Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-10-10 / 41. szám

megnyitni, mely által könyvtárunk, és a sokat nélkülöző sopronyi képezde pénztárát növelhették és virágzóbbá tehették volna; és c) gyermekiesen kijátszották önök saját határoza­taikat, holott önöknek kellene elsőknek lenni a törvény megtartásában, hogy lássák a népek az ő előttökjárok­nak pontosságokat, jócselekedeteiket, és azáltal dicsőí­tenék a mennyei atyát! Ezeknek szomorú tapasztalata után kénytelen va­gyok tisztelt önöknek visszaadni azon hivatalt, melyre egykor bizodalmok helyezett. Nem vádolhatnak azzal, hogy a reám bízottat —erőmhez mérve, ne mozdítottam valna elő. Bűnhődjenek az érdeklettek. Isten önökkel. Hudy István bőnyi ev. tanitó. KÜLFÖLDI EGYHÁZ és ISKOLA. A Gusztáv-Adolf-egylet 1869. aug. 17. 18 és 19. Bayreuthfoan, Bajorországban tartott 24-ik nagygyűlése. A némethoni G. A. e. szülője levén a magyarhoni e. e. e. gyámintézetnek és oct. 9. és 10. Asz ód o n lévén tartandó a gyámintézet ez évi nagygyűlése ; a két egylet közötti rokonság kedveért alkalomszerűnek találom némi közlést tenni a G. A. e. fencimzett gyűléséről. Közlé­semet merítem azon egylet épen most megjelent, igen érdekes tudósitványából. Az egylet középponti bizottsága aug. 16-iki estvéjén és 17-ik délelőttjén tartá előleges tanácskozásait Bayreuth­ban. Utóbbi nap cl. u. 3 órakor a királyi uj kastélyban történt meg a követek és vendégek üdvözlése M u n k e r polgármester és B á u m 1 e r, az ansbachi G. A. főegylet elnöke által. Délután 4 órakor megnyittatott az innep a szép városi templomban, a városi és környéki lakosság nagy részvéte mellett tartott istenitiszteiettel, melyen Meyer, müncheni decanus, 2 Kor. 5, 14: „A Krisztusnak ama szerelme szorongat minket" tétel felett láthatólag építő modorban prédikált. G órakor következett a követek nem­nyilvános előkészítő gyűlése, mely a középponti bizott­ság elnöke által imával megnyittatott. A nagy gyűlés ve­zetésére elnöknek Dr. H o ff m a n n Lipcséből, helyette­sül B a u m 1 e r Ansbachból választattak közfelkiál­tás utján. Ezután a középponti bizottság nevében előadá M ü 1-ler Stuttgartból, hogy a naszszaui és hessen-darmstadti főegyletnek beadatott a következő indítvány : „A G. A. e. nagy-gyűlése eszközöljön az összes ev. G. A. egylet részéről n yilatkozványt a pápa azon meghívása ellen, melylyel az evangyél­miakat a kath. egyházba úgynevezett visszatérésre hivjafel". Előadó jelenti, hogy a középponti bizottság tüze­tesen tárgyalta ez indítványt, azonban külön nyilatko­zatra nem érezte magát felhiva lenni, következő okok­nál fogva: „Először is a tapasztalás bizonyítja, hogy a né­met tartományok nagy részében a pápai felhívás a leg­kisebb mozgalmat sem idézte elő, és tény, hogy az evangyélmiak sokkal szilárdabbaknak érzik magokat hi­íökben, mintsem hogy ők a 19. század úgynevezett oecumeni conciliumában magokra nézve veszélyt láthat­nának. Ezen hitszilárdságban való nyugodt megma­radás ennélfogva az ev. egyház és a szórványban lakó testvérek segélyegylete méltóságának megfelelőbbnek tet­szik. A G. A. e. nyugodt és szilárd fenállása s az egy­let iránti fokozott buzgalom lenne tehát a legtalálóbb felelet." „Másodszor eléggé ismeretes, hogy oly meg­hívás, minő Rómából a tartandó concilium alkalmából hozzánk evangélmiakhoz intéztetett, csupáncsak ősrégi formula, mely épen nem bír ama fontossággal, hogy miatta az evangélmiak komoly válaszra indíttassanak. Alapszik az egyrészt az ev. Németországban létező va­lódi tényállás teljes nemismerésén, másrészt pedig a római curiális stylus egyszerű kifolyásán, melytől ott helyben sem várnak valóságos következést. Ez elegendő ok lehetne nekünk evangélmiaknak arra, hogy a pápai felhívást máskép ne fogadjuk, mint a hogyan a római curia egy tőlünk származó meghívást méltatna." Hosszasabb vita után a középponti javaslat elfo­gadtatik és a hivatalos tudósitványban kinyomatni ren­deltetett. A második innepnap a városi templomban tartott istenitisztelettel nyittatott meg, hová az uj királyi kas­télyból történt a résztvevőknek innepélyes bevonulása. A prédikáció ma is a zsúfolásig megtelt templomban Dr. K a h n i s lipcsei tanár által mondatott 2 Kor. 4 5—10 nyomán tárgyalva e kérdést: Min alapszik a G. A. e. jövője? és szellemdús kivitellel felelt meg reá ekép: Krisztus igéjében van az ő alapja és Krisztus szel­lemében van az ő ereje. Fél 11-kor nyilt meg ezután a „Maradj meg ke­gyelmeddel" eléneklésével a tanácskozó gyűlés. Elnök Dr. H o ff m a n n jeles imát és üdvözlő be­szédet mondott s utóbbit e jelszóval: Isten hozott Bayreuthban! Ezután felolvastattak a követek nevei, kik jelenlétöket felkeléssel és szóval bizonyították. Kö­vetkezett az üdvözlő iratok bejelentése, többi közt egy Király József soproni képezdei igazgatótól] versek­ben és később a dunántúli ev. egyházkerületi gyűlés részéről Schneller lelkész által szerkesztve. Ezek után következett Dr. F r i c k e, lipcsei tanár és egyleti titkárnak kitűnő behatással és részletes ada­tokkal teljes, két nyomtatott ivre terjedő évi tudó­sításának felolvasása. Az összes szétküldött segély 194,185 tallért, 9 ujgarast és 5 fillért tett, számítva az évet 1867. nov. 6-kától 1868. nov. 6-ig. Az egylet életében ez vala a legáldottabb esztendő. A titkár az ő évi tudósítását mél-82*

Next

/
Oldalképek
Tartalom