Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-01-24 / 4. szám
(most már ezt sem véve ki) minden kormány protestál. A felvilágosodás nevében mindnyájan, tudtokon kivül, megnyijtják kapuikat a forradalomnak, mely semmit sem akar meghagyni az isten által megalapított rendből." Miután ezen szellemben jó sokat beszélt az egyház és állam különválasztása ellen, neki esik a szabad gondolkozóknak, kiknek agyában ezen eszme született, s „kiknél a pogány is végtelenül magasabban áll;" azután az általok teremtett modern társadalomnak, mely „midőn az embernek mindenben egyedüli szövétnekül saját véleményét adja, tönkre teszi az értelmet, ló és öszvér ösztönévé aljasitja, sőt még az alá szállitja, mert isten, ki az embernek észt adott, megfosztotta öt az ösztönök azon helyes irányzatától, mellyel az állatok birnak. A törvények jogi érvényél a vélemény kedvezésétől föltételezni, annyi, mint insultálni azt, ki által országolnak a királyok stb." *) — Tehát az emberiség azon nagy vívmánya, mely szerint maga alkotja törvényeit, alább valóvá teszi őt a lónál, s insultálása istennek, ,,a divatos szabadgondolkozás pestise a mostani társadalomnak ; első rendű felségsértés; a szabad gondolkozóról van írva: Midőn a gonosz az örvény fenekére jut megvet mindent." — (R. II. 23 sz.) Midőn a modern világ hangsúlyozza az értelem jogát mind a politikai, mind a vallási téren, ezáltal tönkre teszi az értelmet! Ez az ellenmondás és képtelenség netovábbja. De hát kinek adja az emberiség azon jogot, hogy meghatározza a társadalmi együttélés szabályait? Pollák ur erre sok beszéd után, melyben még sem mondja ki határozott nyíltsággal, csak sejteti, hogy a törvényhozás joga kizárólag a fejedelmet illeti, — egyszerre csak e kellő előzmény nélkül így folytatja szavait: ,,Igaz, hogy e fejedelem is vissza élhet hatalmával, mint a sajtó; de a két rossz közül a kisebbet kell választani, és fentartani a hatalom jogát, inkább mint büntetlenséget adni a sajtónak, mely tagadása minden törvénynek. A gondviselés különös dispositioja által a fejedelemnek inkább érdekében fekszik az igazságot védeni, mint a hazugságot, és pedig annál jobban, minél kevésbé tette magát a páholyok *) L. Rel. 1868. sept. 16. sz. és pártok rabszolgájává. A politikainak mondott szabadság, a legújabb magyarázat szerint, ép ugy ellenkezik a természeti joggal, mint a gondolkodás és sajtó szabadsága." *) Kiugrott tehát a nyul, vissza kell állítni a fejedelmi absolutismust, eltörölni a vallás-, sajtósőt még a gondolkozás-szabadságot is, mint a mely ellenkezik a természeti joggal. Sok képtelenséget mondtak és irtak már az emberek, de talán az még senkinek sem jutott eszébe, hogy a gondolkozás szabadságát megkell szüntetni, vagy legalább ki nem nyomathatja senki, anélkül, hogy országos nevetést ne idézzen fel maga ellen. — A kimondott vagy leirt gondolatot lehetséges ellenőrizni, ennek módját kitalálta VI. Sándor pápa a censurában ; de a gondolatnak a lélekben megszülemlése meggátlására még az isteni pápák sem találtak alkalmas eszközt, és ezt megakadályozni még maga a gondolkozó egyén sem képes. Ha pedig egyszer megvan gondolata, — maga a nagy hírű kalocsai érsek, kit Pollák ur alkalmasint kénytelen tekintélyül elismerni, mondá egy országgyűlési beszédében, hogy ellenállhatlan természeti ösztön indítja nézetének proselitákat szerezni. De ne gondolja a szives olvasó, hogy ezzel már egészen rendbe jő a társadalom ezen legújabb állambölcs szerint. Alig végzi fennebb idézett szavait, már is azt kezdi emlegetni, hogy inkább kell engedelmeskedni istennek, mint az embernek, még az összes emberiségnek is; a religiot nem kell különválasztani a politikától, mint nem volt az ó korban, hol a papság és királyság szövetségben állott. A keresztyénség nem rontotta le e viviszonyt, „minden keresztény királyság a fejedelmi és szellemi papság kifolyása. A fejedelmi pápa ezt egész teljében birja; a királyok és többi keresztények abban ténykedésök köréhez képest aránylag részesülnek. A mit a jó hivő kivánhat, az nem a vallásnak elválasztása az egyháztól, **) a papságnak az államtól, hanem hogy a fejedelem legyen valódi externus püspök, ki a pápának legyen álávetveé í stb.***) „keresztény nép ma az, mely maga Krisztus által kormányoztatik és *) L. Eel. 1868. II. 24, sz, **) „E g y h á z t ó 1" alkalmasint sajtóhiba ,,politikától" helyett. K. A. ***) L. Eel. 1868. II. 24. sz.