Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-09-18 / 37. szám
1043 1152 sürgeti, hogy az iskolák alapítása fentartása, és kormányzása nem a helyi, nem is a kerületi, hanem a tartományi képviseletre (Provincialgemeinde) bizassék. D o r pf e 1 d számos iskolai hatóságot vesz fel, melyek közt az állami is szerepel, a legnagyobb terhet és jogot azonban a családok szövetségére kivánja ruháztatni. Meyer Bona Jürgen közvetitőleg „az államhatalom bölcs korlátozását, a tanszabadság igazságos előmozdítását s az iskola önállóságának teljes mérvben elismerését" óhajtja. Baur G. és Schmidt Károly ellenben a tisztán állami iskola mellett vannak. Különösen államférfiak részéről hangsulyoztatik a község iskola joga, mig német tanitók testületileg nyilvánítják ki azon óhajtásukat, hogy a helyi kormányzatra, melyet rendszerint alantas szellem vezet, minél kevesebb bizassék a lényeges jogok közül Hogy az iskola terhét első rendben azok viseljék, kik az iskola áldásait közvetlenül és legközelebbről élvezik, minők a szülők és a község, az átalánosan el van ismerve és érvényesítve. Hogy a népiskola a tiszta erkölcs és vallás alapján áll, az sem talál sehol ellenmondásra. Ellenben vitás kérdés, hogy minő viszonyban maradjon a felekezeti tanokhoz ? Némelyek azt kívánják, hogy az iskolának semmiféle felekezeti színezete se legyen, a mi vagy ugy eshetik meg, hogy a hit tantanitás az iskolából kizáratik s mint privátügy merőben a szülékre és a papságra hagyatik, miként Hollandban van; vagy ugy, hogy a vallási oktatás az iskolában történetileg kezeltetik tisztán keresztyén elvek szerint, a mint Góthában találjuk. Ez a felekezetietlen iskola. Mások ellenben azt állítják, hogy a népiskolákat okvetlen felekezeti színezettel kell ellátni s bennök az egyházi hivatalos hittant és akaratot minden ponton érvényesíteni, mint ez tisztán péld. Würtenbergben látható s nálunk is a legújabb időkig fennállott. Ezek a felezeti iskola emberei. Ez ellentétes igényeket összeegyeztetni és követni azon intézmény feladata, melynél fogva a felekezeti vallástanítás kötelezett iskolai tantárgynak meghagyatik ugyan, de annak különleges foganatosítása az illető fellekezetekre vagy papokra bizatik, egjéb tekintetben pedig az iskola semleges állást foglal el a felekezetekhez s községi fentartásra és igazgatásra támaszkodik az állam szabályozása mellett. Ez a községi iskola, ugy amint Bádenben, Bajorországban, Ausztriában és Magyarhonban szerverve van. A prutestantismus, bár a confessiók és első canonok az iskolákról mint az egyházra nézve üdvös intézményekről emlékeznek is, soha sem csinált dogmatikai kérdést azokból, Főt épen annálfogva, mert a prot. egyház a római theokraciával szemben maga is állampolgárokat képző intézménynyé vált, mert az egyéni jogok elismerése és fejlesztése által a polgárok egyetemére bizta még saját társulati jogait is, s mert tényleg az iskola államintézetté épen azokon a helyeken fejlődött ki, hol a protestantismus túlnyomó számban van jelen (Németország, Hollandia, Schweic, É. Amerika,) kétségtelen, hogy az iskolai fogalmak ily nemű alakításában tettleges részt vett s azokkal szervi összeköttetésben állott és áll. A modern népiskola a prot. népéletből fejlődött ki, s annak életével áll legszorosabb kapcsolatban vele szemben azért a protestantismus nem opponálhat, hacsak önmagának opponálni nem akar. Mi azért azon külföldi és hazai prot. papok nézeteit, kik az iskolai kérdésből középkorelvek szerint hitcikket akarnak faragni, kik hitcikkeikre nézve a változhatatlanságot és csalhatatlanságot követelik, a külön véleménytiek ellenében türelmetlenségnél és átkozódásnál egyebet nem tanusitnak: nem ismerjük el a valódi protestantismus nyilatkozatainak; s a protestáns öntudat jelenkori képviselőiül azokat tekintjük, kik a protestantismus valódi alapján állanak, vagyis az egyéni szabadság, a népjogok fejlesztése s a folytonos tökéletesedés elveit nemcsak cégérül használják, hanem valóban követik és érvényesitik. Ezeknek egyik legtekintélyesebb szószólójok Schenkel a fenforgó kérdésben igy nyilatkozik: „Az iskola a dolog természete szerint nem az egyházé, mert az egyház nem foglalja magában az öszszes közvilági életviszonyokat. Az egyház országa nem e világból való. Az egyháznak az isten országát kell épitenie, előmozdítania, fentartania, az államnak ellenben a világi életet kell rendeznie és vezetnie. A modern iskola állami intézmény. Az államnak kell a tanitók eltartásáról gondoskodnia, és az állam felelős arról, vájjon elégséges és célszerü-e a honpolgárok kiképeztetése: Felekezeti iskolák felállithatása engédmény az állam részéről az egyház javára. ... Az úgynevezett iskolában is az egyház csak a vallástanítás vezetését követelheti jogosan. Szere mlei Samu. (Folyt, köv.) Értesitvény a pesti ref, főgymnasiumról. A pesti reform, főgymnasiumban a 1869 /7 0 -ik lefolyt iskolai év első leiében 325 rendes, 36 magántanuló volt; a második félévben 278 rendes, 22 magántanuló ; bejegyzett, de vizsgát még nem tett magántanuló volt 35 ; ezek szerint az első félévben a tanulók száma volt 361, a második félévben 335. Nemzetiség szerint az első félévben volt 354 magyar; 3 román; 3 szerb; 1 orosz = 361 — A második félévben 321 magyar; 5 szerb ; 2 román; 1 orosz; 6 német zz 335. Vallásra nézve volt az első félévben 211 reform; 20 ágostai; 20 rom. kath.; 9 görögkeleti; 101 mózesvallásu = 361. — A második félévben 191 református ; 20 ágostai; 23 rom. cath.; 10 görögkeleti ; 91 mozesvallási = 335. Előmenetelre nézve az első félévben volt kitűnő 15; jeles 65; jó 102; középszerű 116; gyenge 29; az osztályzásból kimaradt 34 egyén — 361. — A második félévben volt kitűnő 18; jeles 50; jó 91; középszerű 112 ; gyenge 24 ; nem osztályoztatott 5 ; vizsgát még nem tett 35 = 335,
