Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-06-26 / 25. szám

. 757 758 „azon széréssel teszeu át Nt. úrhoz méltóztatnék a csekély adományt ihetőse helyére, azt országos prot. árvaház pénzügyi bizottmányához hármaitatni". De történt ennél még furcsább dolog is ! Midőn nt. ur maga magának is felmondta a szolgálatot a mult '^íéten, s elment az egyházkerületre törvényt tenni, a betűszedő vette át a lap szerkesztését, s ajánló nyilatkozatot igtatott be a „P a p i t i t k o k"ról ; pedig az iránt semmi kétségünk nem lehet, hogy bármennyit verte is nt. ur hű kollegájával a papokat, azért az eféle üzérkedést „közérdekűnek" soha nem nevezheti. Denique, mikor a macska alszik, cincognak az egereit! Bocsánat az utcáról szedett példabeszédért; de szebb nem jutott eszembe. De ime mit látok? Ma betoppan hozzám csillogó fehér szemekkel az a kemény ember, épen együtt ásitoztunk öten, én, a corrector, az újdondász, a külföldész és az öreg Anastasius bácsi. Na hiszen, volt mit hallani ázsiai restségről, meg több eféle épületes dolgokról! Az az ur, mióta setét szemüvegen át nézi a világot, még szigorúbb mint azelőtt. Egyszerre kaptunk mind az öten az én egyetlen rozsdás tollam után, s egyszerre ütöttük kiszáradt kalamárisomba. Kapkodásunk még őt is megnevettette, s aztán, hogy minden jót Ígértünk, megbékülve eltávozott. Most már, ha nem is Ígérünk szorgalmat, megtudhatja nt. ur, hogy dolgozni fogunk, mert muszáj. Rám bízatott, hogy irjam meg a Dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlésének folytatását, ott kezdve, hol az a jelen volt ur a mult héten elhagyta. Mégis, hogy ne láttassam olyan nagyon félni a segédszerkesztő úrtól, azért is előbb kezdem, s leirom magát a gyüléstermet. A mint ide belépsz nyájas olvasó, legelőször is két pápista ur néz veled farkas szemet, gróf Széchenyi István és báró Baldáchi arcképe. Az első hatalmas szavával védte egykor a protestánsok érdekeit a római papsággal szemben, s ez által érdemelte ki a diszes helyet gyttléstermtinkben, a második tizenkétezer forint alapítványt tett a pesti ref. theol. tanintézetre. Talán nem sokára ott látjuk azon harmadik derék katholikus ügyvéd arcképét is, ki minden vagyonát „azon három intézetre hagyta, mely a magyar nemzetiség és miveltség érdekében legtöbbet tett és teszen", 8 mint ilyeneket az akadémiát, a nemzeti színházat és a pesti ref. theol. tanintézetet jelölte ki. Mégis dicső, megnyerő, vonzó erőnek kell lenni ebben a szegény protestantismusban, ha ily hódításokat képes tenni! E három arckép a mi gyliléstermünkben jobb apologia lesz minden túlvilágról hozott argumentumnál ! De már most térjük a dologra. Junius 15-én Polgár Mihály egyh. ker. világi főjegyző és ügyvéd ur több rendbeli jelentését hallgattuk végig. Ő ritka buzgósága és önzetlensége által minden évben kiérdemelte az egyh. ker. köszönetét, amit most is jegyzőkönyvben fejeztek ki iránta. — Polgár Mihály ur az egyházi épületek biztosítására nézve is igen szép tervet mutatott,be mely szerint az„E 1 s ő magyar általános biztosító társaságnál" való biztosítás kiválóan előnyösnek találtatott minden mások fölött. A slavoniai missio nagyobb fokú támogatást nyert mint eddig. Miután az oláhországi missiót a csudatévő nagy Celder eljátszotta kezeinkről, ide kell forditnunk figyelmünket. A népiskolai vallástanítás ügyében is bizottságot küldött ki a közgyűlés, hogy munkálatot készítsen melynek alapján püspök ur intézkedjék a községi iskolákban adandó vallásos oktatás iránt. Leginkább örültem azon, hogy a kongató rendszeren elverték a port. Hogy mi az a kongató-rendszer megkell magyaráznom, inert én is most a gyűlésen hallottam először egy uri embertől. Ez igaz magyarság szerint a futtató rendszer, vagy más szóval a megürült eklézsiákban: próba-predikácio tartása. Ez a botrányos rosz szokás az erdélyi unió óta nálunk is lábra kezdett kapni. Jövőre nézve azt határozta a gyűlés, hogy a ki kongatni megy, azon eklézsiában megválasztható nem lesz. Szabad legyen szegény Három csillagnak is gratulálni ezen határozathoz, s egyúttal az erdélyi atyafiaknak szives figyelmébe ajánlani. Mielőtt az utolsó, legfontosabb tárgyra áttérnék, megemlítem, hogy Dunamellékén ezután a gyűlés jegyzőkönyveit nagy nyolcadrészben fogják nyomatni, mivel igy célszerűbben lehet használni, a romlástól inkább meglehet óvni, s kereskedésbe lehet bocsátni, hogy mindaz megszerezhesse, ki iránta érdeklődik. Ezt főként Szeremlei Samunak irom, mert ő indított előszőr háborút a folio ellen. Jövök már az utolsóra, mely nagy jónak lehet szü- . lője. Nálunk eddig a theologiai tanintézet három helyen létezett,de jól értsük meg egymást,mindazáltal ne tessék tréfára venni: ugyanazon egy papnöveldének felekörösön fele kecskeméten és harmadik fele Pesten volt, háromegy főiskola, a la háromegy királyság, mely elnevezést alkalmasint valami trinitarius találhatta ki. Lett is belőle olyan szép consequentia, a minőt csak minden „három mégis egy "bői vonni lehet. A jővőoktoberen kezdve már Pestenegész intézet, lesz, szabadságában maradván a más két gyülekezetnek jövőre is fenntartani egy-egy felet, vagy talán egészet is. A pesti theol. tanintézet működését és jó hatását nem kis mértékben lankasztotta eddig azon körülmény, hogy növendékei nem kezdhettek itt, ide csak végezni jöttek, ez a baj hála istennek, és a jó isten után püspökünknek és az egész gyiiléa bölcseségénel», most megszűnt. A törvényszéki tárgyakat nem szellőztetem, azok magán ügyek. Csak annyit jegyzek meg, hogy sokkal kevesebb per volt, mint tavaly, és nem olyan sok furcsa-Többet már nem irok kedves nt. szerkesztő ur, elég ennyi oly hosszas kényelmeskedés után. Ismét szor-