Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-10-17 / 42. szám

Mi teljes bizodalommal viseltetünk a magyar prot. közönség iránt, s hiszszük, hogy épen oly buzgalommal s áldozatkészséggel gyámolitani fogja a theologiai tanintézetek ügyét, mint amilyet eddig a gymnaziumok szervezése körül kifejtett. — A theol. intézetek kiválólag a mieink, melyekre nézve az állam nem igen fogja sürgetni, mint a nép- és középiskoláknál, hogy az általa felállított eszményt megközelíteni igyekezzünk; de kétszeres kötelességünk ez ügyben megmutatni, hogy nem külső körülmények kényszere, hanem egyházunk és a tudomány iránti szeretet rendelkezésünknek igazi indoka. (Vége következik.) Tanítói értekezlet Maros-Vásárhelyen. Nt. szerkesztő ur! Ehó 6-án tartá a marosmegyei ev. ref. tanitókar harmadik értekezleti közgyűlését papi-elnök tiszt. Pap Elek lőrincfalvi lelkész s egyházmegyei jegyző, és r. elnök t. Nagy Antal m.-vásárhelyi leánytanitó vezetése alatt a helybeli Sz.-Miklós utcai leánytanodában. A gyűlést a tanitókar tagjaiból alakult dalárda nyitotta meg pontban tiz órakor: „Az Urnák napja ez" és „Nagy isten téged imád" négyes, szépen öszhangzó énekekkel. Ezeket követte a papi-elnök buzgó imája, melyben meghatólag alkalmazta az anyagilag oly szűken dotált tanitókarra a zsoltár iró panaszát: „Könyhullatásim én nekem, kenyerem éjjel nappal." Megnyitó beszédében jelezte a gyűlés célját, az orthodox és modern eszmék küzdelmét, a tanitó-karnak e küzdelembeni fontos elhivatását. Ezek után következtek a gyűlés tárgyai ily renddel: 1. T. Nagy Antal elnök tudatja, hogy az értekezlet alapszabályai az egyházmegyei közgyűlés által megerősittettek. 2. A megerősített alapszabályok harmadik pontja értelmében elhatároztatott, hogy a papi-elnök ezután választás és nem kinevezés utján működjék. 3. Az özvegy árvái segély-egyletre nézve megujitja a gyűlés azon óhajtását, hogy kész a marosi papi özv. árvái s.-egylethez csatlakozni, mihelyt ott a szabályok az osztályzatra nézve a tanitókar óhajtása szerint fognak módosíttatni, mihez biztató kilátás van. 4. A többség ragaszkodik az alapszabályok 10-ik szakaszához , mely az értekezletről oknélkűl elmaradókra egy forint bírságot szab, 5. Olvastatik Bali János bándi és Ősz Salamon m.madarasi tanitók bírálata Zajzon Gejza sóváradi tanítónak ily cimü értekezlete felett: „Tévedések a Paedagogia mezején, különösen a paedagogiai elvek gyakorlati alkalmazása körül." Első bíráló vagy jobban ismertető tulszigora által szintén tévelybe esett, a második higgadj komoly hangon volt tartva és sokban meggyőző. 6. Olvassa Porzsolt Adám atosfalvi tanitó ilycimű ez értekezletre irt megfejtését: „Ébresztetik-e a gyermek figyelme az által, ha a tanitó a tantárgyakat csak élő szóval adja elő a gyermeknek, e tárgybeli könyvhasználata nélkül!" Kiadatott bírálat végett Szabó Lajos ny. szeredai tanítónak. Örömmel üdvözöljük értekezőt a szerencsés megfejtésért. 7. Jövő tavaszi értekezletre megfejtendők: a) „Mily módon lehet a fiu- és leánynövendékeket különválasztani egy tanitó alatt, s ha nem lehet: miért? vagy ha igen: mi módon? Kiadatik Pálosy Sándor makfalvi tanítónak. b) „Minő jótékony befolyása van a tanítói értekezleteknek a tanítókra, iskolákra és népre nézve?" Kiadatik Fekete Pál bándi leánytanitónak. c) „Rövid párhuzam a felekezeti és leendő községi iskolák között, s lehet-e a községi iskolákban gyermekeink vallásos nevelését félteni?" Megfejtését papi-elnök t. Pap Elek ur szíveskedett elvállalni. 8. Hogy az alapszabályok mentől szélesebb körben legyenek ismeretesek, határoztatott: „A néptanítók lapjának tek. szerkesztősége kéressék fel ezeknek becses lapjábani közlésére, reménylvén értekezletünk, hogy e célra a nevelés ügyének érdekében készséggel fogja a tért megnyitni." Ezek voltak a délután két óráig tartó értekezletnek tárgyai és alólirt, ki szerencsés volt ez értekezleten végig jelen lenni, szívből üdvözli az üdvös eszme teremtőit, megvalósítóit, e jelen értekezlet ügyszeretettől ihletett elnökeit és a marosi ref. derék tanítói kart, mely megértette a kor intő szózatát és a nevelés sz. ügyének zászlója alá sorakozott. Azért előre a még göröngyös pályán tisztelt ügybarátok, mert e lobogó alatt lehet csak hiven küzdeni dicsőén, ez alatt lehet szerezni a nemzet hálájára méltó halhatatlan érdemeket. Adja az ég, hogy a jövő közgyűlésről egyetlen egy marosmegyei ref. tanitó se maradjon el. Maros-Vásárhelyt, 1869. okt 7-én. Koós Ferenc ref. lelkész. B E L P Ö L D. Pest, 1869. október 10-én. Nt. szerkesztő ur! Becses lapjában már van valami említve a magyarhoni evangélikusok f. é. egyetemes közgyűléséről. Megvallom, hogy e tanácskozásnak teljes képét én sem adhatom, mert nem lehettem azon folytonosan jelen, a mennyivel azonban az olvasó közönségnek mégis szolgálhatok, engedelmével a következőkben terjesztem azt elő. Az 1868: 53 t. c., bár az 1848 : 20 t. c. után nem kielégítő, mégis előnyös s vívmányul tekinthető — ilyen formán hangzottak egyetemes felügyelő urunk megnyitó szavai. Szóba hozatott, hogy e törvény 17 §-sa nem elég világos. E § igy szól: a jelen törvény életbe lépése előtt kötött vegyes házasságokból született vagy születendő gyermekek vallásos nevelésére nézve azon törvény határozata marad érvényben, a mely az ily házasságok kötése