Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-07-18 / 29. szám

„Köszönjük élet áldamásidat. — ez jó, mulatság méltó munka volt." Egerpatakon, 1869. év junius végén. Csiszér Gábor. ISKOLAÜGY. Az ág. hitv. evang. gymnasiumoknak Ácsán tartott egyetemes tanári értekezlete. B. Prónay Gábor, mint a magyarhoni ág. hitv. evang. egyház és iskolák egyetemes főfelügyelője, az 1868-ik évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 30-ik pontja értelmében f. é. julius 3-ára acsai kástélyába egyetemes tanári értekezletet hivott egybe, a thelogiai és középtanodai intézetek tanterveinek ujabb átnézése és czélszerü módosítása végett. Ezen tanári értekezletben részt vettek: a négy superintendes, továbbá az eperjesi, pozsonyi és soproni theologiai intézetek, s az egy rozsnyói főgymnasiumot kivéve, minden magyarhoni ág. hitv. ev. főgymnasium kiküldöttei. Az értekezletet b. Prónay Gábor ősi könyvtári termében julius 4-én reggeli 8 órakor nyitotta meg. Lelkes beszédében különösen hangsúlyozta azon reményét, hogy az értekezletnek sikerülni fog oly tanterv alaprajzát elkészíteni, mely míg egyrészről a műveltségben előrehaladott kor oktatási elveinek magasságára emelkedik, más részről ezen elveket hazánk fejlettségi viszonyaival összhangzatba hozni képes leend. Kiemelé továbbá beszédében, összejövetelünk genesisének szempontjából, hogy az 1867-iki sept. 22. és következő napjain az ő elnöklete alatt tartatott tanári értekezlet munkálatára az egyes superintendentiák véleményüket kimondván, ezen véleményeket egy hat férfiúból álló bizottság az 1868-ki egyetemes gyűlés alkalmával összehasonlitá ugyan, de e bizottság munkálatát ugyanezen egyetemes gyűlés részletes tanácskozás alá azért nem vevé, mivel ekkor kötudomásu dolog lévén, hogy a magyar közoktatási minister egy uj gymnasiumi tanterv kidolgozását már munkálatba vette, az egyetemes gyűlés tehát a gymnasium ügyében teendő intézkedéseket a miniszteri javaslat megjelenéseig elhalasztani czélszerűnek látta. Ezek nyomán az értekezletet fölhívta, hogy miután a gymnasiumokra vonatkozó miniszteri javaslat mindnyájunk előtt ismeretes, e tárgyról, tekintettel a most életben lévő s az 1867-ik évben javaslott tautervre, tanácskozzék. E tetszéssel fogadott beszéd után Geduly superintendens meleg szavakban fejezvén ki a nemes báró iránt az értekezlet köszönetét a szíves összehivatásért, az értekezlet megalakulását inditványozá. Erre Tatav István, szarvasi tanár és igazgató jegyzőül Domanovszky Endre soproni, társául pedig Zsilinszky Mihály szarvasi tanárt ajánlá, mi elfogadtatott. Ennek kapcsában az értekezlet elhatározá, hogy theologiai intézeteiuk ügyében a négy superintendens és a három theologiai kiküldött tanár külön, a gymnasiumi tanárok pedig a nemes báró elnöklete alatt szintén külön tanácskozzanak. Az értekezlet theologiai osztálya erre elvált, munkálatát, melyet annak idején az egyetemes gyűlés elé terjeszt, külön be is fejezte. A középtanodai egyetemes tanári értekezlet tanácskozása pedig ezután következő rendben folyt le. Mindenekelőtt Tatay István tanár előterjeszté, hogy miután az oktatásügyi miniszternek gymnasio-lycealis tervére nézve minden intézetünk, még pedig általában azon irányban nyilatkozott, hogy azt hazai tudományosságunk és nevelésünk tekintetéből czélszerünek nem tartjuk; miután továbbá ezen ügy a napi sajtóban eszközlött mindenoldalú megvitatás utján, különösen az országos középtanodai tanáregyletnek a közoktatási ministerhez felterjesztett „Emlékirata" által eléggé felvilágosittatott s igy mindnyájunk előtt ismeretes, inditványozá : hogy néhány tagból álló bizottság küldessék ki, mely ugy a magas minisztérium által kibocsátott gymnasio-lycealis tantervre megtegye indokolt észrevételeit, mind pedig részint belátása és tapasztalatai, részint a fennálló és az 1867. évben a protestáns tanári értekezlet által eszközölt módositványok alapján egy országosan elfogadhatandó s viszonyainkhoz mért gymnasiumi tantervet készitsen. Ezen indítványt Batizfalvi István pesti gymn. tanár, még azon okból is támogatta, hogy a cultusminister előtt a gymnasio-lycealis tantervjavaslat visszavételére nagy sulylyal birhat azon körülmény, miszerint az ellen, felekezeti különbség nélkül, minden szakférfiak egyformán nyilatkoztak. Erre a bizottság eszméje elfogadtatván, annak tagjaiul a következő tanárok választattak meg: Herfurth József eperjesi tanár elnöklete alatt Tatay István, Palcsó István és a két jegyző. E közben megkondulván a harang, az értekezlet mindkét fele a templomba ment s az istentiszteletnél mind a nép ájtatossága, mincl a szép rend emelőleg hatott az értekezlet tagjaira. A helybeli lelkész, Melczer Lajos az értekezlet czéljára és működésére vonatkozó szép beszédet tartott, végül az oltári áldást Máday superintendens mondá el. Kijövetelünk után megtekintettük az acsai szép templomot, melyet a nemes báró nagyatyja építtetett, ő maga pedig nagy költséggel nem rég újból felékesített. Ugyanez alkalommal az acsai egyházközség kebelében számos egyháztörténeti adatokra találtunk, melyek a nemes báró és eldődeinek vallásos buzgóságáról tesznek tanúságot, de azok fölemlitését, miután tárgyunktól messze vezetne, ezúttal mellőzzük. Istentisztelet után a kiküldött bizottság folytatta munkáját, megalapította az általános elveket, különösen az oktatásügyi minister gymnasio-lycealis tantervi javaslatára némely észrevételeit, s ezeknek kellő alakba való öntését Domanovszky Endrére bizta, ki is azt julius 5-kén elkészítvén, az együttes értekezlet gyűlésében felolvasta. Ez némely észrevételeit a munkára megtévén, ezen észrevételek szerinti módosításával bízatott meg. Az igy módosított munka elfogadtatván, az egyetemes egyházi gyűlés elé fog terjesztetni, hogy annak helybenhagyása után az oktatásügyi ministerhez felterjesztessék. Erre a gymn. értekezlet julius 5.-én délután agym-