Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-06-19 / 24. szám

. 757 758 akkor, midőn a modern állami átalakulás bekövetkezett, kezeié az iskolát saját felügyelete és vezetése alá vonni. Lassan és kiméletesen vette át az állam, az egyház kezéből, az iskolai sceptrumot, ugy hogy midőn az iskola feletti vita a két hatalom közt kitört, az államnak az iskola fölötti felügyeletet annyira megszokták már az emberek, hogy a vitában ösztönszerűleg az államnak fogták pártját. Az egyháziaknak az iskolakérdésben egyik fő érvük az, hogy az iskola már azért sem választható el az egyháztól,mert ez iskolaügy a consistorium alatt áll. Igen, de azok, kik igy érvelnek, megfeledkeznek arról, miszerint a consistorium tagjai nagyobbrészt államhivatalnokok, s az egyházrendből mindössze is egy pár tanácsadó foglal ott helyet. A mi a consistorium ezen állapotát illeti, az nem maradhat sokáig normális állapot. Be kell ugyanis előbb-utóbb következni annak, hogy az iskolaügy központi igazgatása es főfelügyelete tisztán állami természetű leend s hogy a jogászok és kincstári tisztek,kik a consistorium tagjai, oem fognak a legcsekélyebb paedagogiai kérdéseknél is theologusok tanácsára szorulni, maguk is szakemberekké képezvén magukat e téren. Nem lehet az,hogy a különböző, egymással harcban álló egyházak lelkészei [és theologusai az általános iskolaügy vezetésében részt vegyenek; a pártszenvedély szülte részrehajlás ez esetben elkerülhetlen.másrészről ha az állam az egyház kezéből az iskolaügyet ki is fogja tökéletesen ragadni ; de azért az egyházat mindég respectálnia kell, mint a mely reá nézve nagy jelentőséggel bir azáltal, hogy a val lástanitást, mint kötelező tantárgyat elismeri. Teljes kiképzése a népnek, amint azt fellebb emiitők, a vallástanulás nélkül nem érhető el; a vallástanitásra azonban természetesen az egyháznak kell felügyelnie > evégből a fő egyházi tanácsost föl kell ruháznia azon joggal, hogy bármikor vizsgálatot tarthasson a fölött,vájjon az egyháznak e tekintetben! követelései betöltetnek-e ? Eszerint a lelkészség felügyeleti állást foglalhat ugyan az iskolában; de az iskolaügy általános vezetésébe és kormányzásába nem avatkozhatik. A mit tehát nekünk sürgetnünk kell, az arra szorítkozik, hogy az egyház a vidéki, de főleg a városi iskolatanácsban képviseltesse magát. Hogy padig e képviselő állás tisztán csak a papi hivatalhoz köttessék, hogy tehát a pap született tagja legyen ez iskolaigazgatóságnak, erre nézve semminemű helyes ok ne ü létezik.Csak ott lépjen érvénybe a papi képviselet ahol a község állása az egyházhoz,a hol a bizalmi viszony a paphoz, ezt lehetővé teszi. Törvény által a/ouban nem szabad minden papnak,még az olyannak is hely et adni az iskolai testületben, ki talán saját egyháza politikáját nem helyesli, s nem akarja azt követni. Az állami törvény csak azt mondhatja ki, hogy az egyháznak szabad, de azt soha, hogy az egyháznak kell ezt vagy amazt az állást az iskolai elöljáróságban elfoglalni. —Azonban ne ereszkedjünk igen mélyen e kérdésbe, mi kizárólag politika, törvényhozás és kormány dolga. A speciális egyházi nézetek különben is elég dolgot adnak. Az „ Algemeine-Kirchen Zeitung"után, közli B a 1 1 a g i (T é z a. A dunamelléki felsőbb iskolák statistikája. 1869—70-dik iskolai év első felében volt: A g y ö n ki négy osztályú gymnasiumban 3rendes tanár vezetése mellett 99 tanuló. A halasi lyceumban 7 rendes és 1 segéd-tanár működött; a tanulók száma 105. A kecskeméti lyceumban működött 10 rendes és egy helyettes tanár; a tanulók létszáma a hat osztályú gymnasiumban 212, a bölcsészeti két osztályban 127, és igy összesen 339; erettségi vizsgára jelentkezet 29, visszalépett 2, meg nem jelent 8, vizsgára bocsáttatott 19, ezek közül érettnek találtatott 14, félévre visszavettetett 5. A kecskeméti theologia első osztályában és ajogakadémiában működött 4 rendes 3 rendkivüli és egy segéd-tanár; a tanulók létszáma a theologiai osztályban 3, a jogacadémia három osztályában 164 és igy összesen 167. A n a g y-k ő r ö s i lyceumban működött 11 rendes tanár; a tanulók létszáma volt a gymnasium 6 osztályában 206, a bölcsészeti két osztályban 69, a theologiai osztályban 2, és igy összesen 277 ; érettségi vizsgára jelentkezett 5, négy érettnek találtatott, 1 viszszavettetett. A nagy körösi tanitó képezd ében Nagy László képezdei igazgató és Ballagi Károly rendes tanár eltávozván, 2 rendes tanár és a lyceumi tanárok közreműködése mellett volt a három osztályban 61 tanuló. A pesti lyceumban működött 9 rendes 1 segéd és 4 melléktanár; a gymnasium hat osztályában volt 228 tanuló, a két bölcsészeti osztályban 133, és igy összesen 361 tanuló ; érettségi vizsgára jelentkezett 5, és érettnek találtatott 5. A pesti theologiai intézetben 3 rendes és egy segéd-tanár vezetése mellett volt 28 tanuló.