Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-01-23 / 4. szám

109 103 109 irányokkal, egyes országok alakai s másokhozi belviszo­nyával igen ritkán, legtöbb esetben soha nem jön tisz­tába a tanuló. Hogy a cél elérve legyen szükség volna olykor a szabad természet szemléltetése; természeti pontok (falu, város) felvétele, azok fekviszonyának ter­mészetbeni meghatározása, hasonlag a természetes és térképes mértföldek ily viszonyba tétel általi magyarázata. E tan kezdeténél nélkülözhetlen két mtigömb ; egyik az úgynevezett müföldgömb, másik egy fekete festékkel bevont gömb, melyre a tanuló krétával rajzolja le a föld­részeket, délkör s egyenközü vonalakat, mert csak igy lehet kellő fogalmat adni a tanulónak a műgömbről, ha ő azt maga állitotta elő; csak igy szerezhet tiszta fogal­mat a tanuló a földről, ha a földrajz, mint tudomány a földtestét önrajzolta képekkel világosítja s valódi terüle­teken felvett pontok fekviszonyának meghatározása s a valódi mértföldek térképes mértföldekkeli össze hasonlí­tása szerint tárgyalja. Mennyiségtan. Számtani részét nem érin­tem azért, mivel az néhány hamis tétel levonásával a kor igényeinek megfelelő; de igenis szólok a mennyiség­tan mértani részéhez. Jelenben ez a gimnáziumok legelvontabb tana. A test, terület térfogatát s kiterjedését, magasságot — kellő ügyességgel (ha ügyes) fogja kiszámítani a tanuló — táblán; ez csak elmélet. De állítsuk egy hordóhoz — számítsa ki köbtartalmát, egy terület térfogatát, egy torony magasságát. Ha feladatát megoldj cl; ELZ csak kivé­telesen egyéni ügyesség lesz, de nem a gyakorlat ered­ménye. Gyakorlat a táblán nem gyakorlat. Az iskolának fel kell keresni az életet, vagy a tábla mellett kád s a többinek is lenni kell. Történelem. Mig az alsóbb osztályokban nem fordittatik kellő gond az események helyhez kötéséhez; a felsőbbekben az összehasonlító módszer teljesen elhanyagoltatik, mely körülmény a tanulónál tör­ténelmi elmezavarra nyit utat. Ha egy ujabbkori törté­nelmi eseményről van szó, vissza kell mennem az ókorba, felkeresni azon terület őstörténelmi nevét, meg kell emlí­tenem az időről időre ott élt népeket, s azok történetét a legrövidebb kivonatban elő kell adnom mind addig, mignem azt a jelen történelmi eseménynyel össze nem kötöttem. Természettan. E tan az, mely korunkban óriási léptekkel halad, mely körülmény megtiltja a tan­könyveKiiéli megállapodást. Szükség, hogy az ujabb moz­zanatok is tárgyaltassanak annyival is inkább, mivel e tan tételeinek jó része hibás, ugy, hogy mit ma igaznak lenni tanultunk, holnap már nem az többé. Ma igaz volt a kieredés rendszere, holnap már nem az ; helyébe lép a rezgés rendszere. Rajz. Algimnáziumainkban annyira mellék tan­tárgy, hogy ennél sikert ugyan hasztalan keresnénk, nem állván annak tanítása egyébből, mint néhány példány gépies mintázásából. Kézi rajzról legtöbb helyen szó sincs, de nem is lehet, mivel a rajz legtöbb helyt távolról sem kezeltetik szakférfiak által. — A rajz korunkban heten­kénti 4 órávali szakkezelést igényelne. Kiil képzés. A test kiképzésére általában semmi, kivételesen csekély gond fordittatik. Algimnáziu­maink legtöbbjénél még gimnásztika sincs. A főgimnáziu­moknál van ugyan, de ez még nem elég. A gimnasztika fejleszti a test idomait s edzi is; de a szabatos, rend­szeres állást, mozgást csak a tánc fejleszti s képes meg­adni. Miért van az, hogy legtöbb tanuló társas körben kezének nem leli helyét; a test mozgás kirívóan erőlte­tett ? A tanulót tánctanulásra lekötelezni szerintem annyi volna, mint elkötelezni arra, hogy testének tornászat által idomitását, mi pusztán erőműtani — a tánc által tegye saloniassá, társadalmilag műveltté. S mibe kerül ez ? évenkint pár forint. S mit ered­ményez ez? Igen sok jót. Mert, ha egy társaságban nem érzi magát otthon a test, a lélek is távol marad; mig egy jól idomított test épen ugy otthon fogja találni magát, mint egy szellemadó lélek. Ezért be venném a gimnasztika mellett a táncot a kötelezett tárgyak so­rozatába. Mi általában a tankönyvek irályát ille i, itt or­szágszerte felette nagy hiba divik. E hiba ott vau, hogy a tankönyv irálya nem emelkedő, vagy ha az, csak törté­netesen az. Az I-ső osztály csaknem oly irályban kapja tankönyveit, mint a VlII-ik és ez nem rendszer; ez hiba. Az I-ső osztályban legyen az irály rövid, kerek s igy könnyen érthető, a nehézkesebb értelmű szavak teljes mellőzésével; ettől emelkedőbb aIl-od III-ad sat. osztályok­ban s csak a VIII-ik osztályban lépjen a tankönyv az irály magaslatára, A rendszer fő szükség; szükség tehát, hogy ebben is rendszer legyen, A tanuló iskolai élete olyan legyen, hogy az alapját képezze leendő polgári életének. Vagy : ami az élet isko­lája nagyban, az legyen az iskola élete kicsinyben. Rend­szeres munka, mulatsággal; kitűnő munka kitüntetéssel és munka egyesült erővel, vagy : egyleti élet. Korunk egyik leghatalmasabb vívmánya az egylet. Ami az egyénnek lehetlen, játék az az erők összetételé­nek. Példa erre a jelenkori gyárrendszer. Ily gyors menetű rendszere van jelenbeli az eszmék megcsontosodásának is. - - Az eszmék megtestülésének egyedüli eszköze az egylet. Az egyleti élet megkedveltetése korunkban az is­kolák egyik legfőbb feladata. Az iskolai élet ne legyen bennmaradó; szükség, hogy minden közép iskolának legyen egy a tanulók által szerkesztett iskolai közlönye, melyben az önképző társulatok minden fajú jobb művei; tornászat, uszoda verseny eredményei sat. közöltetnének 3 havi fü­zetekben. Hol nyomda nincs, ott az ifjúság ugy jár el, hogy közlönyét kéziratban elküldi azon közelebbi iskolához, melynél nyomda van; mely iskola azt saját közlönyével együtt nyomatja s küldi szét. A költségeket az iskola alap a bevételek betudásával fedezi. Minden iskola köteles minden iskola közlönyét megvenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom