Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-06-26 / 25. szám

. 757 758 hogy diadalmasan állják ki a versenyt az ösztöndíjjal jutal­mazott tanitók és iskolák bármelyikével, tehát nem önhi­bánk okozta mellőztetésünketjha nem eredményezte azon uj modor, melylyel a kormány a nemzetnek e célra utalványo­zott közvagyonát kezeli, mely szerint a tanitók jutalmazását egyes egyének szeszélyére bizta. A mult évben ugyanis, a vallás és közoktatásügyi miniszter ö méltósága a superinten­densek és főispánok közvetítésével az esperesek meghallga­tása által szerzett tudomást a kitűnő és szükséggel küzdő tanítókról, kik ösztöndijakban részesittettek, ellenben a jelen évbeni ösztöndijak kiosztásába sem superintendensek sem főispánok, sem az esperesek nem folytak be, hanem egye­dül a tanfelügyelők ajánlása vétetett tekintetbe. Igy lett a mi tekintélyes egyházmegyénk mellőzve az ösztöndíjak kiosz­tásának célszerűtlen modora következtében. Köztudomásu tény pedig előttünk az, hogy a tanfelügyelők igen csekély egyes esetek kivételével, elemi iskoláinknak nem szellemi állását vizsgálták, hanem csak az iskola ép tileteket tekin­tették meg s igy nem csuda, ha tanítóink jelesebbjeit nem ajánlották. De erős hitem van az iránt, hogy, ha tudomá­sára juttatik a kormánynak, minő sérelmes mellőztetés kö­vettetett el a veszprémmegyei két prot. felekezetinken az által, hogy csak egy tanítónk sem részesült ösztöndíjban, fel fog még sütni a méltányosság napja. 3-szor: ragaszkodjunk annál buzgóbban evangeliumi egyházunkhoz, hogy közöttünk mindenek ékesen és jó rend­del folyjanak. — Dixi et salvavi animam ! KÖNYVISMERTETÉS. Gyulai Pál költeményei. Pest. 1870. K i­adja Ráth Mór. Azt hisszük a közóhajtásnak tön Ráth Mór eleget midőn Gyulainak, számos éveken ke­resztül, a különböző folyóiratokban megjelent remek költeményeit összegyűjtve kiadta. Miután Ráth a kö­zönségnek emez óhajtását teljesité: az udvariasság ugy hozza magával, hogy a közönség meg teljesítse Ráth óhaj­tását, melyszerint a nagy költséggel kiállított könyv­nek minél nagyobb kelete legyen. Különben egy olyan könyvnél, melynek címlapján Gyulai Pál neve díszelegi e figyelmeztetés, azt hisszük, fölösleges. Ára a 336 lapra terjedő, a költő jól sikerült, fényképezett arcképével el­látott kötetnek, 2 forint. Utazás keleten a világosi napok után. Irta Szemere Bertalan. I. kötet. Pest. 1870. kiadja Ráth Mór. Könyvkiadóink kőztil, ha valaki, ugy Ráth M. tőn eddigelé legtöbb szolgálatot a magyar irodalomnak ; mert a kitűnőbb irók munkái közül ő adott ki s még ma is ő ád ki legtöbbet. Ez állításunkat igazolja a többi közt legújabb vállalata is: Szemere összegyűjtött munkáinak kiadása. Ajánlanunk e vállalatot szintén fö­lösleges s elégnek tartjuk annak puszta fölemlitését, meg lévén arról győződve, hogy a magyar müveit kö­zönség az eféle vállalatokat ajánlás nélkül is pártolni fogja. A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra. Irta B. Eötvös József. Második kiadás. Pest 1870. Kiadja Ráth Mór Elő f. ára 4 frt., b o 11 i ára 5 frt. Eötvös eme korszakot alkotó munkájának első ki­adása csak igen kevés példányban jelent meg, ugy, hogy már az utóbbi időben ha valaki olvasni akarta, alig juthatott hozzá máskép, mint valamelyik közkönyvtár utján. Nagy örömet szerzett tehát az irodalom barátai­nok a kitűnő szerző, midőn e könyvét újból átdolgozva közrebocsátá s ezáltal módot nyújtott rá, hogy az ma­gán emberek által is, saját könytáruk díszítésére, meg­szerezhető legyen. — Ha valamely munka, ugy ez érde­melné meg leginkább, hogy bővebben ismertessük ; de mivel ehez sem elég erőt nem érez magában e sorok irója, sem hely nincs reá, egyházi ügyek tárgyalásával különben is túlterhelt lapunkban: meg kell elégednünk azon néhány sor közzétételével, melyet Laboulaye „Léfat et ses limites"-jében (Az állam és határai) a szóban forgó munkáról irt. Laboulaye a többi közt igy nyilat­kozik: „Eötvös egy figyelemreméltó munkát irt a mo­dern népek fölött uralkodó három nagy kérdés: a nem­zetiség, egyenlőség és szabadságról. A szabadság kér­dése, melynek szerző, ki arra vezeti vissza a másik kettőt, — az első helyet adja, kimerítőbben van megvilágítva, mint Stuart Mill ira­tában. Különböző szereplési körbe helyezve, Eötvös h e­lye sebben meghatározta az állam feladatát ; a politika, melyet védelmez, anélkül, hogy alapjában Mil­letől eltérne, mérsékeltebb s a continentalis államokban inkább érvényesíthető." Suezig és vissza. Útirajzok. Irta B. Pongrátz Emil. II. kötet. Pest. Kiadj a P et­rik Géza. 1870. A suezi ut van e könyvben leirva, még pedig nem szárazon, tudományos nyelven, hanem mulattatólag; elbeszélő alakban. Akik tehát ez érdekes ut részleteivel mulatva meg akarnak ismerkedni, azoknak Pongrátz fiatal iró emez útirajzát bátran ajánlhatjuk. Ára 2 frt. Francia nyelvtan. Középtanodai hasz­nálatra. Irta Psenyecki Nagy Sándor. Kiadja ifj. Csáthy Károly. Debrecen 1870. Ára 1 frt 60. kr. Psenyecky évek óta foglalkozik a nyelv, különösen pedig a francia és angol nyelvek tanításával; nem fog­nak tehát olvasóink csudálkozni, ha azt mondjuk, hogy az ő nyelvtana egy jó grammatikához megkívántató min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom