Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-07-31 / 30. szám
936 f 103 a mint van; cle most még kevésbé alkudhatik, mint ezelőtt. A kisebbség nyilatkozatának szövege ekként hangzik : „Szentséges atya ! Az e hó 13-án tartott egyetemes congregatióban beadtuk szavazatainkat a Krisztus egyházáról szóló első dogmatikai constitutió schemája fölött. Tudva van Szentséged előtt, hogy 88 atya lelkiismerete által kényszerítve s az egyház iránti szeretetből nonplacet-tel szavazott, más 72 piacet iuxta modum-mal, s végül mintegy 70-en nem voltak jelen a congregatióban, s visszatartották magokat a szavazástól. Ehez járul, hogy mások részint betegség, részint egyéb fontos okok miatt visszatértek egyházmegyéikbe. Szavazataink ekép nyilvánvalókká lettek Szentséged és az egész világ előtt s egyszersmind constatálva lőn, hány püspök helyeselte nézeteinket; ilymódon teljesítettük azon hivatalt és kötelességet, mely bennünket terhel. Azon idő óta azonban semmi sem történt, mi nézetünket megváltoztathatná, ellenben számos és fölöttébb fontos dolgok fordultak elő, melyek megerősítettek bennünket eltökélésünkben. Kijelentjük tehát, hogy megujitjuk és megerősítjük már beadott szavazatainkat, s egyszersmind elhatározzuk, hogy távol maradunk a nyilvános üléstől, mely e hó 18-án fog tartatni. Azon gyermeki kegyelet és tiszteleg mely minap megbizottainkat Szentséged lábaihoz vezette, nem engedi meg nekünk, hogy oly ügyben, rnely Szentséged személyét oly közelről illeti, nyíltan s az atya előtt non placet-tel szavazzunk. Pedig nyilvános ülésben is csak az egyetemes congregatióban adott szavazatainkat ismételhetnők. Haladék nélkül visszatérünk tehát nyájainkhoz, melyekre nézve jelenlétünk oly hosszú távolié^ után a háború aggodalmai és legfőbb szellemi szükség" leteik miatt annyira szükségessé lőn, azon fájdalmas bizonyosságban, hogy a jelenlegi szomorú időviszonyok miatt a lelkiismeretek békéjét és^ny ugalmát megzavarva találandjuk hiveink között. Különben isten egyházát és Szentségedet, kinek mi törhetlen hűséget és engedelmességet fogadunk, szivünk mélyéből Urunk Jézus Krisztus irgalmába és kegyelmébe ajánljuk, s maradunk Szentségednek legalázatosabb és legengeclelmesebb fiai. Róma, 1870. jul. 17-ikén." Következnek a kisebbséghez tartozó püspökök aláírásai. Megjelent az egyházról szóló dogmatikai constituio is, mely egészen a pápa állásáról, negyedik fejezetében pedig annak csalhatatlanságáról szól. Egész szövegét adni fogjuk, mihelyt pontos fordításával készen leszünk; addig pedig jegyezzük meg, hogy lapunk 20-ik számában közöltük a schemát ugy, a mint tanácskozás alá bocsáttatott, s most utólagosan látjuk, hogy az nem volt apokriph. Azután a javaslat átdolgozáson ment át; de épen nem a kisebbség értelmében módosítottak rajta, hanem még néhány argumentummal megtoldották, és ínég szigorúbban formulázták, mint az első tervben volt. Erről a legfutólagosabb összehasonlítás is meggyőzheti olvasóinkat, s egyúttal e körülmény is argumentumul szolgál a kisebbség ellenzékeskedésének komolyságához. Mig többed szolgálhatnánk, álljon itt csak a dogma formulázása, a „Sz. E." fordítása szerint: „Azért tanítjuk és hiven ragaszkodva a keresztyén vallás kezdetétől zármazó hagyományhoz, Isten a Megváltó dicsőségére, a katholikus vallás felemelésére és keresztyén népek üdvére a zsinat helyeslésével, mint isten által kinyilatkoztatott hitelvet; a római pápa midőn ex cathedra szól, az az, ha minden keresztyén pásztorának és tanitójának hivatalát gyakorolva, legfőbb apostoli tekintélyével a hit vagy az erkölcsök felett az egész egyház által megtartandó tant definiál, a sz. Péterben neki ígért isteni segély által ama csalhatlansággal bir, melylyel az isteni Megváltó egyházát a hit és erkölcsök feletti tan definiálásánál ellátni akarta, és ezért a római pápa definitiói magokban véve irreformabilisak. Ha azonban valaki — mitől isten mentsen! — merészelne ezen difinitiónknak ellenmondani, az átok alatt legyen." Igy hát a pápa átka alá került az egész inivelt katholikus közönség, a miben még nem volna semmi baj; mert íme, mi szegény eretnekek, és a mi apáink és ősapáink is keményen megátkoztatunk szegény öregtől évenként, s mégis igen jól érezzük magunkat extra dominium; de ha ők továbbra is azon egyházban maradnak, melynek számokra szeretet helyett csak anathemái vannak, akkor a pápai átok igazán azzá válhatik rájok és nemzetökre nézve. Hosszasan foglalkoztattam a szives olvasó figyelmét a római zsinattal ; de jó részt nem sok alkalmam lesz rá ezután, mert a zsinat hosszas együttmaradására többé semmi ok nem létezik. Anastasius. Külföldi e»yáz és iskola — Stuttgart. (Orosz pietás a törvény előtt.) Tudva van a t. olvasó közönség előtt, hogy az éjszaki orosz kormány mily törvényt hozott, mi szerint az orosz egyház kebeléből kilépni nem szabad. A roppant inség idején kecsegtetésekkel több evang. egyházat Finnland. Lap és Eszt földön sikerült az orosz kormánynak átcsábítani. Most tettöket megbánva szeretnének vissza menni az evang. egyház kebelébe, de nem engedi a törvény. Folyó év március hónapjában kétszáz névaláírással Gent, Lausanne, Yivis Bern, St. Gallen, Appenzell, francia, angol, spanyol, német nemzetiségből, református, anglikán, evaogelikus, különbség nélkül, protestáns társaik nevében kérvényt intéztek az evang. Allianz tagjaihoz, hogy vegyék tárgyalás alá az egész civilisált világ előtt gyűlöletessé lett Liflandi protestáns állapotokat, s tűzzék napirendre, s hozzanak e tárgyban határozatot. A kétszáz aláiró között Schweic legelőkelőbb protestánsai vannak alájegyezve, s e kérvény ezer meg