Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-07-10 / 27. szám

793 816 san és lelkesülten előimádkozni. Az erre következett újbóli műének után az iskola történetét előadta a derék igazgató-tanár tek. Vaj a a Sándor ur, mely alatt az iskola tervrajza is be lőn mutatva. Gyönyörű terv, melyet iskolánk főgondnoka,gróf M i k ó Imre ő nagyméltósága készittetett saját költségén Pesten; megajándékozván ezenkivül jelentékeny pénz összeggel iskolánkat. Sok ilyen ezerekben számitó pártfogót,s intézetünkkel nem maradunk a porban ! Most következett a tulajdonképi alapkő letétele : melyhez zeneszó és tarak törgések közt megkezdődött az innepélyes menet. Az isk. igazgatóság és tisztikar után, rendre mentek az illető testületek képviselői és mindenki az alapkőre tett három kalapácsütéssel jelentette ki az alapkő letételében való innepélyes cselekvényét. Berekesztésül alkalmi " szónoklatot tartott tiszt-Mi Révai Lajos ilyefalvi lelkész és isk. gondnok ur, ékesen és meghatóan, lelkesülve s lelkesitve ecsetelvén az innepély tárgyát, jövendőjét; a segélyadományok szükségességét, csak is ezáltal épülhetvén fel a tudománynak e szent hajléka ! Végül megint műének, mely közkivá" natra ismételtetett és zene. E közben történtek a helyszínén egyes adakozások is, jelesen a helybeli céhek részéről nagyobb-kisebb összegek. Ezek koronája volt főkirály biró gróf ő méltóságának 100-o.é.for.,kegyesadomány a úrbéri papirban. Itt helyén hisszük megemliteni, tanodai gondnok és úrbéri törvényszéki elnök méltóságos Donáth József urat. Ö méltósága iskolánk éltető szelleme, elevenítő lelke, kinek fáradhatlan erélye, vezér képessége eszközölte, hogy jelen innepélyünk, annyi vajúdás után megszületheték. Isten teljes erő, és egészégben sokáig éltesse; Fin ta István s. k. Pávai pap. Tanítói értekezlet. €römör, jun. 28. 1870. A balogvidéki szakasz junius hó 21-ik napján tartotta meg „tanítói értekezlet "-ét Szútorban t. Jobbágy János körlelkész és Csabai Pál példány-iskola tanitó kettős elnökletük alatt. Az önképzés és szellemi tökélyesbtilés érdekében elhatározta ezen tanítói gyűlés, hogy miután a közoktatásügyi m. kir. minisztériumtól minden dij nélkül, ingyen kapja e szakaszban is minden tanitó a Néptanítók Lapját : ezen felül jövőre juliua havától kezdve a Protestáns egyházi és iskolai lapot, valamint a Figyelmezőt is a pesti tanítói egylet követendő példája után megrendeli az értekezlet a szakaszbeli összes tanitóság részére. És hogy ezután meggyőződést szerezzen magának az értekezlet, ha vájjon a tanitók olvassák-e rendesen a fent címzett lapokat, és vájjon szellemi haszonnal és sikeresen olvassák-e azt? azon üdvös <s korszerű határozatot hozá, hogy a nevezett lapokból minden értekezlet alkalmával ennek tagjai az elnökség fölhívására az általuk olvasott paedagogiai tárgyakról szóbeli előadást tartsanak, vagy valamely iskolai életbe vágó s érdekes tantárgyról, melyet az érintett lapokban olvastak, helyi viszonyainkhoz alkalmazva, szélesebben kidolgozott értekezést olvassanak fel. Nem célszerű lenne tehát ha minden tanitó az egész évi lapokból csak egy kiválasztott cikkre szorítkoznék s egyedül arról tartana értekezést; mivel ez csak anynit biznyitana még, hogy azon egy cikket olvasta ugyan ez előadó, de azt legkevésbbé sem mutatná, hogy az egész évi lapokat olvasgatta-e. ? A fent érintett igen fontos és nagy horderejű határozat ellenében, felmerült ugyan az értekezlet tagja közt azon ellenvetés, azon nehézség is, hogy a mit csak félévvel azelőtt 'olvasott is az ember, nem könnyen emlékezik többé azokra vissza: ennélfogva kivihetetlen kívánat, hogy az egész évi szaklapokból, akármely paedagogiai tárgyról kimerítő előadást tarthasson rögtönözve az értekezlet akármely tagja. Igaz, hogy nincs minden tanítónak oly nagy memóriája, mint volt hajdan Mithridatesnek, ki oly szerencsés memóriával birt, hogy 22 nyelven beszélhetett, vagy pedig Cyrusnak, ki minden katonáját nevén szólította : vagy egyjlDemosthenesnek és Nagy Sándornak, kik közül az első Thucydidest, a másik Homér Iliását szorul szóra éjfélkor is eltudta mondani. De uraim! ha ily nagy memóriával nem bírunk is, ezen rendkívüli nagy emlékező tehetség hiányát is ki lehet pótolni okkal móddal. Ugyan is, hogy az elnökség által az egész évi szaklapokból kijelölt akármely tantárgyban magát könnyebben tájékozhassa minden tanitó arról biztosabban tarthasson szóbeli értekezést: szükséges mellőzhetlenül hogy hűségesen és jó kedvvel excerpálgassunk, a szebb és érdekesebb helyeket szorgalmasan kiírogassuk, kijegyezgessük ; egyszóval, ha ugy kívántatik, a jövendő szellemi hasznok fejében, az elolvasott tantárgyaknak vagy bármely, népnevelést tárgyazó cikknek rövid váz,atát soha el ne mulaSzszuk, papirosra tenni. Ez, ha egyéb szellemi hasznot nem nyújtana is egyelőre, de fáradságunkat édesen jutalmazza az által hogy midőn valami tárgyról irni vagy beszélni akarunk, mindig készen áll segedelmünkre. Nem az az egészséges ember ki sokateszik, hanem a kinek gyomra jól megemészti a eledeleket. Igy nem az a tanult és tudományos ember, ki össze-vissza olvas s könyvtárakat átbuvárol: hanem ai ki olvasás közben ir, jegyezget, méhszorgalommal excerpál. Hogy pedig épületesen s szellemi haszonnal olvas-e valamely tanitó,„vagy olvasásának van-e paedagogia értelemben reá nézve valami hatása: erre egyedül csak is a tanítói értekezleteknek lehet kiváló gondja s ezek kisérhetik éber figyelemmel az egyes tagoknak önmüvelődésökre s tudományos képzettségökre célzó munkásságát.