Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-09-05 / 36. szám
eddig a felekezeti iskolai és tanitói viszonyokkal összeköttetésben állott s egyrészben jövőre is minden körülmények közt fenmaradó intézmények és célok költségei fedezése alapjául kell szolgálniok. 6. Azon esetben pedig, ha valahol a rendkívüli hehelyi viszonyok következtében a felekezeti iskolák további fentartása az egyházközség nézete szerint legyőzhetlennek látszó akadályokba ütköznék, vagy pedig a helybeli polgári község megvonni akarná az egyháztól az eddigi segélyezést, s azok helyett községi iskola állítása céloztatnék, odautasittatnak a lelkészek és elöljáróságok, hogy mielőtt a kérdésben bármi lépést tennének, a beállott esetről az esperesti hivatalhoz késedelem nélkül jelentést tegyenek s további teendőiket az egyházi felsőbb hatóságaik utasításaitól és rendeleteitől fiiggeszszék föl. 7. Minden ilyen esetben az esperest vagy megbízottja egy világi tag kíséretében fog az egyházközség kebelében megjelenni, hogy a helyszínén egyházi iskolánk fentartása érdekében minden lehetőt megtegyen s az iskolánk további létezése ellen felmerült akadályokat minden oldalról megvizsgálja és megbírálja, s szerzett tapasztalatairól, az ügy állásáról, akörüli további teendők felől az egyházkerületi központi tanügyi bizottsághoz kimerítő véleményes jelentést küldjön be, a teendőkre nézve ennek utasításait követvén, s hivatalos eljárásáról utólag az egyházmegyének és egyházkerületnek számot adván. 8. A többször emiitett népiskolai törvény végrehajtása tekintetéből a közoktatásügyi minisztérium álta kiadott vagy kiadandó rendeletekre s a tanfelügyelő által élőszóval vagy írásban teendő intézkedésekre és rendelkezésekre vonatkozólag! pedig ismét figyelmeztetnek a lelkészek, tanítók és egyházi elöljáróságok, hogy törvényen és törvényes gyakorlaton alapuló egyházi és iskolai ügyben azon kormányi és külhatósági rendeleteknek kell és szabad engedelmeskedniük, melyek hozzájok illető egyházi fensőbbségök utján érkeznek. 9. Tanfelügyelői látogatás alkalmával a látogató kormány hivatalnok iránt a lelkészek, tanítók és elöljáróságok, anélkül, hogy magokat a tanfelügyelő intézkedése s hatalma alá vettetteknek éreznék, illő tiszteletet tanúsítsanak, nem a tanfelügyelő rendelkezésére, hanem tisztán a felekezeti jogok feletti ellenőrködés végett, velők együtt az iskolák meglátogatásában részt vegyenek, az iskola helyzetére vonatkozó törvényszabta kérdésekre a szükséges felvilágosítást készséggel megadják, egyéb akár írásban, akár élőszóval adott utasításaikat vagy rendelkezéseiket pedig mielőtt foganatosítanák, illető egyházi felsőbbségeik elé terjeszszék, s általában magokat az idevonatkozó egyházkerületi végzésekhez tartsák. Kiadta a fenebb hivatolt egyházkerületi gyűlés jegyzőkönyvéből Tótb Sámuel m. k. egyházkerületi aljegyző. B E L P Ö L 1). Oclitina, 1869. aug. 20-án. Nt. szerkesztő ur ! Gömöri ág. hitv. ev. esperességünk, becses lapja hasábjain már oly rég nem adott magáról élet-jelt, miszerint mint annak jegyzője, erkölcsi kötelességemnek tartom egyházi életünk nevezetesebb mozzanatait közölni. A gömöri esperesség f. hó 11-kén tartá Jolsva városában idei közgyűlését, mely alkalommal nt. Cékus István főesperes, az egyházak túlnyomó szavazattöbbsége folytán, újból elfoglalá elnöki székét. E lelkes férfiút, alattas egyházainak osztatlan szeretete és bizalma, ezúttal harmadízben tartá meg díszes hivatalában, s méltán, mert nyolc áldásosán lefolyt év tanúskodik már e minőségbeni erélye, buzgalma és lankadatlan munkásságáról, mi a jövőre nézve elég biztosítékot nyújt. Oldala mellé másodalesperesül nt. Bartholomaidesz László, jolsva-taplocai lelkész választatott meg; ki e tényben szintén csak tevékenységének rég kiérdemlett elismerését és jutalmát nyerte el, miután huszonnyolc év óta tagja esperességünknek s huzamosb ideig mint körlelkész és jegyző, valódi ügyszeretettel működött. — Az ur adja továbbra is áldását e két jeles férfiú működésére! — Az esperesi választásokon kivül, nevezetes tárgy volt az 1868-dik évi 38-dik népnevelési és közoktatási törvény, melynek következtében szükséges levén egyházainkat utasításokkal ellátni, eljárásuk- és teendőikre zsinórmértéket nyújtani, esperességünk határozta : 1) Hogy miután a törvény a hitfelekezeti iskolák fenntartása tekintetében teljes szabadságot enged, azon egyházak, melyek elegendő anyagi erővel rendelkeznek, a hitfelekezeti iskolát a törvénynek megfelelő kívánalmak teljesítése mellett, megtartani igyekezzenek. 2) Hogy a lelkészek és felügyelők egyházaikban mielőbb közgyűlést tartsanak, abban a gyülekezet tagjait a népnevelési törvény kívánalmairól felvilágosítsák, a szükséges taneszközöket már a jövő iskolai évre beszerezni törekedjenek s azon tantárgyak tanítását, melyeket a törvény minden iskolától követel, a tanítók szoros kötelességévé tegyék s abban nekik különösen a lelkészek segédkezet nyújtsanak. 3) Hogy azon anya- vagy leány-egyházak, melyek akár saját elhatározásuknál fogva, akár pedig a megyei iskolatanács felszólítása következtében községi iskolává akarnák átalakítani hitfelekezeti iskolájokat, ezen lépést, valamint az átengedési szerződés megkötését, mindig az eperességi elnökség tudtával és előleges beleegyezésével tegyék s oly egyezményre lépjenek, mely vallási érdekeinket megóvja, protestáns autonom egyházunk jogait nem csorbítja, vagyonát nem veszélyezteti s általában lehetőleg előnyös. 4) Végre, hogy tagosítás alkalmával a népnevelési törvény 39, 40, és 41-dik §-ait, melyben minden létező vagy állítandó iskola részére legalább 1 /10 0 rész külön kihasittatni rendeltetik, az egyház elöljárósága mindenkor szem előtt tartsa s annak érvényt szerezzen.
