Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-07-04 / 27. szám

vökre kötötte Isten és a vallásos jó erkölcsiség szeretetét, és kinyitván a templom ajtaját, nagy kiséretével együtt csak nehezen hatolhatott be, mort a messze vidékről is egybesereglett roppant gyülekezet tolongása lehetlenné tette a rend feltartását. Pár perc alatt annyira megtelt a templom, hogy a gyülekezet tized része kint szorult. Bent a templomban megkezdetett az éneklés, aztán a s.-pataki főiskola éneklő kara zengedezte alkalmi énekét s a szószékre lépett főt. szuperintendens ur, s áhítatos könyörgéssel kérte istent, hogy avassa ö fel maga a templomot saját dicsőségére, s az emberiség vallásos buzgóságának befogadására, terjesztésére. Kivül a templom udvarán Ter h es Barnabás s.-pataki lolkész ur mondott igen gyönyörködtető alkalmi beszedőt. A templomban isteni tisztelet végeztével az ur asztaláról osztatott Krisztus emlékezetére az általa szoroztetett szent vacsora—nt. Soos József erdőbényei és Rácz Lajos mádi lelkészek által. Temérdek mind két nembeli keresztyén élt az urvacsorával, megkezdették azt Mezőssy Imre ur legidösbb tagja a gyülekezetnek, a 83 éves tisztes férfiú, követve az ekklézsia főgondnoka tőle svai Nagy Ignác, Szakácsi Dániel épen ezen kerülotbeli országgyűlési képviselő, Mezőssy László, és több helybeni, s Kassai nelv. hitv. ekklézsia főgondnoka és más vidéki hívek által. Ugyan ez alkalommal a házassági életre összeesküdtetett két boldog pár. A két órakor véget ért felavatási szertartást tólcsvai Nagy Ignác ur lakásán két száz terítékű kedélyes vendégség váltá fel. A nép számára kint a szabadban egész ökör süttetett, s csatornákon folyt a jó hegyaljai bor mind ajószivü főgondnok bőkezűségéből. Ezenkivül vendégfogadó volt Mezőssy László, és sok tólcsvai emberbarát háza. Este táncmulatság állt be az ifjak élvezetére, s éj leli szün idő alatt a főgondnok cirókai szőlőjében nagyszerű tűzi játékkal lepto meg a közönséget Rutay Antal s.-pataki kerületi orvos ur, s más nap reggelig tartott a mulatság, és kifogyhatlan gazdag szívesség eledelekben, s régi és ujabb zamatos hegyaljai borokban, frisitőkben. Ebéd alatt remek szónoklatokkal fűzött áldomáspoharak ürittettek, Zombory Gedő megyaszói lelkész, Kun Bertalan superintendens, Prámer Alajos tólcsvai plébánus és esperes, Kun Dániel sárospataki főiskolai igazgató, dr. Ferenczy József abaujmegyoi esperes (ez a róm. kath. autonomiára köszöntött), Hegedűs László, Soós József, Fejes istván s.-a.-ujhelyi lelkész által (a szép nemért, s különösen a házi asszonyi terheket vitt özv. tólcsvai Nagy Károly kapitánynő, s Meczner Rudolfnö született Mezőssy Juliánná asszonyért ürített poharat.). Tolcsvai Nagy Ignác főgondnok és szives házi ur szerepét Szakácsi Sámuel képviselő mint rendes ügyvéde vitte a felköszöntésekben. Jelen volt még az ünnepélyen Szirmay Ödön zemplénmegyei képviselő is, ki szinte segedelemmel járult a templom és kerítése építéséhez. Ez a tólcsvai helvét hitvallású ekklézsia már 1526. esztendőbon felvette a reformata vallást. Régi földesurai ugyan azok voltak Tolcsvának, a kik a s.-pataki és regéci uradalmakat birták, u. m. Pálóczy Antal, Prínyi vagy Perényi Péter, Imrének a palatínusnak fia, Abaujvármegye örökös főispánja, Magyarország főkapitánya. Aztán ennek fia Perényi Gábor királyi tárnokmester és országbíró, a ki 1567-ben Pozsonyban halt meg, s teste mint atyjáé is a s.-pataki vártemplom alá temettetett. Ennek halála után II. Maximilián koronájára s illetőleg a fiskusra szállottak az uradalmak. 1576-ban impetrálta azokat Ruszkai Dobó Ferenc Barsracgyo főispánja, alsó Magyarország főkapitánya, és Lévának is ura. 1608-ban Lórántfy Mihály lett azoknak ura, kinek bányát Zsuzsánnát nőül vette Rákóczy György. Ez alatt és özvegye Lórántfy Zsuzsánna alatt, az ő haláláig 1660. esztendeig nagy virágzásban volt a reformata vallás valamint Sárospatakon, hol a most is híres főiskola és jogakadémia, idősb báró Vay Miklós fő-, Mocsáry Lajos algondnoksága, s főtiszt. Kun Bertalan superintendens, s több egyházi és világi tudós férfiak és tanárok vezérlőtök alatt árasztja áldásait az egyházi és világi pályára készülő tanulóifjúságra, a hazára és emberiségre. A Rákóczy család száműzetése után ismét a fiskus foglalta el ezen uradalmakat, s megszakgatva adományortattak Thraucon hercegnők, ennek magszakadásával csere utján is Regéczi Breczenheim hercegnek, s többeknek. Tolcsvát legközelebb Szirmayak, Tolcsvai Nagyok, Mezösyek és egy régi hires Tolcsvai család után, a Tolcsvai r.kath. plébánus mint földes urak birták. A tólcsvai ref. ekklézsia papsága régi időben jó állomás volt, mert a s.-pataki kollégium professorai is örömest fogadták azt el. 1629-ik esztendőben Komjáthi Dávid Mátyás, 1648-ban Szilágyi Beniámin István voltak itt lelkészek s.-pataki profé ssorságból. Ezen Szilágyi Beniámin István mint még s.-pataki professor jelen volt a nevezetes 1646-iki szatmárnémeti gyűlésen, és annak történetét megírta, mely kéziratban feltalálható a s.-pataki főiskola levéltárában. 1655-ben Herceg-szöllŐsi János lett tólcsvai pap, szinte s.-pataki tanárból. 1657-ben ismét szántai Molnár Pál. Azonban 1660-ik esztendő után, a római kath. vallásra áttért Bátory Zsófia II. Rákóczy György özvegye, és fia 1-ső Rákóczy Ferenc alatt nagy üldöztetést szenvedett az egész Lóránfy-Rákóczyfélo uradalomban a reformata vallás. A tólcsvai ref. templom, minden harangjaival együtt, melyek egyikén most is ott van, a jolenlogi főgondnok tólcsvai Nagy Ignác anyai ágoni eldődének Dajkanőnek a neve, a római katholikusok által elvétetett, s most is birják.