Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-09-19 / 38. szám

kapós ajándék lenni a prot. egyházban. A szerény életkör, még szerényebb polgári állás, a csekély anyagi jutalom, a bizonytalan jövő aggodalmai, épen nem kecsegtető tényezők 1 ama nehéz és fáradságos pályára ; annyival inkább, mert köztapasztalat, hogy minél nagyobb bensőséggel s odaadás sal szenteli tehetségeit egy lelkes tanár e pályának, annál biztosabban késziti elő saját veszélyét a jövőben. A foly" tonos elzárkózottság, intensiv munka és erőfesz ités, az életölő fogliázi légkör legtöbbnek idő előtt megtöri erejét, testi épségét s elvégre is kénytelen megtört erővel pályájáról lelépni. És ha ilyenkor a munkásság között elhervadt élet drága óráiért hálátlanság a jutalom ; ha a kiérdemlett jutalom helyett sebző töviseket döfnek a hü munkás megtört szivébe : akkor valóban ne csodálkozzunk, ha a jobb tehetségek elvonulnak aprót, tanintézetek köréből, s ott keresnek magoknak foglalkoz ást, hol magokat és családjaikat a jövő aggodalmaitól biztosithatják. E körülmény valóban komoly figyelmet érdemel a prot. egyházban s gyógyszeréről addig kell gondoskodni, mig nem késő. Letűnt az idő midőn az élet magát eszményitette. E mancipálni kell a prot. tanintézeteket az értelmetlen tömeg uralma alól s szakértő bölcs férfiak ke. zébe adni azok kormányát, kik képesek megérteni az dó szavát, képesek felfogni a tanügy magasztos hivatását, s befolyását nemzeti miveltségünk s egész életünk jövőjére, kiknek van nem csak értelmük méltányolni a tanférfiak munkásságát, hanem szivök is, számbavenni ama drága órákat, melyek alatt egy munkás élet, mint a lámpa fénye önmagát emészti föl. Azonban a jelen esetre térve Pásztor D. barátunk nem csak a miskolci egyháznak, hanem közvetne a tiszáninneni ref. egyházkerületnek is tanára volt, melyneU a miskolci tanintézet szintén egyik gyermeke, s felette fő felügy eleti joggal bir. A tiszáninneni egyh. kerületnek van joga intézkedni a b. e. Horváth Mária kegyes alapit ványa felett a miskolci gymnasiumot illető alapit, ván yra nézve is. Ha a miskolci egyház az elerőtlene. dett, érdemes tanárt minden vigasztalás nélkül elbocsá. totta: erkölcsi kötelessége a tiszáninneni egyh. kerületnek őt pártfogása alá venni, s az emiitett alapitvány egy bizonyos részében részeltetni. Ama nemes végrendelet szellemét, melyet a tanügy és tanférfiak iránti legmagasztosb kegyelet hozott létre, e kegyeletes eljárás nem hogy megsértené, sőt azt nagy mértékben emelni fogná. Megvárjuk a tiszáninneni egyh. kerület kormányzó férfiainak bölcseségétől, hogy ismeretes nagylelküségöket az elerőtlenedett hü munkásra annak idejében kitérj esztendik. A miskolci egyháznak pedig óhajtjuk, hogy tanintézete hovatovább virágzóbb legyen, s e hálátlanságot, melyről most e tanintézet kövei is beszélnek, törölje le róla jövőben a kegyelet. F i g y e 1 m e z ő. A marosi ev. ref. egyh. megyének képviseleti gyűlése — tartatott folyó szept. hó G-ik s következő napjain, M.-Vásárhelyt; melyet törvényszerint megnyitott a helybeli ev.-reformátusok várbeli templomában tartott isteni tisztelet. Hová, irt nap d—e. 10 órakor — a szép számmal öszszegyült egyházi és világi képviselők, esperes nt. Péterfi József ur vezérlése alatt, harangok zúgása közt felseregelvén, éneklés után imát mondott: ny.-karácsonfalvi lelkész id. Erdélyi Sámuel; s kiindulva Máth. 1G, 18. Te Péter vagy... megállította, hogy Jézus küldetéséről vett meggyőződé.s alapja a keresz. anya szentegyh á z n a k ; s fejtegette azon igazságokat, melyeken épül azon meggyőződés, — és az akad á 1 y o k a t, melyek azt ma is gátolják. Tudósítói kedves kötelességemnek tartom itt megemlitni, hogy templomban, s első nap mindenütt, szívesen látott vendégünk volt: e lap derék szerkesztője, ki most gyermekei közt városunkban időzik. Templomból kijövet a nemes szék tanácskozó termében nt. esperes ur a gyűlést megnyitotta; egyh. megyénknek a mult gyűlés óta — vegyesen kedves és kedvetlen statistikai állása elősorolása után — óva intőleg rámutatott az idők válságaira. S jelesen, szemenszedett gyöngyként és tapintattal érintette anyaszentegyházunk két főtestiilete küszöbén álló szervezkedésére való készületeket, s az iskolai törvények életbe lépését. Orthodox- és modern theologok közti harc, — római udvar állása, conciliumra még a protestánsoknak is meghivatása-, haladás- és tanulásra való serkentés... . fokonként mind fogva, és mintegy bűvölve tartották a figyelmet; miszerint szerette volna az ember, hogy bár az első napi gyűlés mind eféle legyen. És már a nevezetesebb tárgyakra térve: első, miért a jelen gyűlés leginkább összehivatott volt,? az üresedésben álló jegyzői állomások betöltése. A munkakör és díjaztatás megállítása után, választattak: V á 1 y i Pál törvénykezési és P a p Elek k. igazgatásinak. A jegyzőkönyvek megvizsgálására bizottság küldetett ki. — A m. egyházfőtanácsnak folyó hó -26-ik s következő napjain, egyházi és iskolai ügyek *ntézése végett tartandó népes gyűlésre hivó evele egyszerre mozdított meg minden keblet, azon összenéző és jegyzőkönyvileg kifejezett kéréssel hogy t. i. esperes és insp. kurátor uraink lehetőleg ugyancsak mind részt vegyenek. — Egy lelkésztárs IÍ. J. csak magát gondolja, s lemondva hivataláról elmegy gazdáskodni. Szolgál tudásúi; valamint a gyűlésnek, nekem is semmi szavam ellene. De csak kérem, azon papnak még hátán, legalább ruhatartójában — a palást -s ha kihalóban, avagy egy béresnek adott pof következ; tében jól eltalálják nádolni: ki és minő indokolással köti be az appr. törvénynyel? — A m. egyházi főtanács, a magyar törvényhozó hatalom factorai által anyaszentegyházunk részére az idénre megszavazott 14,000 forint államsegélyből, tízezernek kiosztására vonatkozó