Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-10-10 / 41. szám

megnyitni, mely által könyvtárunk, és a sokat nélkülöző sopronyi képezde pénztárát növelhették és virágzóbbá tehették volna; és c) gyermekiesen kijátszották önök saját határozataikat, holott önöknek kellene elsőknek lenni a törvény megtartásában, hogy lássák a népek az ő előttökjároknak pontosságokat, jócselekedeteiket, és azáltal dicsőítenék a mennyei atyát! Ezeknek szomorú tapasztalata után kénytelen vagyok tisztelt önöknek visszaadni azon hivatalt, melyre egykor bizodalmok helyezett. Nem vádolhatnak azzal, hogy a reám bízottat —erőmhez mérve, ne mozdítottam valna elő. Bűnhődjenek az érdeklettek. Isten önökkel. Hudy István bőnyi ev. tanitó. KÜLFÖLDI EGYHÁZ és ISKOLA. A Gusztáv-Adolf-egylet 1869. aug. 17. 18 és 19. Bayreuthfoan, Bajorországban tartott 24-ik nagygyűlése. A némethoni G. A. e. szülője levén a magyarhoni e. e. e. gyámintézetnek és oct. 9. és 10. Asz ód o n lévén tartandó a gyámintézet ez évi nagygyűlése ; a két egylet közötti rokonság kedveért alkalomszerűnek találom némi közlést tenni a G. A. e. fencimzett gyűléséről. Közlésemet merítem azon egylet épen most megjelent, igen érdekes tudósitványából. Az egylet középponti bizottsága aug. 16-iki estvéjén és 17-ik délelőttjén tartá előleges tanácskozásait Bayreuthban. Utóbbi nap cl. u. 3 órakor a királyi uj kastélyban történt meg a követek és vendégek üdvözlése M u n k e r polgármester és B á u m 1 e r, az ansbachi G. A. főegylet elnöke által. Délután 4 órakor megnyittatott az innep a szép városi templomban, a városi és környéki lakosság nagy részvéte mellett tartott istenitiszteiettel, melyen Meyer, müncheni decanus, 2 Kor. 5, 14: „A Krisztusnak ama szerelme szorongat minket" tétel felett láthatólag építő modorban prédikált. G órakor következett a követek nemnyilvános előkészítő gyűlése, mely a középponti bizottság elnöke által imával megnyittatott. A nagy gyűlés vezetésére elnöknek Dr. H o ff m a n n Lipcséből, helyettesül B a u m 1 e r Ansbachból választattak közfelkiáltás utján. Ezután a középponti bizottság nevében előadá M ü 1-ler Stuttgartból, hogy a naszszaui és hessen-darmstadti főegyletnek beadatott a következő indítvány : „A G. A. e. nagy-gyűlése eszközöljön az összes ev. G. A. egylet részéről n yilatkozványt a pápa azon meghívása ellen, melylyel az evangyélmiakat a kath. egyházba úgynevezett visszatérésre hivjafel". Előadó jelenti, hogy a középponti bizottság tüzetesen tárgyalta ez indítványt, azonban külön nyilatkozatra nem érezte magát felhiva lenni, következő okoknál fogva: „Először is a tapasztalás bizonyítja, hogy a német tartományok nagy részében a pápai felhívás a legkisebb mozgalmat sem idézte elő, és tény, hogy az evangyélmiak sokkal szilárdabbaknak érzik magokat hiíökben, mintsem hogy ők a 19. század úgynevezett oecumeni conciliumában magokra nézve veszélyt láthatnának. Ezen hitszilárdságban való nyugodt megmaradás ennélfogva az ev. egyház és a szórványban lakó testvérek segélyegylete méltóságának megfelelőbbnek tetszik. A G. A. e. nyugodt és szilárd fenállása s az egylet iránti fokozott buzgalom lenne tehát a legtalálóbb felelet." „Másodszor eléggé ismeretes, hogy oly meghívás, minő Rómából a tartandó concilium alkalmából hozzánk evangélmiakhoz intéztetett, csupáncsak ősrégi formula, mely épen nem bír ama fontossággal, hogy miatta az evangélmiak komoly válaszra indíttassanak. Alapszik az egyrészt az ev. Németországban létező valódi tényállás teljes nemismerésén, másrészt pedig a római curiális stylus egyszerű kifolyásán, melytől ott helyben sem várnak valóságos következést. Ez elegendő ok lehetne nekünk evangélmiaknak arra, hogy a pápai felhívást máskép ne fogadjuk, mint a hogyan a római curia egy tőlünk származó meghívást méltatna." Hosszasabb vita után a középponti javaslat elfogadtatik és a hivatalos tudósitványban kinyomatni rendeltetett. A második innepnap a városi templomban tartott istenitisztelettel nyittatott meg, hová az uj királyi kastélyból történt a résztvevőknek innepélyes bevonulása. A prédikáció ma is a zsúfolásig megtelt templomban Dr. K a h n i s lipcsei tanár által mondatott 2 Kor. 4 5—10 nyomán tárgyalva e kérdést: Min alapszik a G. A. e. jövője? és szellemdús kivitellel felelt meg reá ekép: Krisztus igéjében van az ő alapja és Krisztus szellemében van az ő ereje. Fél 11-kor nyilt meg ezután a „Maradj meg kegyelmeddel" eléneklésével a tanácskozó gyűlés. Elnök Dr. H o ff m a n n jeles imát és üdvözlő beszédet mondott s utóbbit e jelszóval: Isten hozott Bayreuthban! Ezután felolvastattak a követek nevei, kik jelenlétöket felkeléssel és szóval bizonyították. Következett az üdvözlő iratok bejelentése, többi közt egy Király József soproni képezdei igazgatótól] versekben és később a dunántúli ev. egyházkerületi gyűlés részéről Schneller lelkész által szerkesztve. Ezek után következett Dr. F r i c k e, lipcsei tanár és egyleti titkárnak kitűnő behatással és részletes adatokkal teljes, két nyomtatott ivre terjedő évi tudósításának felolvasása. Az összes szétküldött segély 194,185 tallért, 9 ujgarast és 5 fillért tett, számítva az évet 1867. nov. 6-kától 1868. nov. 6-ig. Az egylet életében ez vala a legáldottabb esztendő. A titkár az ő évi tudósítását mél-82*