Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-07-31 / 30. szám

936 f 103 a mint van; cle most még kevésbé alkudhatik, mint ezelőtt. A kisebbség nyilatkozatának szövege ekként hangzik : „Szentséges atya ! Az e hó 13-án tartott egyetemes congregatióban beadtuk szavazatainkat a Krisztus egyhá­záról szóló első dogmatikai constitutió schemája fölött. Tudva van Szentséged előtt, hogy 88 atya lelkiismerete által kényszerítve s az egyház iránti szeretetből non­placet-tel szavazott, más 72 piacet iuxta modum-mal, s végül mintegy 70-en nem voltak jelen a congregatió­ban, s visszatartották magokat a szavazástól. Ehez já­rul, hogy mások részint betegség, részint egyéb fontos okok miatt visszatértek egyházmegyéikbe. Szavazataink ekép nyilvánvalókká lettek Szentséged és az egész világ előtt s egyszersmind constatálva lőn, hány püspök helye­selte nézeteinket; ilymódon teljesítettük azon hivatalt és kötelességet, mely bennünket terhel. Azon idő óta azon­ban semmi sem történt, mi nézetünket megváltoztathatná, ellenben számos és fölöttébb fontos dolgok fordultak elő, melyek megerősítettek bennünket eltökélésünkben. Kijelentjük tehát, hogy megujitjuk és megerősítjük már beadott szavazatainkat, s egyszersmind elhatározzuk, hogy távol maradunk a nyilvános üléstől, mely e hó 18-án fog tartatni. Azon gyermeki kegyelet és tiszteleg mely minap megbizottainkat Szentséged lábaihoz vezette, nem engedi meg nekünk, hogy oly ügyben, rnely Szentsé­ged személyét oly közelről illeti, nyíltan s az atya előtt non placet-tel szavazzunk. Pedig nyilvános ülésben is csak az egyetemes congregatióban adott szavazatainkat ismételhetnők. Haladék nélkül visszatérünk tehát nyája­inkhoz, melyekre nézve jelenlétünk oly hosszú távolié^ után a háború aggodalmai és legfőbb szellemi szükség" leteik miatt annyira szükségessé lőn, azon fájdalmas bi­zonyosságban, hogy a jelenlegi szomorú időviszonyok miatt a lelkiismeretek békéjét és^ny ugalmát megzavarva találandjuk hiveink között. Különben isten egyházát és Szentségedet, kinek mi törhetlen hűséget és engedelmességet fogadunk, szivünk mélyéből Urunk Jézus Krisztus irgalmába és kegyelmébe ajánljuk, s maradunk Szentségednek legalá­zatosabb és legengeclelmesebb fiai. Róma, 1870. jul. 17-ikén." Következnek a kisebbséghez tartozó püspökök aláírásai. Megjelent az egyházról szóló dogmatikai constituio is, mely egészen a pápa állásáról, negyedik fejezetében pedig annak csalhatatlanságáról szól. Egész szövegét adni fogjuk, mihelyt pontos fordításával készen leszünk; addig pedig jegyezzük meg, hogy lapunk 20-ik számában közöl­tük a schemát ugy, a mint tanácskozás alá bocsáttatott, s most utólagosan látjuk, hogy az nem volt apokriph. Azután a javaslat átdolgozáson ment át; de épen nem a kisebbség értelmében módosítottak rajta, hanem még néhány argumentummal megtoldották, és ínég szigorúb­ban formulázták, mint az első tervben volt. Erről a legfutólagosabb összehasonlítás is meggyőzheti olvasóin­kat, s egyúttal e körülmény is argumentumul szolgál a kisebbség ellenzékeskedésének komolyságához. Mig töb­bed szolgálhatnánk, álljon itt csak a dogma formulázása, a „Sz. E." fordítása szerint: „Azért tanítjuk és hiven ragaszkodva a keresz­tyén vallás kezdetétől zármazó hagyományhoz, Isten a Megváltó dicsőségére, a katholikus vallás feleme­lésére és keresztyén népek üdvére a zsinat helyeslésével, mint isten által kinyilatkoztatott hitelvet; a római pápa midőn ex cathedra szól, az az, ha minden keresztyén pásztorának és tanitójának hivatalát gyakorolva, legfőbb apostoli tekintélyével a hit vagy az erkölcsök felett az egész egyház által megtartandó tant definiál, a sz. Pé­terben neki ígért isteni segély által ama csalhatlanság­gal bir, melylyel az isteni Megváltó egyházát a hit és erkölcsök feletti tan definiálásánál ellátni akarta, és ezért a római pápa definitiói magokban véve irreforma­bilisak. Ha azonban valaki — mitől isten mentsen! — merészelne ezen difinitiónknak ellenmondani, az átok alatt legyen." Igy hát a pápa átka alá került az egész inivelt katholikus közönség, a miben még nem volna semmi baj; mert íme, mi szegény eretnekek, és a mi apáink és ősapáink is keményen megátkoztatunk szegény öregtől évenként, s mégis igen jól érezzük magunkat extra dominium; de ha ők továbbra is azon egyházban maradnak, melynek számokra szeretet helyett csak anathemái vannak, akkor a pápai átok igazán azzá vál­hatik rájok és nemzetökre nézve. Hosszasan foglalkoztattam a szives olvasó figyelmét a római zsinattal ; de jó részt nem sok alkalmam lesz rá ezután, mert a zsinat hosszas együttmaradására többé semmi ok nem létezik. Anastasius. Külföldi e»yáz és iskola — Stuttgart. (Orosz pietás a törvény előtt.) Tudva van a t. olvasó közönség előtt, hogy az éjszaki orosz kormány mily törvényt hozott, mi szerint az orosz egyház kebeléből kilépni nem szabad. A roppant inség idején kecsegtetésekkel több evang. egyházat Finnland. Lap és Eszt földön sikerült az orosz kormánynak át­csábítani. Most tettöket megbánva szeretnének vissza menni az evang. egyház kebelébe, de nem engedi a törvény. Folyó év március hónapjában kétszáz név­aláírással Gent, Lausanne, Yivis Bern, St. Gallen, Ap­penzell, francia, angol, spanyol, német nemzetiségből, református, anglikán, evaogelikus, különbség nélkül, protestáns társaik nevében kérvényt intéztek az evang. Allianz tagjaihoz, hogy vegyék tárgyalás alá az egész civilisált világ előtt gyűlöletessé lett Liflandi protestáns állapotokat, s tűzzék napirendre, s hozzanak e tárgyban határozatot. A kétszáz aláiró között Schweic legelőkelőbb protestánsai vannak alájegyezve, s e kérvény ezer meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom