Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-11-14 / 46. szám

házat hangzatos phrasisokkal oly elvekről capacitálni, melyekre nézve itt e házban, ugy hiszem, véleménykülönbség nem létezik. (Ugy van! Élénk éljenzés a jobb oldalról.) Ez az oka annak, hogy bővebben nem szóltam a tárgyról. Második vádja a t. képv. urnák az volt: miért nem nyugtattam meg a házat az iránt, hogy e tárgybani t.javaslat még a jelen törvényhozási időszak alatt fog a ház elé terjesztetni. Én mint alkotmányos miniszter ez irányban megnyugtatásnak szükségét nem láttam, mert ha a ház ezen határozatot meghozta, én ezen határozat teljesítésére ha annak ellent nem mondtam, kötelezve fogom magam érezni. (Helyeslés jobb oldalról.) Tisza Kálmán mindenekelőtt Irányinak kíván felelni arra nézve, mintha az általa benyújtott t.javaslatnak a szentszékek iránti határozatát nem lehetne életbe léptetni, miután mindaz, ami ott hiányzik, a perrendtartásra tartozik. Megengedi, hogy ez a perrendtartásra tartozik; de még akkor is igaz az, hogy törvényhozási intézkedés szükséges, mert a perrendtartást is törvényhozási intézkedés által kell megváltoztatni. A mi az anyakönyveknek a szolgabirák általi vezetését illeti, a midőn is azok a bírósági teendőktől felmentve lesznek, — megjegyzi, hogy az a jövendő dolga, s azért az anyakönyvek vezetését rajok bizni még nem lehet. A polgári házasságra nézve ugy hiszi, hogy a ház örömmel fogadandja Irányinak t.javaslatát, habár ez azután fog is előterjesztetni. Ami az utasítást illeti, most is azt mondja, hogy ha a törv .javaslat ugy mint van, elfogadtatnék, akarata ellen is az lenne az eredmény, hogy rendesen többet bíznak a miniszterre, mint a mennyit bizni kellene. Tagadja azt, hogy határozati javaslatának elfogadása által zavarok támadnának, amennyiben olykor a biró vagy az egyes fél nem tudná, mit legyen teendő ; ő egyedül a vallásszabadság elvét vette fel és azt gondolja, hogy a vallás- és lelkiismeret-szabadság elvét kimondani annyi, mint azt életbeléptetni. Figyelmezteti a házat, hogy ha a törvényszabadság törvényileg ki nem mondatik, azon helyzetbe jövünk, hogy ellenkezőleg a civilizátióval, ellenkezőleg a szabadelviiséggel hazánkban az embereket csupán hitök miatt meg kell fosztani polgári és politikai jogaiktól. Áttérve a cultusminiszter mai nyilatkozatára, beismeri, hogy Eötvös b. sokat irt és szónokolt, de nem tett. Tökéletesen elhiszi, hogy a miniszter ur belátja annak lehető és célszerű voltát, hogy a ház határozatot hozzon arra nézve, hogy még ezen ülésszak alatt t.javaslatok terjesztessenek ezen tárgyakban a ház elé; de akkor csudálkoznia kell, hogy a közp. bizottság indítványát akarja elfogadni. Mert a közp. bizottság indítványa először nem mond időt, ameddig a t.javaslatokat be kell terjeszteni, és másodszor a szóban forgó nagy kérdések kettejét érinti ugyan, de a többit, mint például a polgári házasság behozatalát, a szent székek eltörlését stb. teljes hallgatással mellőzi. Ha visszaemlékezik — úgymond —• arra, mit az igen t. miniszter ur tegnapi beszédében mondani méltóztatott, hogy ő a közp. bizottság javaslatát azért fogadja el, mert hisz az ugyanazt mondja ki, mit szóló indítványa kimond; ha visszaemlékszik, hogy Hoffmann Pál képv. ur is az ő „értekezéseiben és kitéréseiben" azt méltóztatott mondani, hogy ha több volna a szóló indítványában, mint a közp. bizottságkban, azt fogadná el, — azt mondja tehát, hogy miután igy méltóztattak nyilatkozni, hiszi, hogy az ő indítványát fogadják el, (derültség jobb felől) mert nem maradhat fenn egyéb, mint meggyőzni őket arról, hogy az ő indítványában több foglaltatik, ez pedig nem argumentátiónak, hanem az irott szöveg összehasonlításának tárgya. Az ő javaslata ugyanis egyikét e kérdéseknek: a vallásszabadság kérdését már most törvényileg ki akarja mondatni; határozati javaslata pedig nem szorítkozván csupán a hitfelek közti egyenlőség és viszonosságra, ki akarja mondatni a polgári házasság behozatalát és a szentszékek eltörlését stb., és ki azt, hogy mindezekre nézve még ezen ülésszak alatt törvényjavaslat terjesztessék elő ; (Helyeslés a baloldalon) mig ellenben a közp. bizottság csak a vallásszabadságról és a hitfelekezetek közti egyenlőségről szól. A központi bizottságot nem azért rója meg, mert nem fogadta el a 8-dik osztály javaslatát, hanem mert nem tárgyalta. Simonyi azt mondta, hogy ha Irányi javaslatának hibája az elvek puszta kimondása, ugy az övé is e hibába esett. Nem ugy van. Törvényjavaslatban elveket kimondani a végrehajtás módozatának megjelölése nélkül helytelen ; mig az oly határozatban, mint az övé, helyén van. Nem tartja jónak, ha az ellenzék halmozza el a házat tv javaslatokkal; neki csak ezekre sarkallni kötelessége a kormányt. Hoffmann Pál roszul hivatkozik a római jogra, mert példák bizonyítják, hogy ahol a római jog behozatott, ott kihalt az alkotmányosság, (helyeslés balról) Kállay szerint ő és pártja azért nem fogadják el Irányi t.javaslatát, mert a szélsőbalról származik. E vádat visszautasítja. Nem ők azok, kik népszerűséget hajhásznak. Azt megérti: nem szavazni valamire, mert az nem népszerű; de azért nem szavazni rá, mert népszerű, ez uj theoria, s egyenesen Kállay-éké. (Tetszés) Óhajtja az ő indítványának elfogadását. Ii o ff m a n n Pál: (Zaj ; halljuk !) Tisza Kálmán már kétszer elferdítette szavait ; most azt állítja, hogy a római jogot hozta fel az ő javaslata ellen bizonyítékul. Nem áll. Ő Irányi javaslatát, mivel több heterogen tárgyat foglal magában, lex saturának nevezte. Ez elnevezés a római jogból veszi ugyan eredetét, de annak használata azért nem egyértelmű a római jognak bizonyítékul felhozásával. Igaza van Tiszának, hogy a római jog nem alapja az alkotmányosságnak, s mivel az ellenzék különösen alkotmányosnak tartja magát s igy irtózik a római jogtól, nem csuda, ha félreértette annak általa használt egyik kitételét. (Tetszés, derültség).