Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-10 / 2. szám

rünk sajátságos helyzete s viszonyainál fogva azon felmerült kérdésekre: a) mit kell tanitani ? b) miként kell tanitani ? c) mik a tanitás akadályai ? cl) mik a módok azok elhárítására ? Az értekezlet beható eszmecsere folytán a következő megállapodásra jutott. I. Azon kérdésre: „mit kell tanitani?" r a) Értelmes olvasást. b) Szép- és helyesírást, némi nyelvtani ismerettel párosítva. c) Számvetést, a négy alap mívelettel fejből és táblán, alkalmazva az életben leggyakrabban előforduló példákkal, s a legegyszerűbb törtek ismeretét. d) Vállást; — hit- és erkölcstant. e) Egyháztörténetet, ezzel kapcsolatban szükségesnek látja az értekezlet „Egyháztan" előadását is, amenynyiben a növendék, mint jövendő egyház tag, egyháza iránti kötelmeit ismerni tartozik. Ezen tantárgy előadásánál megkívántató szakkönyv, illetőleg „Egyháztan" szerkesztésére nt. Győry Vilmos lelkész ur kéretett fel. f)'Magyarország történetét, összekötve rövid „Alkotmánytan-"nal. g) Földrajzt; — csillagászit a legrövidebb, a természetit kevéssé bővebb, a polgárit a legterjedtebb keretbe foglalva. h) Terményrajzot s természettant. i) Szavalást. y r k) Enektanitást. 1) Fanemesitést, ott, hol a tanítónak helyi körülményeinél fogva erre alkalma van ; végre. m) Tanitandók a közéletben megkívántató minden hasznos ismeretek és tudnivalók. II. Miként taníttassanak ezen t-antárgyak. Az értekezlet az oktatásnál átalános alapelvül kimondja, hogy minden tantárgynál fő irány legyen szemléltető uton a szív nemessé képzése, az értelemben fejlesztése, s hogy a növendékek öngondolkozásra, munkás tevékeny életre, önálló cselekvésre ébresztessenek fel. Ezen alapelvet szem elöl nem tévesztve az egyes tantárgyak mi módon történendő részletos előadásának megvitatásába az értekezlet a jelen alkalommal nem bocsátkozik; miután tankerületünk nagy kiterjedésénél fogva a tanítói és tanítási viszonyok s körülmények egymástól eltérők; a tantárgyakat azonban a következőkép kívánja évenként felváltva beosztani: a) olvasás, minden osztálylyal az egész évben. Az olvasás keretébe teszi az értekezlet a szavalás gyakorlatát is, ugy azonban hogy a kimondott főelvvel ne jöjjön összeütközésbe. b) Számvetés, minden évben a meghatározott terjedelemben. c) Vallás; 1-ső évben hittan, a 2-dikban erkölcstan. d) Történet; 1-ső évben egyházt. egyháztan, 2. ban magyarok története. c) Földrajz; 1. évben csillagászi, természetrajzi, polgári; a világ öt részei, s kiválólag* Európa földrajza, 2-ik évben osztrák-magyar birodalom földrajza. f) Természetrajz ; 1. évben állattan tüzetesen, 2-ban természettanból a légtünemények, a mennyiben a nép babonáit oszlatja s a természeti dolgoknak a közéletre alkalmazandó átalános hasznaira, s isten mindenhatósága, bölcsesége megismerésére vezet. E rovat alatt rövid egészségtani szabályok is tanitandók. g) Eaek ; egyházi szükséghez képest, sziv- s erkölcsnemesitő világi dallamok. III. A nevelés akadályai. Az értekezlet saját tapasztalata s megfigyelése a nevelés akadályait a következőkben találja: A tultömött népiskolákban; rendetlen iskoláztatásban ; a vegyes iskolák nemi különbségében; az iskola sok osztályában; továbbá, hogy a szülék a gyermekeket nem a rendes időben adják fel s még e mellett rendetlenül s hanyagul járatják ; némely szülék rideg közönyösségében ; a taneszközök hiányában, miszerint sok iskolában a gyermekeknek legszükségesebb tankönyve is hiányzik, nincsen földgolyó, nincsenek térképek, természetrajzi ábrák ; felszereletlenek s célszerületlonek a tantermek; helyei helyei a fűtés hiánya; nagy akadályára szolgál a nevelésnek még különösen a tanítók másirányu elfoglaltsága, minő a temetés, templomi szolgálat s gazdálkodás ; sok helyen nincs tekintet arra, hogy mikor kezdessék a szorgalmi év, s mikor végződjék be; meddig tartassanak az iskolai órák; nevezetes akadálya még a nevelésnek a szülék rosz irányadása, némely szülék feslettsége, vétkes utmutatása, melyek a tanitó kötelességszerű eljárásával homlok egyenest ellenkeznek ; nem csekély akadály az is, ha a szülék gyermekeik előtt odahaza a tanítóról tiszteletlen megjegyzéseket tesznek, s avatatlanul bírálgatják a tanítót gyermekeik előtt; nincsenek népnevelési könyvtárak; végre, legnagyobb akadálya a nevelésnek a lelkiisméretlen, hanyag, kellőleg nem képzett s törekedni nem akaró tanítók. IV. A módok ezen akadályok elhárítására. Az egész értekezlet abbéli meggyőződését nyílvánitá, hogy a legközelebb életbe lépendő népiskolai törvény szigorú alkalmazással a legtöbb, itt elsorolt akadályokat megfogja szüntetni ; mindamellett is az értekezlet önnön maga iránt kijelenti, hogy minden egyes tagjától elvárja kötelessége lelkiismeretes teljesítését, tevékeny szorgalmát, jó erkölcsű magaviseletét, s a nevelés előmozdítása körül fáradhatatlan munkásságát, és hogy'ezen szent törekvéssel a tanitóikar kebelében lesz azon erő, mely támogatva a népiskolai törvény által, nemcsak az akadályokat legyőzni, de a népnevelés boldog országát mielőbb hazánkba is eljuttatni, s a haza felvirágozását gyorsan elősegíteni hivatva van. 4. Az értekezlet az 1-ső pont alatti megállapodásából kifolyólag választmányi tagokul közfelkiáltással Ko-4