Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-07-17 / 28. szám

793 868 kedve álljanak népiskoláink paedagógiai értelemben mindkettőnek anyagi helyzete s jövője felett. Eddigelé, a mi kevés jövedelme volt a falusi iskoláknak, minden ellenőrzés és felügyelet nélkül kezeltetett jól és rosszul, mint felebb is emlitém legtöbbnyire minden látszólagos haszon és eredmény nélkül; most itt az idő, hogy ha azt akarjuk, hogy népiskoláink a peadagogiai tudományosság és gyakorlat mai színvonalán megállhassanak, ezeknek csekély jövedelme is rendszeresen lelkiismeretes hűséggel kezeltessék s anyagi szegénységb en pangó iskoláink felett, azoknak évenkénti bevétel és kiadására nézve a kellő felügyelet és ellenőrzés gondos és szigorú erélylyel kiterjesztessék. *) Simon Sámuel. iskola választmányi elnök. Késmárk 1870. évi julius hó 5-kén. Nt. Szerkesztő ur ! Befejeztük az 1869/70. iskolai évet. Ezt írván, eszembe jut ama hasonlat, melylyel az egykori iskola felügyelő élt, ki katonaviselt ember volt, midőn az iskola évet befejezendő beszédében csatával hasonlitá egybe a nevelés és oktatás mesterségét. Nem kutatom, helyes volt-e ezen oktatás, nem tudom, vájjon kellően világította és ékesítette e föl szónok az illető tárgyat, meglehet; nekem csak is a vérontás jut eszembe, mely nélkül csatát képzelni alig lehet. Ha áll e hasonlat, ugy azt mondom, hogy a nevelés mezején vivott ez évi küzdelmünket siker koronázta ugyan, de még is könyhullatással kellett a nyereményt fogadnunk ; mert vívmányunk áldozatba került. Ugyanis StencelHugour, a latin nyelv és irodalom tanára a f. é. junius hó 23-kán tartott közvizsga alkalmával tanári állomásáról, melyre negyven évvel ezelőtt meghivatott, rheumatikus baj következtében lemondván, lemondása fájdalmas érzelmekkel tölté be a felügyelőség, tiszttársai, az ifjúság és általában a lyceum minden barátainak szivét. Remek latin beszéde meglágyitá még a jól megedzett kebleket is ; ki ismeri szónokot, látva ezt a halvány arcot, ez ősz hajat, hallva az elválást hirdető, megható bensőséggel kifejezett búcsúzó hangokat, annak össze kellett magát szedni, hogy ne zokogjon, mint a lágykeblü ifjak, kik szeretve tisztelt tanárukat a magán életbe vissza vonulni láták. Másnap lycealis közgyűlés tartatván, érzékeny részvéttel vétetett tudomásul, hogy t. c. • S t e n c e 1 Hugo ur állomásáról, melyben 40 évig mint tanár, mint közgyűlési jegyző, mint alumniumi gondnok, mint számos éveken át volt igazgató, sok viszontagság, ború és derű kezepett oly híven és ritka ügyszeretettel működött, lemondott. Remélvén azonban, hogy St. Hugo ur, ha közgyülésileg azon ígérettel kéretik fel, hogy kellemes kötelességének ismeri a közgyűlés mindent megtenni, mi *) Kérem a„Néptanitók lapja" t. szerkesztőjét is,ezen közlésemet becses lapjában közzé tenni. S. S. az útba gördülő nehézségek elhárítására alkalmas az előtte oly kedves irtézetet tekintetbe véve,' vissza fogja lemondását vonni s ezután is folytatni tanári működését, V3gy legalább az igazgatói állomást, melyre ez alkalommal egy hangulag, megválasztatott, elvállalni. A lelépett tanár a hozzá menesztett fényes küldöttséggel személyesen a közgyűlésen megjelenvén, megható szavakkal köszöné meg a gyűlés bizalmát, ismételve felhozván lemondásának indokait, kérvén néhány napi határidőt, hogy e fontos ügyben szeretteivel s orvosával tanácskozni lehessen. Hat nap múlva ismét egybe gyűltünk és érzékeny részvéttel vettük a felügyelő urnák jelentését, miszerint a lelépett tanár egészségi tekintetből lemondását vissza nem vonva, a magán életbe lép. A gyűlés megemlékezvén Stencel Hugó ur bokros érdemeiről és hivatalos működéséről, melyet negyven év hosszú során át kifejtett, megemlékezvén humanitása és bölcs eljárásáról, melyet, tiszttársai, a tanulók és ezek szülői irányában tanúsított a legőszintébb hálaköszönetet nyilvánítani kötelességének ismeré, egyszersmind elrendelte, hogy a lelépett tanár urnák 40 éves áldásteljes működése és bokros érdemei elismerése fejében nyugdíj adassék a helybeli tanárok nyugdíj alapítványából. Óhajtandó, hogy a magas kormány kegyes gondoskodása oly szellemi munkásokra is terjesztetnék ki, a kik annyi év hosazu során át dolgoztak a tudomány és nevelés kertjében! A mult közgyűlésen történt, hogy Steiner Sámuel tanár ur talpra esett beszéddel igazgatói állásáról, melyet törvény szerint három évig folytatott, lemondott. A gyűlés hálás elismeréssel fogadta e lemondást és melegen köszöné meg Steiner Sámuel tanár ur fáradozását, melyet intézetünk jóléte iránt tanúsított. Igazgatónak Sole Frigyes tanár választatott meg három évre. A megürült tanszék f. év aug. 14-kén fog választás utján betöltetni, mire pályázat hirdettetik. Ezen most mult iskolai évben lyceumunkban 10 rendes és 2 rendkívüli tanár működött; a tanulók létszáma volt 239. 98 ifjú élvezte az alumnium jótéteményét, 10 ingyen, 88 pedig 11 oszt. ért, frt évi fizetésért. 70 ifjú nyert élelmezést a convictusban, még pedig ebédre 3 tál ételt és kenyeret; vacsorára kenyéren kivül pecsenyét,tésztást,vagy egyéb vastag ételt 50 frt évi fizetésért.Azon tanulók (16,)kik csupán vacsorát fogadtak a convictusban 25 frtot fizettek égész évre. 24 szorgalomdij osztatott ki ez idén intézetünkben. Azonkívül Renner János VII. osztálybeli tanulónak 150 frtból álló szorgalomdij adományoztatott a Balassa-féle alapítványból. Az érettségi vizsgára 28-an jelentették magokat. *) S. F. *) E tudósítást Stencel Hugo ur számos tanítványai érdekében közzé tenni tisztelettel kérjük a napi apok t. c. szerkesztőit • S- F.