Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-07-17 / 28. szám

793 846 fogadás tételre hivja fel hitfeleit: „1. Felséges királyunk iránt tántorithatlan hűséggel viseltetni. 2. Magyar hazánkért, melyen kivül nincs számunkra hely, tettre kész lelkesedéssel lángolni s jólétét s dicsőségét előmozdítani. 3. A magyar nemzethez, a szabadság ezen előharcosához, jó és rosz napokban rendületlenül ragaszkodni s korszerű törekvéseiben tevékenységgel részt venni. 4. A magyar nyelvet, melyen egyenjogositásunk törvénye hozatott, hő előszeretettel ápolni, s a magyar irodalom irányában benső támogató részvétet tanusitni." Az öröminnepet egy vonással sem keseríti a miatt, hogy a politikai egyenjogúsággal együtt a vallási nem mondatott ki s igy még mindig maradt nyoma a régi üldözésnek; ennek egy szóval sem ád kifejezést. Mennyire más hang ez, mint a minőt Újvidéken és Balázsfalván hangoztatnak azok, kik nem voltak oly mostoha gyermekei e hazának mint a szegény zsidó, ki magasabb miveltségénél fogva az elnyomást kétszeresen érezhette ? Ez az egyik jellemvonása Lőw Lipót beszédeinek. A másik a benső, meleg vallásosság és a vallás eszméinek józan felfogása. Azon nép, mely a legrégibb ó korban oly vallási intézményt hozott létre, mint az ó testamentumi zsidóság, mely kebelében ringatta a leghatalmasabb világvallás, a keresztyénség bölcsőjét, ma is feltűnő érdekeltséggel foglalkozik vallási eszmékkel. Ez egészen nemzeti jellemvonása s a vallási téren minden korból tud felmutatni nagy gondolkozókat. Prófétái máig sem hallgattak el, csak más hangon szólanak, s pl. a zsidó Spinoza szava elég erős volt arra, hogy az egész keresztyén társadalmat alapjaiban átalakítsa. Érezzük e beszédekben is, hogy a próféták egyik vérszerint való rokona szól hozzánk a modern civilizatio nyelvén és alakjaiban; szava jótékony melegséggel hat a vallásos lélekre, imái olvasásánál önkéntelenül imára nyilik meg a sziv, megszeretjük tárgyát és íróját egyaránt. Eleven szelleme élénk kölcsönhatásban van a kor mozgalmaival, végkép szakit a zsidó scholasticával, s beszél ugy, amint a mai európai társadalom gyermeke megérti. Mentegetődzik előszavában a szentírás gyakori idézése miatt, s pedig épen ez teszi munkáit protestáns szemek előtt még becsesebbekké. Mintha csak egy kenetteljes jó kálvinista papot hallanánk, szájában az ő szép zsoltáraival, az ő kedves, lángszellemü Ézsaiásával! Még az áldást is ugy mondja Áron szavaival (4. Móz. 6. 24—26), mint akár ami jó bibliás öregeink. Gondoljuk mindezekhez a keleti ember gazdag képzelő erejét, gyönyörű képei^ rendkívül élénk eszmemenetét, jó magyar nyelvezetét s akkor a Löw Lipót beszédeit méltán a legszebb magyar egyházi beszédek közé sorozhatjuk. Kovács Albert. K#nyi észét. Az egyesült államok története. Irta Laboulaye Eduárd. Fordította Huszár Imre. Pest, 1870. Kiadja Ráth Mór. Ráth Mórról az irodalom minden valódi barátja méltán nyilatkozik elismeréssel, a miért a hazai legkitűnőbb írók müveinek kiadása mellett a külföldi, különösen a francia és angol írók világhírű munkáit is lefordíttatja s közrebocsátja, hogy az e nyelvekben nem jártasok, de azért a külföld irodalmát megismerni vágyók óhajának eleget tegyen. Az utóbbi időkben különösen Laboulayet karolta fel s néhány kitűnő munkái kiadásával szerzett magának ujabb érdemeket. Legutóbb az Egyesült Államok történetével lepett meg bennünket, melynek eredetijét, azt hisszük, szükségtelen dicséretekkel halmoznunk el, fordításáról pedig annyit mondhatunk, hogy élvezhető és hű, a milyen csak Huszár Imre jeles tollából foly ki. Ezért tehát ajánlanunk is fölösleges e müvet. Coelibátus és polgári házasság. Irta Papramorgó a „Barátfülek" szerzője. Kiadja Heckenast Gusztáv. Pest 1870. A szerző mulatságos alakban kel ki a coelibátus ellen és száll sikra a polgári házasság mellett. Könyvének némely részében vannak ugyan drasticus passusok, melyek azonban megbocsáthatók, miután a könyv célja koránt sem az, hogy száraz tudományos fejtegetésekkel táplálja az olvasót, hanem, hogy mulattatva ismertessen meg bennünket szerző nézeteivel. Ára a 164 lapra terjedő műnek 1 frt. Továbbá ujabban a következő munkák jelentek még meg: Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. Am. tudom, akadémia elébe terjesztette Toldy Ferenc. Erről később bővebb ismertetést fogunk hozni. Paedagogiai tanulmányok. Irta d r. Pauer Imre, a szombathelyi főgymn . igazgatója. Pest 1869. Eggenbergernél. Ára 80 kr. A philosophia történelme. Irta dr. Pauer Imre. Két füzet. Pest 1869. Eggenbergernél. Ára 1 frt, 80 kr. Tapasztalati lélektan. Irta clr. Pauer, Pest, 1870. Ára 1 frt. Ezen érdekes müveknek is bővebb ismerte tésén rajta leszünk. Elemző t értan alapban.Irta Bajusz Mihály, pozsonyi főreáltanodai r. tanár. Kiadja Heckenast Gusztáv 1869. L aptértan. Irta Bajusz Mihály. Első füzet.Ára 1 frt. Pest 1S70. Heckenastnál. Tömör mértan. Irta Bajusz Mihály. Ára 80 kr. Lapi háromszögéért an. Irta Bajusz M. Ára 40 kr. Gömbi három szög mér tan. Irta Bajusi M . ira 40 kr.