Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-09-19 / 38. szám

kapós ajándék lenni a prot. egyházban. A szerény életkör, még szerényebb polgári állás, a csekély anyagi jutalom, a bi­zonytalan jövő aggodalmai, épen nem kecsegtető tényezők 1 ama nehéz és fáradságos pályára ; annyival inkább, mert köztapasztalat, hogy minél nagyobb bensőséggel s odaadás sal szenteli tehetségeit egy lelkes tanár e pályának, annál biztosabban késziti elő saját veszélyét a jövőben. A foly" tonos elzárkózottság, intensiv munka és erőfesz ités, az életölő fogliázi légkör legtöbbnek idő előtt megtöri erejét, testi épségét s elvégre is kénytelen megtört erővel pá­lyájáról lelépni. És ha ilyenkor a munkásság között el­hervadt élet drága óráiért hálátlanság a jutalom ; ha a kiérdemlett jutalom helyett sebző töviseket döfnek a hü munkás megtört szivébe : akkor valóban ne csodálkozzunk, ha a jobb tehetségek elvonulnak aprót, tanintézetek kö­réből, s ott keresnek magoknak foglalkoz ást, hol mago­kat és családjaikat a jövő aggodalmaitól biztosithatják. E körülmény valóban komoly figyelmet érdemel a prot. egyházban s gyógyszeréről addig kell gondoskodni, mig nem késő. Letűnt az idő midőn az élet magát esz­ményitette. E mancipálni kell a prot. tanintézeteket az ér­telmetlen tömeg uralma alól s szakértő bölcs férfiak ke. zébe adni azok kormányát, kik képesek megérteni az dó szavát, képesek felfogni a tanügy magasztos hivatá­sát, s befolyását nemzeti miveltségünk s egész életünk jövőjére, kiknek van nem csak értelmük méltányolni a tanférfiak munkásságát, hanem szivök is, számbavenni ama drága órákat, melyek alatt egy munkás élet, mint a lámpa fénye önmagát emészti föl. Azonban a jelen esetre térve Pásztor D. barátunk nem csak a miskolci egyháznak, hanem közvetne a ti­száninneni ref. egyházkerületnek is tanára volt, melyneU a miskolci tanintézet szintén egyik gyermeke, s felette fő felügy eleti joggal bir. A tiszáninneni egyh. kerületnek van joga intézkedni a b. e. Horváth Mária kegyes ala­pit ványa felett a miskolci gymnasiumot illető alapit, ván yra nézve is. Ha a miskolci egyház az elerőtlene. dett, érdemes tanárt minden vigasztalás nélkül elbocsá. totta: erkölcsi kötelessége a tiszáninneni egyh. kerü­letnek őt pártfogása alá venni, s az emiitett alapitvány egy bizonyos részében részeltetni. Ama nemes végrende­let szellemét, melyet a tanügy és tanférfiak iránti leg­magasztosb kegyelet hozott létre, e kegyeletes eljárás nem hogy megsértené, sőt azt nagy mértékben emelni fogná. Megvárjuk a tiszáninneni egyh. kerület kor­mányzó férfiainak bölcseségétől, hogy ismeretes nagylel­küségöket az elerőtlenedett hü munkásra annak idejében kitérj esztendik. A miskolci egyháznak pedig óhajtjuk, hogy tanin­tézete hovatovább virágzóbb legyen, s e hálátlanságot, mely­ről most e tanintézet kövei is beszélnek, törölje le róla jövőben a kegyelet. F i g y e 1 m e z ő. A marosi ev. ref. egyh. megyének képviseleti gyűlése — tartatott folyó szept. hó G-ik s következő napjain, M.-Vásárhelyt; melyet törvényszerint megnyi­tott a helybeli ev.-reformátusok várbeli templomában tartott isteni tisztelet. Hová, irt nap d—e. 10 órakor — a szép számmal öszszegyült egyházi és világi kép­viselők, esperes nt. Péterfi József ur vezérlése alatt, harangok zúgása közt felseregelvén, éneklés után imát mondott: ny.-karácsonfalvi lelkész id. Erdélyi Sámuel; s kiindulva Máth. 1G, 18. Te Péter vagy... meg­állította, hogy Jézus küldetéséről vett meggyőződé.s alapja a keresz. anya szentegyh á z n a k ; s fejtegette azon igazsá­gokat, melyeken épül azon meggyőződés, — és az aka­d á 1 y o k a t, melyek azt ma is gátolják. Tudósítói kedves kötelességemnek tartom itt megemlitni, hogy templomban, s első nap mindenütt, szívesen látott ven­dégünk volt: e lap derék szerkesztője, ki most gyerme­kei közt városunkban időzik. Templomból kijövet a nemes szék tanácskozó ter­mében nt. esperes ur a gyűlést megnyitotta; egyh. megyénknek a mult gyűlés óta — vegyesen kedves és kedvetlen statistikai állása elősorolása után — óva intő­leg rámutatott az idők válságaira. S jelesen, szemen­szedett gyöngyként és tapintattal érintette anyaszent­egyházunk két főtestiilete küszöbén álló szervezkedésére való készületeket, s az iskolai törvények életbe lé­pését. Orthodox- és modern theologok közti harc, — római udvar állása, conciliumra még a protestánsoknak is meghivatása-, haladás- és tanulásra való serken­tés... . fokonként mind fogva, és mintegy bűvölve tartották a figyelmet; miszerint szerette volna az em­ber, hogy bár az első napi gyűlés mind eféle legyen. És már a nevezetesebb tárgyakra térve: első, miért a jelen gyűlés leginkább összehivatott volt,? az üresedésben álló jegyzői állomások betöltése. A mun­kakör és díjaztatás megállítása után, választattak: V á 1 y i Pál törvénykezési és P a p Elek k. igazgatásinak. A jegyzőkönyvek megvizsgálására bizott­ság küldetett ki. — A m. egyházfőtanácsnak folyó hó -26-ik s következő napjain, egyházi és iskolai ügyek *ntézése végett tartandó népes gyűlésre hivó evele egyszerre mozdított meg minden keblet, azon összenéző és jegyzőkönyvileg kifejezett kéréssel hogy t. i. esperes és insp. kurátor uraink lehetőleg ugyan­csak mind részt vegyenek. — Egy lelkésztárs IÍ. J. csak magát gondolja, s lemondva hivataláról el­megy gazdáskodni. Szolgál tudásúi; valamint a gyűlésnek, nekem is semmi szavam ellene. De csak kérem, azon papnak még hátán, legalább ruhatartójában — a palást -s ha kihalóban, avagy egy béresnek adott pof következ; tében jól eltalálják nádolni: ki és minő indokolással köti be az appr. törvénynyel? — A m. egyházi főtanács, a magyar törvényhozó hatalom factorai által anyaszent­egyházunk részére az idénre megszavazott 14,000 forint államsegélyből, tízezernek kiosztására vonatkozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom