Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-05-29 / 21. szám
A „Hazafia elmélkedések" szerkesztője Margócsy József irsai ev. lelkész jelenti, hogy a címzett mü junius hó 10-ike táján kerül ki a nyomdából: minélfogva a t. előfizetőket s megrendelőket addig is szíves türelemre kéri; azokat pedig, kik időközben lakásukat vagy e mü megszerzése iránti szándékukat változtatták volna, arra hivja fel, hogy azt vele bér mentes levélben tudatni szíveskedjenek. Árvaliázi mozgalmak. Még egy a száz közül; mely kettős számba is mehet. Gróf K á r o 1 y i TibornéDegenfeld E m ma grófné 200 frtot adott az árvaházra. Szer k. ÜF" A szegény lionvéd-századost újból a szíves olvasók jó indulatába ajánlani bátorkodom! Kovács Albert. HI R D E T É s E K. riVa;ii]b JEI. könykereskedőnél ^"Szegedien megjelent és minden liiteles könyvárusnál kapliató: LIPÓT „ZSINAGÓGAI BESZÉDEK." Egy igen díszesen kiállított, 23 ívnyi kötet, nagy 8-aclrétben. Ára 2 forint. E nálam megjelent mü iránt, melynek kiadása által, hiszem, nemcsak a szerző hittársainak, hanem hazánk összes művelt közönségének szolgálatot tettem, annak idejében sajtónk az azt megillető e ismerést tanusitotta. — A számos, részint politikai, részint szépirodalmi s egyéb lapban megjelent számos birálat közül, a következőből legyen néhány sor közölve. A „Hon" 1869 iki 295 számában következőleg nyilatkozik : „Egyházszónoklati irodalmunknak rég volt érdekesebb gyűjteménye, mint a* előttünk fekvő, diszes kiállítású könyv, mely Lőw Lipót, szegedi főrabbi tizennyolcz magyar hitszónoklatát foglalja magában. — E könyv egyszersmind tiszta tükör, mely egy mély erkölcsi-érzetü, bőtudománvu lelkésznek s minden időben lelkes hazafinak képét mutatja. — Mindegyik beszéd tartalmiban az ész és sziv nemes öszhangzata nyilatkozik, szónoki formában, s tiszta, velős, sok helyen költői erejű, nyelven, a mi annál inkább elismerésre méltó, mert Lőw Lipót „nem született magyar, s csupán irodalmi uton jutott a magyar nyelv használatához" Meg kell azonbau jegyeznünk, hogy ez sehol sem látszik meg irályán, mely kitüuően magyaros, mondhatni, „tősgyökeres!" — Továbbá: „Ezért a zsinagógai beszédek, bár egy felekezethez intézvén, minden fogékony lélekre hatással lehetnek, s nem csak mint a művészet figyelemre méltó termékd, hanem mint igazi magyar szózatok is, melyekből az ember s hazaszeretet melege árad". — Végre „Egy nemes pálya liiven teljesített feladata iránt lenne fogékonyta'an a sajtó, ha e „zsinagógai beszédeket" csak egyszerűen registrálná a megjelent könyvek teljes czimsorában. — E gyűjtemény sok kii többet érdemel, nem csak azért, mivel a magyar-zsidó homiletikai iradalom első kö:ete, hanem, mert tartalmánál és szelleménél fogva akkor is sok becscsel birna, ha az irodalom ez ága bármily jelentékeny virágzásnak örvendene." — 1—4 A „Szeg. Hír." f. é. 5. számában ugyanily értelemben nyilatkozik, hasonlókép a „Fővárosilapok", „Néptanítók lapja", mely egy egész beszédet közöl e gyűjteményből, a „Prot. egyh. s isk. lap." s. a. t. •Q A munkácsi magyar-kir. országos fegyintézetnél, rendszeresített tanítói állomásra, melylyel 500 ft, lakbér átalány van összekötve, ezennel pályázat hirdettetik. Pályázótól a magyar, német és tót nyelv tudása, s legalább a főelemi tanodára szóló tanítói képességről évi fizetés és 100 frt nyert okirat felmutatása kívántatik. A kellően felszerelt s az erkölcsi önviseletet igazoló bizonyitványnyal is ellátott folyamodványok f. é. junius hó 30-diká; g a magy. kir. igazságügy minisztériumhoz adandók be. Az ezen határidőn túl érkező folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. Pest 1870. május 8-án. Az igazságügyi minisztériumtól. Felelős szeikcsztő s kiadó Dr. Ballagi Mór. "Nyomatotta Deinseh-féle könyvnyomda és kiadói részvény-társaság intézetében Pesten.
