Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-24 / 4. szám

9. A felső ruhanemüek, nadrág, kabát, lábbeli naponként felváltva használandók, fehérneműt hetenként kétszer váltani mindenki köteles, többszöri váltás szabadságában állván. d) Társulás és illem tekintetében : 10. A főtiszteletü e.keriileti kormány, a főiskolai igazgatóság s tanárai, nevelők s mesterek iránt tisztelet, engedelmesség, rendeleteiknek pontos teljesítése követeltetik. 11. Növendéktársat gúnynévvel illetni, gyengeségeiért megvetni, az intézetben vele történteket hiresztelni, foglalkozásában zavarni, akadályozni, szándékos vagy szándéktalan sértésért önelégtételt venni szigorúan tiltatik. 12. Cselédséggel gorombáskodni, valamint cimborálni, kérelem helyett parancsolni, különös szolgálatot követelni, szobájokban tanyázni meg nem engedtetik. 13. Látogatókat megelőző tisztelet s Hiedelemmel fogadni, kérdéseikre illő hangon, kielégitőleg felelni, azokat utasitni, vezetni, kérelmüket készséggel teljesiteni, az intézet beléletéről igaz leirást előterjeszteni mindenki köteles. 14. Az utcán, az intézetben vagy iskolában kiabálás, szitkozódás, hajigálás, kergetődzés tilalmas. 15. A templomi istenitisztelet alatt komoly magaviselet áhítatos buzgóság, a tanítás iránt figyelem köve-teltetik. XI. Napirend. Reggel nyárban 5y2

, télben 6 órakor felkel, Va óra alatt felöltüzik, előkészül, 7 Va órakor reggeliz, jeladásra reggel és délután iskolába tömegesen megy s jön vissza ; 8—10-ig iskolában van, 10—12-ig feladataival foglalkozik; 12—l-ig ebédel, társalog, 1 — 2-ig iskolába előkészül, 2—4-ig ismét iskolában van, 4—5-ig ozsonnáz, szórakozik, 5 — 6-ig magánleckét vesz, 6—8-ig előkészül, 8—9-ig vacsorál és társalog, 9 órakor mindenki lefekszik. Egyébiránt ezen berendezés koronként az iskolai tanrendszer szerint alakittatik. Vasárnap délelőtt nyilvános istenitiszteletre saját nevelője kísérete mellett megy s tér vissza, isteni tisztelet után az egyházi tanitásból (1 óra alatt) kikérdeztetik. Vasárnap, szerdán és szombaton délután 1—4-ig testgyakorda, tornászat, hadgyakorlat, vivás, az évszak szerint úszás, korcsolyozás, elmét élesitő, számításon alapuló szobai játékok, de mindig az illető nevelők felügyelete alatt. Kinek a városban magán dolga van, vagy látogatást akar tenni, kimenet s bejövet jelenti magát az igazgatónál. XII. Fegyelmezés. Ezen szabályoknak gondatlanság, feledékenység vagy könyelműségből történt áthágásaért fokozatosan, magánosan vagy nyilvánosan, intés, feddés, dorgálás, a szórakozás ideje alatt társaitól elkülönités, játéktól letiltás, elzárással fenyittetnek az intézet növendékei, mely fenyitést az igazgató az illető nevelővel egyértelmüleg hajt végre. A szabályok szándékos, többszöri áthágója, mint a kitűzött cél ellensége az intézetből kizáratik, az akad. és gymn. igazgatók, továbbá az intézet igazgatója hozván felette Ítéletet. Ezen esetben az igazgató a nevelő gondozás és táplálásért lefizetett előlegből a még hátralevő időre eső részt viszafizeti, de a helyiségért az iskolai pénztárba befizetett 50 forint összeg aránylagos megtérítése iránt semmi követelés nem formálható. XIII. A szüléket vagy helyetteseiket illető szabály. A szüle vagy annak helyettese a beiratás alkalmával a szervezetet magában foglaló intézeti könyvbe, mely kötvényszeríi hatálylyal bir, nevét beirja s ez által a szerződés megkötöttnek, egy iskola éven át kötelező erejűnek ismertetik. XIV. Az utazó cselédséget illető szabályok. Az intézet udvarán lovakat kifogni, étetni nem szabad. Ellátás szüle, cseléd s fogat számára semmi árért sem ajánltatik. Az igazgatóság. Az apák ették meg az egrest, a fiak foguk vásik bele. E szerény cikkecske szellőztetés akar lenni e lapok mult évi 46. számában „Értsük meg a kor szavát" cimü cikk ezsn szavaira: mit vesztenek vele a protestánsok, ha gyermekeik a vallástudományban lelkészeik által oktattatván, alaposabb ismeretet s tisztább meggyőződést nyerendenek, mint jelenleg a többnyire ügyetlen s hittudományban járatlan iskolatan itóktól. — Ez utolsó szavak egy mívelt embertől nem igen jól hangzanak. Nem akarom mondani, hogy oldalszurás, mert viszont sérteni nem akarok. Csupán arra kérem fel S. ur figyelmét, hogy méltóztassék csak gondolóra venni, hogy azon egyének, kik most iskolatanitók, s ön szerint többnyire ügyetlenek (?), micsoda képeztetésben részesültek. Meg volt-e például határozva, hogy: senki addig iskolatanitó nem lehet, mig a hittudományi folyamot végig nem hallgatta, vagy nem ? Sőt nem volt-e eset rá, hogy a 4-ik, 5 ik gymn. osztályból kapott e vagy amaz egyház tanitót ? S ha ez történt, kiben van az ok ? Abban-e, aki ily készületlenül lépett a tanitói pályára, vagy azokban, kik az ily egyént meghívták, vagy végre azokban, kik a jelenleg fontosnak ismert tanitói hivatalt egy ily egyén által betöltetni engedték ? alkalmasint a két utóbbiban, vagyis eddigi rendszerünkben; s mégis egyedül a tanítókat állítani pelengére, ez több mint méltánytalanság. Mondom eddigi rendszerünkben van a hiba, és ezt hangsúlyozni is merem, tehát: az apák ették meg stb. Azonban tanitóképezdeink több mint 10 év ót'i vannak, hát ezekből is többnyire ügyetlen tanítók kerültek ki ? Ez megint súlyos vád a tanitóképezdék ellen. Egyébiránt hogy az aranynak is van salakja elismerem. Elismerték ezt azon kecskeméti tanítók is, kik ala-