Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-12-12 / 50. szám
PROTESTÁNS EGTHAZI ES ISKOL SZERKESZTŐ- cs KIADÓELŐFIZETÉSI DIJ: HIRDETÉSEK DIJA: HIVATAL: Helybenházhozhordással és Vidékre Patáikul- 4 Wbos tit so r többszöri beikta k 'j. - i , . dessel íelevre 4 frt., egesz evre 8 írt. Elohzet- ' -i é , * 7 i-r vm-í* lipot- es ^szerb-utca szögletén hetni miode „ to/^lukteW.a, helyben a > kr * * kiadóhivatalban. Előfizetési felhívás a „Protestáns egyházi és iskolai lap" 1870-dik évi tizenharmadik évfolyamára, valamint melléklete a „Protestáns tudományos szemle" második évfolyamára. Midőn lapunk tizenharmadik évi folyamára kivjuk fel olvasóink íigyelmét, nem szükség annak irányáról szólanunk. E tekintetben tájékozást adhat tizenkét évi pályafutása. Tizenkét év alatt lapunk volt a magyar prot. egyház közlönye, mely mig egyik kezével egyházunk szent hajlékát építgette, másikkal kénytelen volt a védő fegyvert forgatni ellenséges kormányok és ellenséges felekezetek támadásai ellen. Ha talán a belső épités kevesebbre haladt, mint óhajtottuk volna, annak nem lehet más oka, mint a tizenkét év óta soha meg nem szakadó erős küzdelem kifelé. A béke szelid müveinek még most sem engedhetjük át. egészen magunkat, a harcnak még nincs vége, sőt épen most áll küszöbön a végső döntő ütközet. Az államhatalmak végre felismerték a protestantismus üdvös irányzatát egész Európában, s ezen oldalról nem valószinü többé üldöztetésünk; de a minden szabad törekvések ős ellensége, a római hierarchia, még egy utolsó nagy csatára öszpontositja hadait a római zsinatban. Nem Luther és Kálvin dogmáira fenik olt az éles kardot, hanem azon szabad szellemre, melynek első csirái a reformátorok erős szelleméből nőttek ugyan ki, mely azóta is a protestantismusból veszi legerősebb táplálékát; de mostanáig a felekezetek szűk határait messze tulszárnyalva, elborította az egész mívelt világot. A mult egész sötétsége és a jelen és jövő egész világossága készül összemérni fegyvereit. Koszul ismeri a történelmet és a létező viszonyokat, ki a római zsinat jelentőségét kicsinyli. Jelentékeny nyomok nélkül lezajlani bizonyosan nem fog: de okozhat oly erős rázkódást is, mely a legközelebbi jövőben az egész keresztyénség arcát megváltoztatja. S most, itt az alkalom a protestantizmusnak megmutatni életrevalóságát! Megmutatni, hogy nemcsak nem ellenkezik az emberiség józan törekvéseivel, hanem inkább minden szabadelvű mozgalomnak ősanyja és erős gyámolitója. A római árviz nem fenyegeti ugyan egyházunkat elbontással ; de ez még nem elég. Nekünk tudnunk kell azt a felszabadított szellem éles fegyvereivel visszaterelni a maga medrébe, hogy szomszédaink vetésében se tehessen kárt. Igyekezni fogunk lapunkban gyors és pontos tudósításokkal szolgálni a zsinat folyamáról; s hol szükség lesz rá, nem késünk annak határozatait érdemök szerint méltányolni. Áldozatokat sem fogunk kímélni, számítván olvasóink fokozott részvétére. Tudományos Szemlénk törekvéseiről még csak egy évi folyam tanuskodhatik; de szabad legyen a növekvő pártfogásból azt következtetnünk, hogy törekvése részvéttel találkozik. Az uj irány, melynek határozott képviselője, a ma-99
