Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-08-29 / 35. szám

iskolába dr. Haas Ferenc, róm. kath. létére professori hivatalt viselt, mind azt, hogy az iskola tanárai a szigeti kegyesrendi áldozárokkal barátságos viszonyba levén, a vallási türelem szép példájáról tanúskodnak — megnyugvással fogadta; — többszőr megújítván azon igéretét, hogy iskolánk előmenetelére amit tehet, kész teljesíteni, amely igéret azonban fájdalom, csak igéret maradt. Az 1811-iki pénzváltozás igen nagy súlylyal nehezedett ismét az iskolára, tőkepénzei ugyanis megkevesedvén, ha egész fenálhatása nem is, de előmenetele valóban kétessé lőn. Ez inség arra határozta az iskola sorsát igaz buzgalommal segitni óhajtó rector-professor Hari Pétert, hogy 1816-ban Erdélybe utazván, felkeresné az iskola régi alapitóinak hasonlelkű unokáit. A nemes szándékot siker koronázta. Először is a Telekiekhez folyamodott, akik a magas lelkeknek azon tulajdonával, mely firól fira, ősi sajátként szállva , ékesíti maiglan ezen jeles grófi családot, fogadták, s jutalmazták a bennök vetett bizodalmat. Ugyanis gr. Teleki József gubern. consil. 1000 ftot, gr. Teleki Domokos 2000 ftot, a tánitói fizetés javítására ugyané célra gr. Teleki Mihály 1000 ftot adott. Segedelemre kész részvéttel fogadták még a küldöttet gr. Kemény Sámuel 1000 ftról szóló alapitványnyal, gr. Bethlen Ádám 200 frt. gr., Torockay Pál 500, gr. Bánffy László 500, gr. Bethlen Gergely 100 ft, Pávai Vaj na Elek 250 ft, Zejk Dániel 150, név nélkül 275, Kádár Móses 1000 frt, — valamint Gyulay, Kendeffy, Mikó, Rédei, Toldi, Yass, Bánffy, Kemény, Nalácy, Radák, Szentkereszti, Yesselényi s több nagy nevek, kik részint alapitvány, részint évi segélyezésben gyámolitják ma is ezen sok viszontagságokkal küzdött végvidéki protestáns iskolai intézetet, amely az ily nemeskeblti jóltevők segélyezése nélkül valószínűleg végkép feloszlik vala, oly állapotban levén ugyanis azon időben, hogy többé professort nem tarthatott, ugy annyira, hogy kénytelen volt az iskola az egyház egyik papját, t. Szilágyi János urat megkérni a professori hivatal betöltésére is, a jelesebb deákok közül úgynevezett supplensek adatván melléje. Az erdélyi fejedelemhez járulván 1820. évben a szigeti nemesi testület ujabbi 4000 ftnyi kegyes adománya, s a szigeti egyháznak egy alsóbb tanitó fizetésének cl vállalása, mint szintén Darvay Károly végrendeletében hagyott válogatott könyvtárával, Raksányi Sámuel 2000 ft hagyományával. Az erejét némileg megjőni érező iskola, ekkor egy rendes rector-professort hivott, Dimény József urat, aki 1825-ik évben lemondván, a következő 1826-ba a helyére hivott Breznay Pál rector-professor mellé rendes tanárul Tomori Szabó Sándor — későbbi kecskeméti tanár — hivatott mathesis és philosophiai rendes tanárul, a mikor egyszersmind a prédikátor professorsága is megszűnt. A keresztyén s hazafiúi szeretetnek indulatával kell még megemlíteni Máramarosmegye lelkes rendeinek azon kegyes gondoskodását, hogy tekintetbe véve a római s görög katholikus felek szegényebbsorsu részének azon állapotát, miszerint gyermekeiket a felsőbb tudományok hallgatása végett távolabb vidékre küldeni módjuk nincs, miáltal sok jeles elme emelkedésében gátoltatik, egy a felséghez intézett kérelmökben, azon ifjaknak iskolánba járathatására engedelemért folyamodtak; mely nemes törekvésnek azonban kívánt sikere nem lett, de mint a polgári s vallásos kölcsönös szeretetnek s egyetértésnek a 19-ik századhoz méltó példája, örök emlékű marad nemcsak a megye jegyzőkönyvében, hanem az iskola történetében is. Végre az 1836-ik év tette fel az iskolai intézetre az őt megillető koronát; uj fordulati szaka lett ez azon intézetnek. Néhai mélt. bardányi gr. B u 111 e r J á n o s, aki több egyházzal és iskolával éreztette nemesszivtiségét, 16,666 ft 40 kr alapítványával a törvény tanitói széket létesité, kijelölvén első törvény-tanárul Pataky János jeles képzettségű köz- és váltóügyvédet. — S ki tudja hova emelkedhetett volna oly sok hányattatás után is máig e végvidéki jeles prot. intézet, nemzetiségünknek az idegen néptörzsek közötti szilárd védbástyája, — ha a haza felett elvonult nehéz napok viharai e legutóbbi alapitványá Ital felillesztett koronáját le nem döntik vala. A szigeti ref. iskola fő- és vice-curátorai, fő curatorok 1700-ig, az ecclesia papjai, curatorai s consistoriuma ügyeltek az iskolára. 1700-ban 16. febr. nevezett ki a megye közgyűlése curatorokat: Fráter Istvánt, Darvay Ferencet, Szegedi Lajos és Szerencsi Józsefet. 1709. Ugyancsak a megye márcz. 20-án rendelte Sztokla Zsigmondot, Szerencsi József, Rosi Mihály, Csengeri Istvánt. 1711. Ugyancsak a megye praefiisálja Sztojka László ő kegyelmét 12. márc. — Ezután 1734-ig ismét az egyház a felügyelő. 1734. A máramarosi egyházak és iskolák föcurátorává választatott Darvay Ferenc. 1740. Szerencsi Hajnal Gcrson. 1750, Szegedi Ferenc. 1759. Csebi Pogány Ádám. 1778. Cs. Pogány Lajos referendárius és Beregh megyei adminisztrátor. 1789. Cs. Pogány István. 1799. Cs. Pogány Gáspár. 1819. Cs. Pogány Lajos, máramarosi alispány. 1826. T. Újhelyi Újhelyi Sándor, Ugocsamegyei alispány. 1834. Nagy Iday Sámuel. 1836. Homoród-Szent-Páli Szent Páli László. Ugocsamegyei főszolgabíró. Inspector curatorok : Vasady György 1789—1804. Cs. Pogány Lajos 1804—1819. Móric Sámuel máramarosi alispány 1819—1824. Boronkay Miklós mármar. alispány 1824—1827. Móric Péter 1827. Profcssorok: Udvarhelyi Mihály 1707—1728.