Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-05-22 / 20. szám

573 588 4-szer. Gondoskodjék az egyház, hogy a tanito fizetését saját közegei szedjék be és szolgáltassák át a tanítónak, hogy e miatt ne kénytelenittessék a tanitó a gyermekek oktatására szentelendő drága időt elvesztegetni. 5-ször. Mi sohasem voltunk annak barátja, hogy az iskolatauitó földes u r legyen, vagy is hogy fizetésében szántóföldekkel is dijaztassék: hogy tehát e kintetben is egész odaadással hivatalának szentelhesse magát minden tanitó, legbölcsebben tenné az illető hatóság, hogy ezen tanitói földeket egy határozott rendeletében adatná ki mindenütt az illető egyházközségnek évi haszonbérbe. 6-szor Haszontalan lévén a kormánynak a népiskolák körüli legcélszerűbb intézkedése s a tanitók illő díjazása is, ha maguk a tanitók nem működnek lelkiismeretesen s nem mutatnak föl kellő eredményt: kérjük az illető hatóságot, miszerint a tanításban hanyag, vagy a tanügynek hátrányára lévő, illő képzettséggel nem biró egyéneket — ha többszöri megintésök s figyelmeztetésök is eredménytelen maradna nehogy e miatt egy egész nemzedék illő nevelés s oktatás hiányában szenvedjen, — tekintve e hivatal nagy horderejét s fontosságát a társadalomra : hivataluktól elmozdítani méltóztassék. Közli: Simon S. iskola-választmányi elnök. (Folytatása következik.) BELFÖLD. Pesti egyházmegyei gyűlés május 17-én 1870. Nt. K o ntr a János esperes ur buzgó imája után a világi elnök, mgr. Teleki Sándor gróf — üdvözölvén a nagy számmal megjelent lelkészeket s képviselőket, s röviden elősorolván a gyűlés teendőit, — a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. De mielőtt napi rendre tért volna a gyűlés, segédgondnok ur kegyelet teljes szavakkal emlékezik meg az egyházmegye elhunyt nestoráról, nt S z á n t h ó János úrról s emlékének jegyzőkönyvileg megörökítését teszi indítványba, mit a gyűlés egyhangúlag elfogadott. A gyűlés első tárgyát képezte az esperesi hivatalos jelentés felolvasása. Ez esperesi jelentés mind végig a legnagyobb érdekeltséggel hallgattatott, s különösen azon része, mely a váci egyházat kitűnően felszerelt iskolájáért méltán megérdemlett dicséretben részesité — a gyűlés részéről is legnagyobb tetszéssel fogadtatott. E jelentésnek egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe bevezetését elrendelte a gyűlés. E jelentésből is közöljük kivonatilag azon adatokat, melyek egyházak s egyeseknek buzgóságát, áldozatkészségét mutatják, s melyek az egyházmegye beléletére élénk világot vetnek. O-Bnda, Pest, Pécel, Monor, Bugyi-ban közös iskolák vannak. „Kos d i közbirtokos .Gosztonyi János és Rudnay József urak az egyház számára 1 hold szántó földet iskolaépítésre a dézsma váltsági pénzből 150 forintot nagylelküieg felajánlottak." „S z a d á n a nevelésügyért buzgó gróf Pejacheovich 15 forinttal jutalmazta az iskolás gyermekeket." Tóth: „Lehetetlen dicsérettel meg nem említeni, hogy mgs. Molnár Julia úrhölgy egy 100 forintba került urasztalára való pompás teritőt ajándékozott. Mgs. Mihalek Angelna és Etelka s Máré Mária görögkeleti vallású úrhölgyek pedig a toronyépítésre 24 darab aranyat természetben ajándékoztak. Palotán uj templomot akarnak épitni, mely célra többen végrendeletileg 313 forintot hagytak; van egy 100 frt adomány, a legkisebb 13 forint. Gödöllő egy év alatt 426 forintot törlesztett adósságaiból. RákosCsabán a hivek buzgóságát mutatja a szentedényekre önkénytes adakozásból bejött 41 forint. Pécelen az elöljáróság a pap s tanitó készpénz készletét, melyet előbb a község pénztárából kaptak — birtokaránylag a reform, lakosok közt kivetendőnek, s fizetendőnek határozta. G y ö m r ő : Dicsérettel említendő, hogy a papi s tanitói földeknek 152 forintra szaporodott adó hátralékát kifizette." Monoron Isten dicsőségére adakozott: özv. Lukácsi Jánosné 40; Gál Andrásné 66 forintot. Ezen kivül Egressy Lajos nyug. kapitány végrendeletileg földtehermentesitési kötvényben hagyományozott az egyháznak 500 frt. Gyón az egyházi földjeitől hátralékbau volt adót birtokaránylag kivetve 460 forintot kifizetett. P o m á z o n Marcs Morné, Yattay Gyuláné, Schlachtáné ékes urasztala teritőt ajándékoztak az egyháznak. Monoron 4-5-en 77 frt 80 frt érő 13 próbás ezüst kelyhet vettek az ur asztalára. Jelentését ezzel fejezi be : „Jézus mondá ezt: nem halt meg e leányzó, csak aluszik, én is azt mondom, az egyháziasság vallás, nevelésügy iránti buzgóság nem halt ki népünk kebeléből, csak szunyadozik! Szívvel lélekkel igyekezzünk azt, kik arra hivatva vagyunk lelkésztársaim felébreszteni, s életre keltve ápolni !" A jelentés felolvasása után a bogdányiak ügye jött tárgyalás alá. Bogdány leányegyház, s mint ilyen levitát tart, kinek fizetése 220 frtra megy fel. — E fizetést az őszi esperesi látogatás alkalmával a presbyterium 300 forintra felemelni elhatározta ; most pedig egy folyamodványt nyújtanak be, a melyben arra kérik az egyházmegyei közgyűlést, hogy az elébbi dij levélre hozhassanak tanítót, mert ők tudják, hogy arra is kapnak - igy fejezik be folyamodásukat. — „Ka pn a k t a n i t ó u 1 igenis — igy szólt nemes hévvel a pesti lelkész, főtiszt. Török Pál ur, — oly egyéniséget, kinek nincs mit enni, ki m e s-