Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-10-03 / 40. szám

torum sumus — s dicsvágyamat mindig abba helyeztem, lépteimmel, s ha kell, véremmel az ő nyomdokaikon h;dadni. A szent atya és a zsinat előtt tehát tiltakozást teszek mint keresztyén és pap, azon tanok és gyakorlatok ellen, melyek rómaiaknak nevezik magokat, de nem keresztyének, s melyek mindig vakmerőbb és kártékonyabb (1 omenetelökben oda törekszenek, hogy az egyház alkotmányát, tanainak alakját és tartalmát, egészen magának, szeretetének szelleméig megváltoztassák. Tiltakozom amaz cp oly istentelen, mint esztelen elkülönzés ellen, melyet létrehozni iparkodnak az egyház között, mely anyánk egész az örökkévalóságig,s a 19-ik század társadalma közt, melynek fiai mi ez időben vagyunk, s mely irányában is vannak kötelességeink s ragaszkodásunk Tiltakozom e gyökeresb és még iszonyúbb küzdelem ellen az emberi term'szettel, melyet ama hamis tanitók legkiirthatlanabb s legszentebb törekvéseiben megtámadnak s föllázitanak. Tiltakozom névszerint maga az isten fia evangéliumának egyházfertőztető meghamisítása ellen, melynek szellemét és betűjét az uj törvény farizaismusa egyenlő módon lábbal tiporja. Legbensőbb meggyőződésem, hogy — ha Franciaország kiválóan s általában a latin faj a társadalmi, erkölcsi, vallási fejetlenség zsákmányává lesznek, — ennek föoka bizonyára nem maga a katliolicismmban, hanem a módban fekszik, mely szerint a katholicismust hosszú idő óta értelmezik és alkalmazzák. A zsinathoz, mely összeülend, appellálok, hogy szenvedéseink mértéknélküliségének gyógyszereket keressen, s hogy őket ép oly hatályosan, mint szelíden alkalmazásba hozza; de ha oly félelmek, melyeket nem akarok osztani, teljesülésbe mennének, ha a fenséges gyülekezet nem birna több szabadsággal tanácskozásaiban, mint milyenekkel előkészületeiben birt, szóval: ha a köz-zsinat lényeges ismertető jeleit nélkülözné : ugy istenhez s az emberekhez kiáltanék, hogy mást kívánjak, mely valóban a szent lélek s nem a pártok szellemében gyűljön össze, mely valóban az egész egyházat, nem pedig egy résznek hallgatását, a másiknak elnyomatását képviselje. „Szivemből fáj, hogy népem ugy megromlott; busulok s roszul vagyok. Nincsen-e balzsam Gileadban ? vagy nincs-e itt orvos? Miért nincs népem leánya meggyógyítva?" (Jeremiás 8. fejezet.) És végre a te törvényszékedre hivatkozom Jézus Krisztus! Ad tuum, Domine Jesu, tribunal appello! A'te jelenlétedben irom e sorokat; a te lábaidnál, miután so" kat gondolkodtam, sokat szenvedtem és sokáig vártam, irom alá őket. Ha az emberek a földön elitélik, ugy bízom, hogy te az égben helyeselni fogod őket. Ez elég nékem életben és halálban. Fr, Hyacinthe, a párisi sarutlan carmeliták feje, s a rend második deftnitora Avignon tartományban. Paris (Passy). 1869. sept 20." Esdő szózat. Szeretett protestáns hitrokonink! Alábbirtak, isten iránti buzgó tisztelet, s magyar nemzetünk és protestáns ref. anyaszentegyházunk iránti meleg szeretettől indíttatva, mint alapítók, elhatároztuk magunkat, a mezőségben keblezett n a g y-ő 1 y v e s i reformált egyházközség részére közös alapot tenni le, a mezőségi élet puszta M ezopotámi áján 60 70 vagy 80 évig vándorlóknak égre támasztott lajtorja álláspontját, — egy szép öszhangzatos orgona alapját megvetni, és az orgona mellé kívántató jó orgonistában a nevelés s népképzés terén is előbbre haladni törekvő, buzgó s a jelenkor igényei szerint képzett jó népiskolatanitót hozni, és ezen uton másokra is buzditólag befolyni arra, miszerint a nép a templomi isteni tisztelethez inkább vonattassék és az oláhismus közé beékelt helyzetben lévő ref. magyar egyházközségünk égető szükségének megfelelőbb, jóeredményü népiskolai tanítás és nevelés állittassék. Miután egy most teljes bevégzéshez közelítő, célszerűbb, világos, jó, tágas tanszoba s tanitói lak építése egyházközségünk pénztárának minden erejét kimerité; az egyes hívek minden áldozatkészsége, erejök megfeszítésével nyújtott áldozataik mellett is kényszerítve vagyunk vallásos, erkölcsi- s nemzetiségi szempontokból is, fontos szent ügyünkben, közelebb- s távolabbi protestáns hitfeleinkhez is segélyező és kegyes pártfogásokért hitrokoni bizalommal folyamodni. Nagy-Ölyvesen 1868 aug. 8-án (görgényi ref. egyházmegyéből) gyűjtő : Szabó Elek m. k. nagy-őlyvesi ref. lelkész. Nagyölyvesi egyházunk ezen szent célú igyekezetét részletes zsinatunk pártolja; a hivek buzgó részvétébe ajánlja agörgényiref. egyházmegye Szászrégenben 1868. november -4 én tartott részletes zsinatából. Benkő János Szabó József esperes. jegyző. Az adakozók nevei és adományai: — idősb Hinc György, Kolozsvárit 2 frt. Désy Máli, Ölyvesen 5 frt. Desy Sándorné, Ölyvesen 10 frt. Désy Sándor, Ölyvesen 25 frt. Csipkés Sándor, Ölyvesen 10 frt. Mohai Károlyné, Ölyvesen 5 frt. Özvegy gróf Kemény Miklósné, Tóháton 10 frt. Szász Gyula, Kolozsvártt 10 frt. Szász Gerő, Kolozsvártt 1 frt. Szász Domokos, Kolozsvártt 1 frt. Kacsó Károly, Ölyvesen 50 kr. Antal Imre, Mezőkövesden 1 frt. Vajda Lajos, Mezőkölpényben 1 frt. Vajda István, Mezőkölpényben 40 kr. Kis Ferenc, Mezőkölpényben 1 frt. Szakács László, róm. kath. Mezőkölpényben l frt-Nagy Elek, Pagocsán -40 krt. Simay Márton, róm. kath-Pagocsán 2 frt. Darko Lajos, Pagocsán 1 frt. Fekete Gergely, Mezősámsondon 1 frt. Utcás Lajos, Mezőszilváson 50 krt. Füzkúti Sándor, gör. kath. lelkész Mezőszilváson 1 forint Técsi Anna kisasszony Ölyvesen 1 fo^