Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-10-16 / 41. szám

1297 2198 nép, olv innepélyességgel, mint ma a rómaiak. Ugy tetszett. mintha az embereknek nem is állana hatalmokban más szót kiejieni ajkaikon mint „Si". E szó hangzik mindenki szájából. Öregek, ifjaik, nők és gyermekek: „Si, si, si" kiáltják füleinkben, sőt még a levegő is e két betűt visszahangozza. Maga a nap a legpompásabb volt, valóban méltó a látványhoz, s a Vatikán felé fuvó szellő szárnyain látszott vinni a nép hangos tiltakézását a pápa füleihez. Az „A. A. Ztg. levelezője a pápa lapjairól szomorú dolgokat beszél. „A Correspodence de Róma" be lön szüntetve. Szerkesztője egy határozott színű legitimista, tökéletesen független, s még sem tett lap soha oly kevés szolgálatot, jóllehet az any agi gondok nem okoztak neki fejfájást a nyomtatást papirt a pápa fizette, s Veuillot L. ur maga sem vonakodott egyes megbizást ráruházni. Mióta az apostoli kamra nyomdája, hol megjelenti az ideiglenes junta rendelkezésére bízatott, a Correspondance"-nak ajtót mutattak. Mi lesz a „Civitta Cattolicá"-ból, bizonytalan. Létezésétől fogva most történt először, hogy okt. 1-én mint határnapon nem jelent meg, s most várunk rá." * Német ultramontánok. A jó urak keményen látnak a munkához Egy Berlinben megtartott kath. gyülekezet elhatározá, hogy egy feliratot intéz a királ yhoz, melyben felkéri, miszerint szavát: „A kormány a pápa méltóságáért függetlenségeért mindent el fog követni," váltaná be. A gyülekezet a pápának háromszoros „éljen"~z'sével feloszlott. Mint a kevéssé megbizható „M.—A." értesül, Achenben az oct. 4-ki városi képviselőtestület ülésében három szó ellen egyhangúlag elfogadtatott az indítvány, hogy Vilmos porosz királyhoz felirat intéztessék, melyban közbenjárást kérnek a szentatya számára Rómának az olasz csapatok által történt elfoglalása alkalmából. Ugyanazon forrásból és máshonuan is tudjuk, hogy a kölni érsek a bonni egyetem tanárainak következő reversalist kézbesité aláirás végett: „Alulirott ezennel kijelentem, hogy a szent vaticani zsinat minden határozatát, különösen pedig a jul. 18-ikán a pápa primátusáról és csalatkozhatlanságáról hozott határozatot, őszintén és a hit engedelmességével helyeslem s megígérem, hogy magán és nyilvános pályámon azt hűn követein," Azt is jeleztük már, hogy előkelő világi ultramontánok Fuldába gyülekeznek, hogy az egyház uj helyzete felől tanácskozzanak. E tárgyról a „Prot. Kirchen Ztg." ezeket írj a : Városunknak azon kétes szerencse jutott, hogy mind inkább a német ultramontán törekvések központjává legyen. Sz. Bomif'acius tizenegy százados jubileuma óta 1855-ben, ismételve püspöKi conferentiák tartattak sírjánál, s csak néhány nap előtt is itt fogadták el alázattal a német püspökök a római zsinat határozatait. A kegyes pásztorokat most a még kegyesebb juhok követik. Okt. 12-én jönek össze a világi aristacraták, hogy szent Bonifacius sírjánál urvacsorával éljenek, s azután megtisztult szívvel imádkozzanak istenhez, hogy a csalhatatlan szent atyát világi bajaitól szabadítsa meg. Még jó, hogy belátták, hogy itt már csak az isten segíthet. A köz áhitatoskodást tanácskozás fogja követni, melynek célja egy felirat szerkesztése Rómába, hogy a sz. atya anathemával sújtsa a „piemonti kormány" gaztetteit; mert világos, hogy az ultramontánok előtt az olasz királyság még most sem létezik. Önként értetik, hogy a jóérzelmü polgárság minden részvéttől tartózkodik; ellenben a püspök feszólitotta a papokat, hogy az említett napon a vidéki népséget processioval vigyék Bonifacius sírjához. * Hogy demonstrált a clerus Steierben? Az osztrák iskolai törvény a községi iskolatanács belátására bizza, hogy az évet vizsgával, vagy iskolai innepélylyel zárja be. Természetesen akadtak mind a vizsgának, mind az innepélynek barátai. A clerus ezen körülményt is felhasználta, hogy az iskolai törvény ellen demonstráljon. Hol a tanács a vizsga mellett nyilatkozott, kijelentette a pap, hogy a vallási vizsgához a világiaknak semmi köze, s a vizsgán nem jelent meg; hol pedig a tanács a vizsgát mellőzni akarta, a pap kijelentette, hogy őt az uj törvény nem kötelezi, s vizsgát fog tartani, és tartott is. Látható ebből is, hogy a clerus előtt legfőbb dolog, hogyaz állami törvény ellen tűntessen, és bármikép akarják azt végrehajtani, ő mindig máskép akarja. Hanem azért mégis a protestánsok a revolutionariusok, s a katholicismus a békés elern ! * Belgium. Egy brüsseli távirat szerint a mechelni kathobkusok gyűlése egyhangúlag tiltakozott az egyházi állam megszállása ellen. Épen vártuk is ezt azon Mechelntől, mely néhány év előtt az istentelen vasút indóháza számára nem adott helyet a városban, s a vasútépítő társaság csak nagy bajjal tudott helyet találni a várostól egy fél óra járásra. Aztán Mecheln a belga primás székhely, s mindig a tudatlanságról volt hires. A „M—Á azt is tudni véli, hogyha a pápa Rómát elhagyja, Belgium egyik városába, talán Mechelnbe költözik, s ezt rá nézve legalkalmasabb helynek találja. Mi is. * Az osztrák ultramontánok fő törekvése most Beust gróf megbuktatására irányul. Ebben hű szövetségaseik magyar kollegáik is. A kath. casinók képezik az ellene történő demonstratiok közegeit. Fő bűne a szegény grófnak, hogy nem izent hadat az olasz kormánynak, s nem vitte gyermekeinket mészárszékre egy vén zsarnok érdekében. Legújabb táviratok. Az ultramontánok minden tagadása dacára teljesen bizonyossá lett, hogy a pápa felvette az olasz kormánytól első havi fizetését. — A „G-azetta Ufficiale f. hó 9-ki száma Viktor Emánuel következő dekretumát teszi közzé;