Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-09-05 / 36. szám

„Miután a magas főegyháztanács, dacára a rendek ellentmondásának, a gyermek-keresztségnél az ördögüzést megtartá — sőt a lutheránus lelkészeknek e formula használását szigorú kötelességökké tevé; s miután benső meggyőződésemmel az ördög hitének ideája összhangzatban nincs: magától érthető ohajtásom volna, hogy gyermekem keresztelésétől ily szertartás tartatnék távol; a keresztszülők is osztják e nézetemet s ők sem hisznek az ördög lételében. Mikép tehetnének tehát ók tanúbizonyságot arról, hogy látták a realiter létező ördögöt, midőn a pap szavára gyermekemből kiüzeték. Ez képmutatás volna. Végre a müveit Németország müveit tartományaiban nem hisznek az ördögben, és igy, ugy látszik nem szükségképeni postulatuma a keresztyénségnek a benne való hit. Ezen elősorolt okoknál fogva kényszerítve érzem magam azon alázatos kéréssel járulni a magas főegyháztanácshoz, hogy most született gyermekem keresztelésénél engedtetnék meg a helybeli lelkésznek elhagyni az ördögüzési formulát, ellenkező esetben pedig, engedtessék meg egy közeli porosz lelkésznek a keresztelési szertartás elvégzése. Tiszteletem nyilvánítása mellett stb. Dr. Bade." Erre e következő felelet érkezett a főegyháztanácstól: Frigyes Ferenc isten kegyelméből Meklenburg nagyhercege stb. Béke és üdv! Legjobb hivünk! Folyó hó 6-dikán hozzánk intézett kérelme, miszerint újonnan született gyermeke keresztelésénél egy rész a szokásos formulából hagyatnék el — illetőleg mentetnék fel de nexu porochiali a mondott functiótól — annyival kevésbbé teljesíthető, mivel a keresztségi formula, nem mint ön állítja, a rendek ellenzése dacára jött létre, de azok támogatása mellett emelkedett érvényre. Nekünk ennélfogva kötelességünk a jó rend kedvéért fentartani s miután közérvényre emelkedett, a nevezett fejezetből semini el nem maradhat. — Schwerin, jul. 10. Ad mandatum sereni^simi propriuin. Főegyháztanácsnok: Kaysel. Dr. Bade ezen végzés ellen ügyét a summus episcopushoz, azaz a nagyherceghez felebbezé. * A Gusztáv- Adolf-egylet „szeretet adomány" címen az idén Baireutban tartott gyűlésében 5300 tallért adott a madridi protestáns egyháznak. Az angol ipar egyletnek jelenleg Birminghamban ülésező congressusa az iskolaügyet is tanácskozás alá vette. Végül a következő határozatot fogadta el: „A congressus azt hiszi, hogy csupán nemzeti, felekezet nélküli oktatási rendszer az iskolakényszerrel összekötve, fog segitni a nép szükségein az egyesült királyságban, s azon reményét fejezi ki, hogy a kormány a legközelebbi parlamenti ülésszakban nem mulasztandja el a nevezett kérdést a fölebb emiitett szellemben előterjeszteni. E határozat másolatban a miniszterelnöknek s a minisztertanács alelnökének át fog szolgáltatni." Ehez később még a következőket csatolták: „És a congressus az egyesült királyság iparegyletei tagjainak ajánlja, hogy minden hatalmokban álló eszközzel segélyt nyújtsanak a „nemzeti köznevelési társulatnak" ugyanezen célra törekvésben". * A u s d e m österreichischen Klost e r 1 e b e n. Ez a címe egy könyvnek , melyet, Dr. A. C. Wagne r, volt benedictinus barát, később berlini könyvárus irt, Első kötete a mult évben jelent meg, s már a második kiadás vált szükségessé. A második kötet most hagyta el a sajtót s hihető, hogy a krakkói és berlini klastromi zajban ez is hamar el fog kelni. Különösen megragadja figyelmünket szerző azon felfedezése, hogy a klast romok m i v e 1 t e b b lakói közt gyakori az öngyilkossági hajlam, és több esetet is hoz fel. Ennek okát abban találja, hogy „a klastrom o k b a n a legdurvább istentag ad á s u r a 1 k o d i k"! „Nincs egy szerzetes, ki hinne a jövő életben, az istenben, vagy bár egy szót abból, mit naponként tanít a népnek. A mindennapibb természetek — ezek alkotják a többséget — a klastromi életet csak igen könynyü mesterségnek tartják, mely mellet dolog nélkül lehet élni, s nem gondolnak másra, minthogy minél több pénzt szerezzenek, hogy élvezhessenek; ellenben a nemesebb természetek meghasonlanak önmagokkal, s átkozzák sorsukat, midőn a népnek a szentséget felmutatják. A misedijaktól irtóznak, s mivel ezt észre is vétetik, társaiktól gyűlöltetnek, szóval, tettel, cselszövénvekkel üldöztetnek, inig vagy szerencsésen megszökhetnek, vagy a küzdelemben elfáradva, elvesztik magokat, vagy mint „őrültek" egy befalazott cellába és kényszeröltönybe kerülnek." Szerző mind ezekre több példát hoz fel. Emiit egy páter Albint, kit a nép, „a vadnak", „az őrültnek" nevezett, pedig nem volt az. Ez is megszökött és az ő könyvkereskedésében működött, mert nem akart tovább a barát princípium szerint élni: „Sedere post fornacem; cum omnibus habere pacem ; semper bene loqui de patre Prioré; omnia sinere vadere sicuti vadunt; bibere bonum vinum et laudare nomen divinum." (A kemence mögött ülni; mindenkivel békében élni; a priorról mindig jót beszélni; mindent történni hagyni amint történik; jó bort inni s az isten nevét dicsérni.) K Ü L Ö X FÉLÉ R. — A hivatalos lapból. A bagaméri h. h. ev. egyh. községnek engedélyezett kétszáz o. frtnyi segélyösszeg hováforditása tárgyában illetékes helyről nyert értesítés folytán megnyugtathatjuk az érdekletteket: hogy a segélyösszeg, az egyházközségi elöljáróság által addig, mig a célba vett építkezés foganatosittathatik, gyümölcsöztetőleg helyeztetett el; következőleg kitűzött céljától akár részben, akár egészben elvonatni senki által nem is szándékoltatott. * A debreceni ref. egyh. tanács az ingyen