Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-08-22 / 34. szám
Tizenkettedik évfolyam. 34. h Pest, aug. 22. 1800. PROTESTÁNS r f SZERKESZTŐ- ós KIADÓ HIVATAL: A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZET ESI Dl J : HIRDETÉSEK DIJA: Helyben házliozhordással és Vidékre postai Jcül- \ 4 , á b . (lessel folcvre 4 frt., egesz evre 8 frt. Előfizet- ,, £ r , * ., , _ . s hetni minden kir. postahivatalnál • helyben a í tasanal 5>, egyszenert 7 kr. sorja kiadóhivatalban. sor többszöri beiktariért 7 1 Bélyegdij külön 30 kr. B. Podmaniczky Frigyes bányakcriiieti főgondnok megnyitó beszéde a bánya kerületi gyűlésen. Főtisztelendő kerületi közgyűlés ! — Egy év leforgása után5 ismét üdvözölni levén szerencsém a kerületi közgyűlés szcp számmal egybegyűlt tisztelt tagjait , talán önök helyeslésével találkozom, ha az egyház jogi állását érintő, az utóbb lefolyt év alatt felmerült mozzanatokról teszek cmlitést. A kettős elnökség lényével összeegyeztethetőnek s feladatunknak leginkább megfelelőnek tartom, ha egyházi elnöktársam az egyházkerület belélctéről tesz jelentést, mig a világi elnök a kül-élet nevezetesebb eseményeit tárja a tisztelt közgyűlés elé. E meggyőződésből indulván ki, ez alkalommal tagadhatlanul fontosnak kell mondanom e lefolyt évet, amennyiben több rendbeli oly jelenségekről nyílik alkalmam megemlékezhetni, melyek cgynémelyike messzeható befolyást van hivatva gyakorolni a hazai protestáns egyház miként történendő kifejlésére. A mult évi október havában lefolyt bányakerületi közgyűlés óta ugyanis, a törvényhozó testület kebelében több oly törvény keletkezett, melyek figyelmünket kiválólag megérdemlik. Az első ezek sorában szerény véleményem szerint, a népiskolai közoktatás tárgyában hozott 38-ik t. c., mely hosszas, de minden indulatosságtól, felekezetességtől s pártszenvedély tői ment tanácskozás alapján keletkezett, s igy, ha nem is nélkülözi a minden emberi művel azonos fogyatkozásokat, de minden esetre sok tekintetben megfelel azon kiváló s messzeható igényeknek, melyeknek egy, a haladást célul kitűzött állam polgárainak kebelében vallás s meggyőződés különbsége nélkül meg kell gyökerezniük s életadókighatniok. A 38-ik t. c. protestáns szempontból véve fontolóra annak tartalmát, sok nevezetes tételt tartalmaz. E törvény minden hitfelckezctnek s igy tehát a protestáns egyháznak is azon jogát véglegesen megszentesitette, mely szerint alsó és felső népoktatási tanintézeteket szabadon állíthat s azokat azon módozatok szerint .tarthatja fenn, melyek saját alkotmánya s helybeli viszonyainak leginkább megfelelnek. E joggal párhuzamosan haladnak azon kötelességek, melyeket az állam irányában tartozunk teljesíteni; oly kötelességek ezek, melyek alól az állam egyetlen polgára sem menthető fel, mert meggyőződésem szerint a szabadság ott YCFZÍ kezdetét, a hol a közös haza iránt elévülhetlcn kötelességek lerovása végét éri. Különösen kiváló figyelmet érdemlő, s elmaradhatlan egyik fő eredménye az iskolai törvénynek azon verseny, mely annak nyomán kell, hogy bekövetkezzék a népoktatási tanintézetek terén. A jelen korszakban, verseny nélkül minden megállapodásnak s igy tehát tespedésnek indul; a protestantismus életadó s fenntartó alapeszméje pedig más nem lehet, mint folytonos haladás s előretörckvő javítás; s ez életadó elvek alig találhatnak üdvösebb gyakorlati alkalmazásra, mint azon verseny által, mely akaratlanul be fog következni ott, hol a felekezeti s községi népiskola eszméi, majd önfentartási, majd haladási szempontból versenyre fognak egymással kelni, mely szellemi tusa nyomán az általános miveltség fog legtöbbet nyerni s gyarapodni. A tanszabadság elvének clmaradhatlan üdvös következményei nálunk is rövid időn érezhetőkké fognak válni, —kivált, miután az említettem törvény-67
