Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-02-21 / 8. szám

4. Minő sikert kell elérni a középtanodákban a természettudományok tanítása által. Lutter János. 5. A modern nyelvek s irodalmak tanításának fontosságáról középtanodáinkban. Hofer Károly. 6. A latin nyelv mult és jelen állapota hazánkban. Petrovich Ferenc. 7. A földrajz jelentősége és módszere a középtanodákban. Terner Adolf. 8. Jelentése a negyedik szakosztály előadójának a középtanodai tantervről. Abel Károly. 9. Egyleti élet. Második évi folyam Első füzet. 1. Előszó. Szamosi János. 2. A jegectan történeti féjlődésének nevezetesebb mozzanatai. Abt Antal. 3. Vollstándiges Lebrgebáude der latéin. Sprache. v. Georg Traut. ismerteti Szamosi János. 4. Egyleti élet. 5. Lapszemle. 6. Vegyesek. Második füzet. 1. Válasz a nagykállói tervezett tanoda ügyében intézet kérdésekre. Választmányi dolgozat. 2. Rövid visszapillantások az orsz. középt. tanáregylet 1868-ik évi közgyűlése alkalmával rendezett tanszerkiállitás természettani osztályára. Abt Antal. 3. Az eszményi nevelés nem zárja ki a hazaszeretet és nemzeti nevelést. Lubrich Ágost. 4 Iktatás. Magyar nyelvészeti értekezés. Ponori Thewrewk Emil. 5. Egyleti élet. 6. Könyvészet. Harmadik füzet. 1. Természetszerüség a nevelésben. Lederer Ábrahám. 2. Vollst. Lehrgebáude d. lat. Sprache v. G. Traut. Ismerteti Szamosi János. 3. Nyelvészeti tanulmányok. Lengyel Géza Dezső. 4. Egyleti élet. 5. Néhány szó az egylet t. c. tagjaihoz. Szamosi. 6. Könyvészet. Negyedik füzet. 1. Rövid visszapillantások az 1868-iki közgyűlés alkalmával rendezett tanszerkiállitás természettani osztályára. Abt Antal. 2. Oedipi filios impietate, filios pietate fuisse insignes docet Sophocles. Mészáros Sándor. 3. Vélemény Radányi József. „Mnemotechnicai rímes mondatok Görögország történelméből" cimü müve felöl Dunay Ferenc és Hofer Károly. 4. Daláröröm (zenemű). Irta Wusching Konrád Pál. Ismerteti F, 5. Egyleti élet. 6. Lapszemle. 7. Vegyesek. 8. Könyvészet. 9. Nyilt levél a szerkesztőhöz. Irta Dunay. íme t. olvasóim ! o tárgyakról s ezek irtak a kéz alatti közlönyben. Ha a bécsi Zeitschrift f ü r d. o e s t r. G y mnazien, meg a berlini Zeitschrift f. das G y mnasial wesen s más eféle külföldi folyóiratok érdekelnek bennünket, már pedig érdekelnek, mert csak az én tudtom szerint is, hála Istennek! többen olvassák, legyen szabad reméllenem, hogy e honi közlöny is talán csak fogja némelyikünket érdekelni. Adja Isten ! Szakács Mózes. Keresztyén magvető. Szerkesztik ós kiadják Buzogány Áron ós Ferenez József. IV. kötet. Augustinovics Pál arcképével. (Bolti ára 1 frt 80 kr.). Kolozsvártt, Stein János muzeumegyleti könyvárus bizománya. 1868. Az unitáriusok háromszázados zsinati ünnepélyének emléke. (Ara 70 kr.). (A tiszta jövedelem az unitáriusok tordai középiskolája épitési költségeinek fedezésére fordittatik.). Kolozsvárt 1868. Ferencz József. A hit és lelkiismeret szabads á g a. Egyházi beszéd, melyet az unitáriusok háromszázados ünnepélye alkalmával, Tordáu, aug. 30-ác 1868 ban mondott F. J. kolozsvári unitárius pap és hittanár. Kolozsvártt. 1868. (Folytatás.) A beszéd először a háromszázados ünnep jelentőségét emeli ki, azután az unitárius eszmék harcát adja az első századokban és a reformaciokor, s általánosan jelzi a háromszáz éves állapotokat, s ebből erőt és hitet merítvén az egyház, az uj apostolokra fordul a figyelem, kik épen ott állnak, hogy felavattassanak az egyház szolgáivá. S itt jön az a része a beszédnek, mely már az egész unitárius tanrendszert formulázza, melyből jellemzésül álljon itt a következő rész, mely egyik legphilosoplncusabb fejtegetést foglalja magában. „Ha ez igy volna, t,i. hogy az észt a vallás igazságai keresésére és a vallásos élet kifejlesztésére nem lehetne felhasználni, akkor nem állhatna meg a mit isten a teremtés könyvében mondott: ,,T eremtsünk embert a mi ábrázatunkra és hasonlatosságunkra" valamint az sem • „Teremte azért Isten embert az ő képére"; akkor az-ember az oktalan állatok közé alacsonulna le, a melynek nincsenek magasabb áspirátiói, ösztöne is azért van, hogy azzal élelmét megszerezze ; ekkor az ész nem a szellemi életnek, hanem az érzéki életnek volna eszközlője, tényezője,— sőt ekkor átalában nem is volna szellemi élet, nem is volna szükség az észre. Miután pedig én a lélek és ész között nem tudok különbséget tenni, hanem mindkettőt ugyanazon egy égi, isteni szikrának tartom, — ennélfogva azt állitom, hogy kedélyemet csak az lelkesíti, akaratomat csak az indítja tettre, lelkemet csak az elégíti ki, a mit eszemmel felfoghatok, és a minek erkölcsileg jő voltáról eszemmel tiszta meggyőződést szereztem. Ily felfogható, ily észszerű és meggyőző igazságoknak tekintem én az unitárizmus elveit, melynek észszerüsége alatt azt értem, hogy annak igazságai öszhangzanak a lélek nemesebb vonzalmaival és a szellemi élet fenséges törvényeivel és céljával. Ha az ember ;en képére van teremtve, akkor az ember képe annak tökéletes-