Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-08-22 / 34. szám
Ez intézetnek ily gyors felemelkedését, azon időben hatalmas pártfogók biztosították. Mert midőn Erdélynek fejedelmei, — kiknek birtokukba volt Máramaros is — hitünk sorsosivá lőnek, a Bethlen-család pedig a megyének örökös főispáni méltóságát bírta: többféle segedelmet nyújtott az iskola felvirágoztatására. Igy Bethlen István gubernátor, mint máramarosi főispán, a szegénysorsú tanulók számára, írószerekre évenként 20 ftokat adhatott a sóaknai jövedelemből 1640. mart. 12-dikén, s egy malom jövedelmét rendelte a szigeti deákoknak s a hosszuniezői mesternek. Legnagyobb jótétbe részesité azonban az iskolát Apafi Mihály fejedelem, hiteles oklevélben adván ki a biztosítást, mely szerint: „rectori scholae Sziget 300 lápidesv studiosis ejusdem scholae 200 lapidcs quot annis obveniant." Az 1700-ik évet Máramarosmegye lelkes rendéi az iskolára, uj időszakká tették, elhatározván, hogy a felsőbb tudományok, jelesül a theologia, philosophia, mathesis és a görögnyelv is taníttassanak. Az idevonatkozó végzés az 1700. febr. 16-iki közgyűlési jegyzőkönyvben igy áll: „akarván a nemes vármegye a szigeti scholát ampliálni, végezzük unanimi consensu, hogy elsőbben is curatorok denomináltassanak, hogy a honnét lehet, valami collectát szerezzenek, azt erogálják a megirt szükségre fideliter, — amit maguktól eligazíthatnak és végezhetnek, committitur dexteritati Dominorum Curatorum; — in rebus autem majoris momenti consulálják a ns. vármegyét. Mely curatorok denomináltatnak e szerint: t. nemzetes Fráter István, Darvay Ferenc, Szegedi Zsigmond, Szerencsi József atyánkfiai ő kegyelmek, ha pediglen valamelyiknek halála történnék, e nemes vármegye, vagy a kiknek incumbál, surrogáljanak mást helyébe." A tudományok szaporítását célba vett intézkedése a megyének , hihetően az akkori zavarok miatt csak 1707-be jöhetett teljesedésbe, Udvarhelyi Mihály első professornak beiktatásával, tanúsítja az 1707-ik évi május 4-én tartott megyei közgyűlési jegyzőkönyv: „Udvarhelyi Mihály uramnak a szigeti scholába professorságra való introductiójárá rendeltetnek: t. nemzetes Darvay Ferenc, Pogány István és Sztojka László uraimek, Rednik Jónás és Dunka Pál atyánkfiai, a város részéről Szerencsi József atyánkfia cum sibi adjunctis ;" ekkor egyszersmind az eddig rector nevet viselt tanitók correctoroknak kezdtek hívatni. A megye a tanintézetet ezen említett végzései által saját intézetévé tévén, minden felekezetű gyermeknek csak ez volt tanuló helye, a megyei pénztárból húzván nemcsak a tanitók fizetésüket, hanem innét utalványoztatok a tanulóknak is segedelem. Ezt szintén a fentebbi gyűlés jegyzőkönyve igazolja : „minthogy Isten dicsőségére a szigetin scholába professor introducáltatott, és a scholabeli ifjaknak is szaporodásokat reméljük,— erre való nézve, az előbbeni száz irtokból álló collatiónkhoz ujabban is akarván conferálnunk, a mig ezen mostani réz-monétának folyása lészen, annuae adatunk ti. 300 liung., a mielőn pediglen más ezüst-monéta fog folyni, akkoron hungartis ti. 200 fogunk annuatim adatni." Továbbá 15. maji 1707: „Szigetlii scholamester, Szigetin György uram számára a nms vármegyéből deputált száz magyar forintokat ispány uram vegye fel, és adja meg etc." — 1708-ban pedig de dato 12-a Junii ez van „Ugyan ezen scholabeli ifjúságnak az elmúlt esztendei fizetésekbe rostálnak flór. 340, és hogy mind consoláltassanak, mind pedig subsistálhassanak, in suplementum illius pecuniae felsőjárási szolgabíró adjon fi. 200, alsójárási pediglen fi. 140. Hasonlóképen azon schola szükségére felvétetett osztályonként való két-két véka búzát minden járásbeli szolgabirák hitek alatt szállíttatik Szigetre a curatorok kezébe, továbbá: tiszteletes professor Udvarhelyi Mihály ur fizetésébe, szigetjárási főszolgabíró Váradi Ferenc' adasson 4 jó sertéseket, kaszójárási főszolgabíró Rednik József atyánkfia pedig hármat, alsójárási szolgabíró pedig 6 sertéseket." Mily szigorral vitte a megye ezen fizetést, megtetszik az 1709-ik évi 20-ik márt. gyűlés jegyzőkönyvéből, melybe rendeli: „a scholához osztásról járandó buza restantiáját szolgabirák atyánkfiai felszedessék, és administráltassák, — alioquin magukon exequáltatik." A fejedelmeknek, főispánoknak, s a megyének ezen pártfogó, segedelme csak 1713-ig tartott, t. i. az Apafi fejedelem haláláig; változván a körülmények, változott az iskola állapotja is. — Először is a sóaknából járó 500 kősó vonattatott meg. Ez ügyben, midőn a máramarosi egyházak s iskolák a Leopoldinum diplomával támogatot kérelmüket felterjesztenék, következő választ nyertek a bécsi udvari kamarától: „Suplicantibus, pastoribus, et reliquis cum iis pro acquircndo salis benefitio connedionem habentibus pro notitia intimandum: quod habito allegatorum intuitu et speciali gratia mille lapidcs salis, non quidem in natura, sed in pecunia videlicet pro quolibet lapide quinque cruisgeri, adeoque facto calculo pro illis mille lapidibus octuaginta tres floreni Rhcnenses, et viginti cruisgeri taliter resoluti, et repartiti fuerint, ut pastori in Hosszumező loco duccntorum lapidum 1G fi. et 40 cr. pastori in Remete itidem tantum, Pastori in Urmező pro 250 lapidibus 20 fl 50 cr. item rectori Scholae Szigethiensis loco 150 lapidum 12 ft 30 cr. praeterea Studiosis ejusdan Scholae loco 100 lapidum 8 ft 20 kr. insuper respectu Schola Ilosszumezőiensis pro 50 lapidibus 4 ft 10 cr. incipiendo a modo currenti 1720. anno deinceps quot annis obversiant. Ex consilio camanlicae Yiennae 10. Juli 1720, Joannes Georg. Strobel de Adelheim." És a válasz, mely felére szállitván le a fejedelmek adományát, most 2 ft 44 krban tartja fen évenként a hajdani 500 kő-sónak emlékezetét. — Ugyanez időben tiltatott el a megye a professori fizetések, és a tanulók segélyezési öszvegeik kiszolgáltatásától. Igy támadnak gyakran a meleg napok után fonynyasztó derek, melyek alatt az ápolgatott plánták elhervadnak. De az isteni gondviselés megdicsőíti magát a tör-67*
