Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-07-31 / 30. szám
381 f 103 vagyok jelenthetni A jótékonyságáról ismeretes Liedemann család egyik tagja, Liedemann Róza asszony ugyanis, ki árvaházunk érdekében is oly határtalan sokat tesz, az esperességi gyámintézet tőkéjének gyarapítására 100 frtot adományozott. És igy esperességi gyámintézetünk ez idő szerint 630 frt tőkepénzzel rendelkezik. A legszebb azonban az, hogy s azt hiszem, hogy legkevésbbé sem csalódom, ezt az egész tőkepénzt évi kegyadományával a nevezett asszonyság maga és áldott emlékezetű férje adományozták. Bizton kimutathatni vélem, hogy a nevezett asszonyság 6 év óta évenként 100 frtot ajánlott e célra és igy lesz ez összeg annyi, a mennyi. — Ha isten sok ilyen lelket adna a protest, egyháznak, biztosabban menne az fölvirágzásának elébe. Még csak azt vagyok bátor emliteni, hogy kerületi gyámintézettink előtanácskozmányá1 - augusztus 13-án délután, istentiszteletét 14-én délelőtt és ez után évi közgyűlését fogja tartani. Török József segédlelkész. A pesti ref. elemi iskolások vallás-vizsgája, Folyó hó 27.napjára volt kitűzve s ugyan e napon lett meg is tartva a pesti ref. egyház volt elemi iskolájába járó növendékek vallás-vizsgája. Az eredményről, s a szerzett tapasztalatokról akarom a t. szerkesztőséget s mind azokat, kiket ez ügy érdekel, röviden tudósítani. A vallás-vizsga utolsó volt minden vizsgák között; bár véleményen szerint ennek kellett volna elsőnek lenni a tárgy méltóságánál fogva. Talán ez lehetett az oka annak, hogy mig más vizsgákra nagyobb számmal jöttek hallgatók, ezt cseké!y számú közönség szerencséltette látogatásával. Pedig mondhatom, hogy nagyobb élvezetet s lelki gyönyört nem nyújthatott volna semmi, mint a jelen évi vizsga. A fiuk — bár minden más tárgyból ki állták a vizsgálatot, nem voltak szórakozottak, sőt elevenség látszott rajtok s öröm kifejezése ült arcaikon. Külsőleg tisztán, csinosan öltözködve jelentek meg a vizsgán. A tisztaságra — mellesleg legyen itt megjegyezve — nagy gondot s figyelmet forditanak a tanitó urak s ez csak dicséretökre válik nekik, e tekintetben tanulhatnának tőlök falusi néptanitóink, kiknek figyelme . a tisztaságra ki sem terjed, sőt nem látják s nem figyelmeztetik a gyermekeket s általuk szülőiket,hogy a tisztaság ékesség a gyermeknél s felnőtteknél egyaránt. A vizsga énekléssel s azt követő imával vette kezdetét. A pesti iskolában az igaz nem tanitják be sz. Dávid 150 zsoltárát, de a mit tanultak azt ugyan jól is éneklik. „Keveset, de jól" ez is egyik törvénye a tanitásnak. Szépen énekelték a vizsgálati éneket is, s magam is annyira felbuzdultam, hogy részt vettem az éneklésben. Ezt követte az imádkozás. Ez oly buzgó, oly megható volt, hogy azt a gondolatot keltette fel bennem: vajha mindig oly buzgón tudnék imádkozni! bizonyára az a kis imádkozó fiu ihletve volt akkor, midőn felemelkedett az ég urához, a test és a vér azokat nem cselekedhette ő benne. Ezzel a vizsgálat kezdetét vette. A gyermekek jól, értelmesen feleltek, a tanitók érthetően kérdeztek. A tanítványok éberek és figyelmesek; a tanárok jó fegyelem tartók. A vizsga eredménye engem teljesen kielégített. Az a jó, szívélyes viszony pedig, a mit a tanítványok és tanitójok között észleltem, engem valóban meglepett. A tanítványok bátrak, tanárjukhoz bizalmasok s azt a rettegést, félelmet nem lehet nálok feltalálui, a mit sok falusi iskolában oly szomoritólag lehet tapasztalni. Az igaz, hogy városon nem ijesztgetik a szülék csintalan, vásott gyermekeiket azzal, a mit falun oly hatásosan gyakorolnak hogy „majd megtanít a rektor"; az is igaz, hogy itt több emberrel érintkeznek, s igy jobban kifejlődhetik bennök a bátorság, de már, a mi a bizalmat illeti a tanitó iránt, ezt egyedül csak a jó bánásmód szüli. S a pesti tanitó urakat e tekintetben is dicsérőleg kell kiemelnem, különösen pedig meg kell, hogy dicsérjem, a főtanitót, tiszteletes Póor József urat. Őt az isten is tanítónak teremtette. Szorgalma, kitartása határt nem ismer, kedve soha nem lankad, kegyessége — a mi a vallástanitónál fődolog —ritka emberben található fel. Szavaim nem túlzottak, s csak azt írom, a mit láttam, tapasztaltam. Midőn a vizsga végét érte tiszteletes Póor ur buzgó imát mondott s szívből jövő áldást kért tanítványaira s azon hő óhajtását fejezte ki, hogy vajha : azok az igazságok, melyeket a názáreti Jézus után tanított nekik, teremnének gyümölcsöt életökben, vajha, a mit tőle az iskolában hallottak, azt meg is tartanák ! az lenne legszebb jutalma munkájának s fáradozásának. S e szavakra tanitó ugy mint a tanítványok zokogva sírtak s a hallgatóság között is merem mondani nem volt csak egv is, a kinek szemeiben könnyek nem fakadtak volna. Mindnyájan meg voltak hatva, meg voltam én is, látva, hogy mennyire megnyerheti a tanitó szelíd bánásmódja által a tanítványok szivét, bizalmát s szeretetét, s hogy a tanítványok is mily nagy mértékben tudják szeretni a jó bánásu tanítót. Az ég adjon magyar anya sz. egyházunknak sok ily buzgó tanítókat, mint a pestiek, adjon sok oly kegyes tanárt, mint Poor ur, adjon a vallás iránt sokkal jobban érdeklődő közönséget s több vendéget a vallás vizsgákra, s még ezekhez hozzá teszem azt az óhajtást, vajha az ezután következő vizsgákat megelőzné mindig a vallási vizsga, hogy ez által meg legyen adva a vallásnak az őt megillető elsőség s főfigyelem. Pest, 1870, julius 27. Laky Dániel segéd lelkész, í —____ » Szép jelenetek a miszlai ref. egyházban. 1869-ben kapott a miszlai ref. egyház temetőhelyet M. P. ínkey Ferdinánd úrtól, bizonyos azonnal teljesített feltétel mellett, de mivel az ahoz vezető úttól a 60
