Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-10-16 / 41. szám

1167 1283 alatti Tanodai Lapok a legélesebb és neki sajátos szólásmódokban harcolt a községi iskolák ellen. Azok szerint ezek „indifferendisrnusra" és „vallástalanságra" vezetnek. Az ilyen iskola dolgába beleszólhat minden felekezet, pedig ; „Közős lónak türős a háta.-' A tanitók vallása szerint meg fog érezni a tanulók lelkén „a kath, lutheramus vagy református, nazarenus, unitárius és zsidó szaga." Nem egyéb ez mint: „mutyizás", „szabadkőmivesség", „hitetlenség." stb. Tan. Lapok 1869. 23.26, 28. 29. sz.) Révész Imre: A községi iskola lehető ledkedvezőbb esetben is . . . vallásos közönyösségre vezet. (Figyeim. 178. 1.) Másutt: „Voltaképen mindegy akár merőben minden hit és vallás nélkül nevelni a gyermeket", akár községi iskolába járatni, (u. o. 172. 1.) c. „Az iskolaügy intézése az egyeházats nem az államot illet i." Udvard y kath. egyházjogtaoi iró: „Fájdalommal kell megemlítenünk, hogy nemcsak a felsőbb iskolák ügye, hanem még az elemiek igazgatása is ujabb időkben az egyháztól mindinkább elvonatva közállományi vagy községi ügyként tekintetik, s e vészes irányt honunk megyehatósági köreiben is napról napra terjedezni szemléljük; azonban előre látható, hogy azt, habár kivitetnék is, majdan több keserű tapasztalatok után ismét az egyház alapnézete és anyagi gondjai alá keilend visszahelyezni." (üdv. Egyhjogt. 1847, II 103. 1) IX. Pius az osztrák uÁDÍakr>lí>i tftrwnyf- 1868. jun. 22. allocutiójában elkárhoztatja és érvénytelennek nyilatkoztatja, mint; a mely az egyház minden befolyását felfüggeszti, rendelvén hogy a nevelés és tanügy legfőbb vezetése, nemkülönben az iskolákra való felügyelet s az ellenőrködés csupán az államot illesse, csak a vallásoktatást engedvéu meg e különböző kultushatóságoknak" stb. (Ezen alloc. Prot. Egyh. Lap. 1868. 857. 1,) H e s s e n b e n, hol az ujabb ev. lelkészi nemzedék jobbára confessionalis zelotákból áll (Prot. Flugblätter. 1^70. 2. sz.) s az ultrámontanismus oly hatalommal uralkodik, mint sehol másutt a német földön, pár évvel ezelőtt papi ellenszegülés folytán Holland „vallástalan" iskoláira mutatva meghiúsult egy uj iskolai törvény behozatalára irányzott törekvés. (Wolfram. 1869. 18) A bajor klérus az 1868. ottani iskolai izgatottság s országgyűlési tárgyalások alkalmával határozottan kifejezte azon nézetet, hogy az egyház az iskolaügyben döntő, sőt kizárólagos bejolyást igényel magának. (U. o. 1870. 88,) V. ö. a magyar klérus a. pont alatt emiitett nyilatkozataival. d) „Az állami iskolai felügyelők kineveztetésébe az egyház is belef o ly." E theokraticus elv van keresztül vive az 1855. osztrák concor dátumban, melynek 8-dik pontjában megállapittatlk, hogy a kaíliolikusok számára rendelt iskolák felügyelőjét az egyházi kerület ;k szerint a püspökök által kijelölt férfiak közül fogja a fölség kinevezni. Révész Imre elfogadja „de csak egyedül azon öltét alatt . . . hogy a tanfelügyelők felekezetek szerint, és pedig az illető egyházkerületek által kijelölt . . . egyének közül neveztessenek ki." (Figyelm. 110. 114.) e) „Az állam törvényhozásának nincs joga rendezni az i s k o 1 a-ii g y e t az egy ITá z beleegyezésenélkü 1". S c h e r r, müncheni püspök a bajor kamrában az uj iskolai törvény ellen tiltakozott azon az okon is, hogy a kormány törvényjavaslatot mindkét (kath. és prot.) felekezetnek előlegesen elébe nem terjesztette s arra nézve ezek helyben hagyását ki nem nyerte. (Wolfram 1870. 88.) Az o s z tr á k népisk. törvényhozatalakor a tyroli, szlovén és galliciai képviselők a javaslat felett tárgyalásba sem akartak bocsátkozni s az ultramontán befolyás alatt állók az urak házában kinyilatkoztatták, hogy e kérdésben nincs joga az államnak határozni. (U. o.) Nálunk T isza Kálmán óhajtotta már hivatolt képviselőházi beszédében, hogy vajha a népiskolai kérdésben a felekezetek, kiknek ehhez joguk van, előlegesen „kihallgattattak" volna. Révész Imre pedig ^az egész népiskolai törvényt „sérelemnek" itélé, „a mennyiben a magyar protestáns iskolákról meghallgatásunk nélkül intézkedik." (Adalékok a magy. prot. iskolák autonómiájának történetéhez. Sárosp. Fitz. 1869. 314.) f)„Az állami iskolai hatóságban az egyházak képviselői nem vehetnek részt-" A curia a badeni iskola törvény azon határozatát, hogy a lelkészek a népiskolák felügyeletében mint a tanhatóság született tagjai ré-zt vegyenek, visszautasitá s azt a vallásra veszélyesnek nyilatkoztatá, miért Schenkel a curia ellen kel ki. (Prot. Egyh. L. 1868. 45. sz.) R ti d i g i e r linci püspök, ki az osztrák népiskolai törvénynek átalában ellenszegült, a hatalma alatti klérust eltiltá a felállítandó isk. hatóságokba való belépéstől. T y r o 1 b a n, a fauaticus, vakhit hazájában klerikális izgatások folytán oly ingerültség keletkezett ama hatóságok ellen, hogy az alsórendű nép a tanfelügyelőket néhol ütlegezte és megkergette. (Jessen. F. Paed. B. 1870. 8. 15. sz.) Révész Imre is „sérelemnek és zavarokat szülő következetlenségnek" tekinti a törvény azon intézkedését, hogy a lelkész eo ipso, mert lelkész, tagja a községi iskolai széknek, és hogy a kormány által kinevezett iskolai felügyelők elnöklete alatt álló iskolatanácsba a felekezetek is válaszszanak tagokat". (Adalékok stb. S. P. F. 1869. 314.) g) A lelkiismereti-és tan szabad ság, valamint a szüleijogok érvényesítése sürgettetik." Badenben a kath. papi párt jajveszékel, hogy az uj törvény által az állam tovább ment az őt megillető iskolai jogoknál. „Azon esetre" írja Knecht lelkész a „Süddentsches Kath. Schul -wochenblatt"-ban „ha az állam az iskolák vezetését illető befolyásból kizár, tanszabadságot kívánunk." Bambergben a kath. egyletek az utóbbi isk. törvényjavaslat által keltett izgatottság idején a bajor klérussal összhangzóan követelték, hogy az iskolának az egyháztól elválasztása esetére a katholikusoknak teljes tansza-