Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-08-15 / 33. szám

zösen állapíttatnék meg. A közgyűlés ezen értelemben mondta ki határozatát. E küldöttség a folyó évi májusi közgyűlésre készült el munkájával, melyet a közgyűlés egész terjedelmében elfogadott, (1. j.k. 46. pont.). Ez is megküldetett a dunamelléki e.kerületnek, s alkalmasint a többinek is. Ezenkívül Celder folyó évi missioi lapja 8 és 9. számaiban a 118 s köv. lapokon olvasható: „A moldva-oláhországi magyar ev. ref. egyházak kormányzati törvényjavaslata, s a missioügy jövendő kezelésének terve, a tiszáninneni ref. e.kerüJet részéről a missioügyben eljárt küldöttségtől. Beadva 1869." Aláírva Prágay Lajos és Szathmáry Király György urak neve. Celder előadásából az tűnik ki, hogy az e.kerület által kinevezett küldöttség megbízta az Oláhországban járt küldötteket, hogy javaslatot készítsenek, s azt készítették, melyet ő lapjában kinyomatott, „hogy a magyar hitrokon közönség megítélhesse belőle a vizsgálattétel eredményét." Nem tudom igy történt-e a dolog, de ha C. mondja Sárospatakon nyomatott lapjában, elhiszem, s mind a három okmányt hivatalosnak tekintem. — Legyen szabad miud hármat összehasonlitanunk. Az Oláhországban járt küldött urak jelentésökben azt írják, hogy Bukurestben hivatalos teendőjök nem volt, egyedül az ország fővárosának megismerése állott érdekükben. E célból megjelentek ugyan ott, de hivatalos vizsgálatot nem tartottak. És később, törvényjavaslat^okban mégis ugy szólnak a bukuresti dolgokról, amint csak hivatalos vizsgálat után lehetne. Elmondják, hogy Erdély a bukuresti egyházra sem ezelőtt, sem jelenben legkisebbet sem ügyel; Koóst, ki állítólag a templom és torony építésére az egyház alaptőkéjét, mintegy 3000 aranyat, befektette, nem számoltatja, hanem engedi az egyházban prot. elv ellenesen önhatalmúlag uralkodni.— Jelentésükben azt mondják, hogy Ploesten a Vincepárt számra, szellemi és anyagi tehetségre erősebbnek mutatkozott; s törvényjavaslatjokban mégis „mulhatlanul szükségesnek látják Vince D.-t mint nem népválasztotfa, hanem ez erdélyi boldogult püspök által önhatalmúlag kinevezett lelkészt nemcsak Ploestről, hanem Moldva-Oláhország területéről haza hívni; és ha nem engedelmeskednék, a magyar minisztérium által magyarországi superintendenstől nyert exmissionalis okmányának visszavétele, hivatalátóli megfosztása és liazakülcletése eszközöltessék!" Ezt azok mondják, kik ugyanazon okmányban a kiütött viszálkodás legerősebb alapjául tekintik az erdélyi püspöknek hasonló eljárását Celder irányában, amiért „kárhoztatják is a főconsistorium illetéktelen hatalmaskodását." Azt kívánják Vince ellen, kinek pártja minden tényező tekintetében erőse b b n e k mutatkozott, amit nem engedhetnek meg Celder ellen, kinek pártja természetesen mind számra, mind szellemi és anyagi tehetségre gyengébb kell hogy legyen. A jelentésben az mondatik, hogy a Vince-párt erősebb, s a javaslat mégis ugy nyilatkozik, hogy „Ploesten csak vagy három komité-tag fizet, az egyház többi tagjai, mig Vince ott lesz, semmi egyházi adót el nem vállalnak." Vájjon a többségben lévő Vince-párt is, mely Celderről ugy nyilatkozott, amint a jelentésben olvasható, Vince eltávolításától feltételezte az egyh. adófizetését? A jelentés szerint a ploestieknek azt tanácsolták a küldöttek, hogy „mindkét fél hódoljon meg az erdélyi főconsistoriumnak;" s a javaslatban mégis azt indítványozzák, hogy „az erdélyi ref. főconsistorium véglegesen mondjon le a moldva-oláhországi jelenleg már fenálló (a bukurestit sem véve ki) s ezután alapítandó ev. ref. egyházak felügyelői s kormányzói Önkény tesen magának tulajdonított áljogról." Az erdélyi felvigyázat helyett ajánlják „hogy a magyar- és erdélyországi öt ref. e.kerület közül egy, p. o. „közkívánat szerint a tiszáninneni ruháztassék fel ezen főfelügyelői és bíráskodási joggal." Ugyanazt mondják fennebb is, s hozzáteszik hogy „e nézetet a küldöttség legészszerübbnek s a protestantismus elvével legöszhangzóbbnak találja." Az t. i. ész-és elvszerü, hogy a tiszáninneni ker. legyen a főfelügyelő és főtörvényszék; de az nem, hogy az erdélyi kerület legyen. A javaslat 3-ik pontja kivánja, hogy „választassák esperes;" a 4-ikben már „ezen espe^ resi elnökösködés, egyházi felügyelés jogát küldöttség a missio vezetőjére vélné átruház andcnak," s hogy ezen felügyelői jog hierarchicus irányzatúvá és korlátlan önkénygyakorlattá ne váljék, legyen e.megyei gyűlés, melyneK tagjai legyenek a lelkészek és világiak, kik C. számadásait évenkint vizsgálják meg. A jelentésben az mondatik, hogy mindenik egyház, még C. hivei is hibáztatták püspökségre törekvését; a pitestiek azt is elpanaszolták, „hogy a synodusra beadott pitesti szavazatot az egyház elöljáróságának nem köztudomásával készítette,"—s a javaslat mégis C.-t óhajtja felügyelőnek, még pedig nem is választás, hanem át-65*