Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-09-05 / 36. szám

eddig a felekezeti iskolai és tanitói viszonyokkal össze­köttetésben állott s egyrészben jövőre is minden körül­mények közt fenmaradó intézmények és célok költségei fedezése alapjául kell szolgálniok. 6. Azon esetben pedig, ha valahol a rendkívüli he­helyi viszonyok következtében a felekezeti iskolák to­vábbi fentartása az egyházközség nézete szerint legyőz­hetlennek látszó akadályokba ütköznék, vagy pedig a helybeli polgári község megvonni akarná az egyháztól az eddigi segélyezést, s azok helyett községi iskola állí­tása céloztatnék, odautasittatnak a lelkészek és elöljá­róságok, hogy mielőtt a kérdésben bármi lépést tenné­nek, a beállott esetről az esperesti hivatalhoz késedelem nélkül jelentést tegyenek s további teendőiket az egy­házi felsőbb hatóságaik utasításaitól és rendeleteitől fiig­geszszék föl. 7. Minden ilyen esetben az esperest vagy megbí­zottja egy világi tag kíséretében fog az egyházközség ke­belében megjelenni, hogy a helyszínén egyházi iskolánk fentartása érdekében minden lehetőt megtegyen s az is­kolánk további létezése ellen felmerült akadályokat min­den oldalról megvizsgálja és megbírálja, s szerzett ta­pasztalatairól, az ügy állásáról, akörüli további teendők felől az egyházkerületi központi tanügyi bizottsághoz ki­merítő véleményes jelentést küldjön be, a teendőkre nézve ennek utasításait követvén, s hivatalos eljárásáról utólag az egyházmegyének és egyházkerületnek számot adván. 8. A többször emiitett népiskolai törvény végrehaj­tása tekintetéből a közoktatásügyi minisztérium álta kiadott vagy kiadandó rendeletekre s a tanfelügyelő ál­tal élőszóval vagy írásban teendő intézkedésekre és ren­delkezésekre vonatkozólag! pedig ismét figyelmeztetnek a lelkészek, tanítók és egyházi elöljáróságok, hogy törvé­nyen és törvényes gyakorlaton alapuló egyházi és isko­lai ügyben azon kormányi és külhatósági rendeleteknek kell és szabad engedelmeskedniük, melyek hozzájok il­lető egyházi fensőbbségök utján érkeznek. 9. Tanfelügyelői látogatás alkalmával a látogató kormány hivatalnok iránt a lelkészek, tanítók és elöljáró­ságok, anélkül, hogy magokat a tanfelügyelő intézkedése s hatalma alá vettetteknek éreznék, illő tiszteletet tanú­sítsanak, nem a tanfelügyelő rendelkezésére, hanem tisz­tán a felekezeti jogok feletti ellenőrködés végett, velők együtt az iskolák meglátogatásában részt vegyenek, az iskola helyzetére vonatkozó törvényszabta kérdésekre a szükséges felvilágosítást készséggel megadják, egyéb akár írásban, akár élőszóval adott utasításaikat vagy rendelkezéseiket pedig mielőtt foganatosítanák, illető egy­házi felsőbbségeik elé terjeszszék, s általában magokat az idevonatkozó egyházkerületi végzésekhez tartsák. Kiadta a fenebb hivatolt egyházkerületi gyűlés jegy­zőkönyvéből Tótb Sámuel m. k. egyházkerületi aljegyző. B E L P Ö L 1). Oclitina, 1869. aug. 20-án. Nt. szerkesztő ur ! Gömöri ág. hitv. ev. esperességünk, becses lapja hasáb­jain már oly rég nem adott magáról élet-jelt, miszerint mint annak jegyzője, erkölcsi kötelességemnek tartom egyházi életünk nevezetesebb mozzanatait közölni. A gömöri esperesség f. hó 11-kén tartá Jolsva városában idei közgyűlését, mely alkalommal nt. Cékus István főesperes, az egyházak túlnyomó szavazattöbbsége folytán, újból elfoglalá elnöki székét. E lelkes férfiút, alattas egyházainak osztatlan szeretete és bizalma, ez­úttal harmadízben tartá meg díszes hivatalában, s mél­tán, mert nyolc áldásosán lefolyt év tanúskodik már e minőségbeni erélye, buzgalma és lankadatlan munkás­ságáról, mi a jövőre nézve elég biztosítékot nyújt. Ol­dala mellé másodalesperesül nt. Bartholomaidesz László, jolsva-taplocai lelkész választatott meg; ki e tényben szintén csak tevékenységének rég kiérdemlett elismerését és jutalmát nyerte el, miután huszonnyolc év óta tagja esperességünknek s huzamosb ideig mint körlelkész és jegyző, valódi ügyszeretettel működött. — Az ur adja továbbra is áldását e két jeles férfiú működésére! — Az esperesi választásokon kivül, nevezetes tárgy volt az 1868-dik évi 38-dik népnevelési és közoktatási törvény, melynek következtében szükséges levén egyhá­zainkat utasításokkal ellátni, eljárásuk- és teendőikre zsinórmértéket nyújtani, esperességünk határozta : 1) Hogy miután a törvény a hitfelekezeti iskolák fenntartása tekintetében teljes szabadságot enged, azon egyházak, melyek elegendő anyagi erővel rendelkeznek, a hitfelekezeti iskolát a törvénynek megfelelő kívánalmak teljesítése mellett, megtartani igyekezzenek. 2) Hogy a lelkészek és felügyelők egyházaikban mielőbb közgyűlést tartsanak, abban a gyülekezet tagjait a népnevelési törvény kívánalmairól felvilágosítsák, a szükséges taneszközöket már a jövő iskolai évre besze­rezni törekedjenek s azon tantárgyak tanítását, melye­ket a törvény minden iskolától követel, a tanítók szoros kötelességévé tegyék s abban nekik különösen a lelkészek segédkezet nyújtsanak. 3) Hogy azon anya- vagy leány-egyházak, melyek akár saját elhatározásuknál fogva, akár pedig a megyei iskolatanács felszólítása következtében községi iskolává akarnák átalakítani hitfelekezeti iskolájokat, ezen lépést, valamint az átengedési szerződés megkötését, mindig az eperességi elnökség tudtával és előleges beleegyezésével tegyék s oly egyezményre lépjenek, mely vallási érdeke­inket megóvja, protestáns autonom egyházunk jogait nem csorbítja, vagyonát nem veszélyezteti s általában lehetőleg előnyös. 4) Végre, hogy tagosítás alkalmával a népnevelési törvény 39, 40, és 41-dik §-ait, melyben minden létező vagy állítandó iskola részére legalább 1 /10 0 rész külön ki­hasittatni rendeltetik, az egyház elöljárósága mindenkor szem előtt tartsa s annak érvényt szerezzen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom