) ? Mit tesz: az alkotmány biztositékainak hiányai felől panaszkodni, azonban egyszersmind követelni, hogy az állam a felekezetek iskoláiba, vagyis kevés kivétellel csaknem az összes tanügybe ép ugy ne avatkozhassék be, mint ezelőtt: tehát a kormányi felelősséget lehetetlenné tenni . ? Mit tesz : a szülék jogaira s demokrácziára hivatkozni, egyszersmind pedig tiltakozni azon törvény ellen, melyet a demokratikus szerkezetű állam, szülék országos képviselete, mely a sufrage universellevel érintkező alapon állíttatik elő, csaknem egyhangúlag hozott meg ? -Mit te.<z : nemzetiséget és hazafiságot emlegetni, egyszersmind pedig követelni, hogy a nemzedék ezután is az oly" gyarló felekezeti neveiéiben részesüljön a opponálni azon határozatnak, mely a népnevelést országos és nemzeti ügygyé tette? A mire ez ellenmondások, melyek számát még nem volna nehéz szaporítani, mutatnak, nem más, mint az eszmék zűrzavara, Révész Imre vádolta a magyar közönséget az iskolai törvény hozatalakor, azzal, hogy e kérdésben nem tudta magát tájékozni, „szédelgésben" és „bábeli zavarban" úszott steff. és előállott oly célból, hogy a „nagy fontosságú kérdések történeti, jogi s ezek mellett európai állásának némi földerítését nyújtsa tehát, hogy a közönség elől a nagy homályosságot, mely miat nem láthatott, eloszlassa. A fény, melyet gyújtott kétes és bizonytalan világot árasztás a tárgyak, melyeket feltüntet, mint a cam ara obscura képei, nem egyebek, mint láttani csalódások ! Öt nem. lehet határozottan sorolni, sem a reakcionariusok, sem a liberálisok közé. Mindkét pártnak épen lényeges tulajdonait választotta ki s elegyítette együvé. Mi ezen vegymütételből kikerült: az egy Unding, egy képtelenség! Lépjünk be vegyinühelyébe, vegyük közelről szemügyre vegyszereit, melyekből dolgozik, s működésének néhány főbb phásisán próbáljuk tisztára hozni, hogy miben és miért tévedett. Figyelmeztetés a népiskolák felszerelésére nézve, A Göncy P. által készített Magyarország kézi abrosza gyermekek számára már megjelent s kapható