Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-08-08 / 32. szám
C 1009 1018 volt az egyik ok, melyet a nagyságos apát a felekezeti iskolák mellett felhozott, minden esetre jó, mert hízeleg a populé zsebjének, a másik pedig — ugy is gondolhatja a szíves olvasó — az volt hogy a vallás a községi iskolák mellett a legnagyobb mértékben veszedelmezve van. Ki ismerné a kígyónak útját a kősziklán? azt mondja bölcs Salamon, — ki ismerhetné ki a clerus ezer meg ezer fogásait a világosodás, testvérisiilés meggátlására ? Itt a példa. — A duna-földvári, bölcskei, madocsai, kömlődi és paksi tanítók alakítottak egy felekezet nélküli tanitó egyletet, hogy ott a tanítás különféle módjáról, a törvényben megállapított tanterv mikénti keresztülviteléről, egyről másról értekezzenek, mely egylettel egy özvegy-árva-gyámintézet is lenne összekapcsolandó, — alapszabályaikat kidolgozták s mi történik? A paksi ker. esperes-plébánus megtiltja tanítóinak, hogy „azon rebbellis egyletbe belépni, vagy a gyűléseken megjelenni merészeljenek." De talán nagyobb mértékben is foglalom e t. lapok terét mint aprólékos megjegyzéseim érdemelnék. Végzek. Csak azt szeretném ha valaki országszerte összegyűjtené az ily — a világosság elé vetett — korhadt kerítéseket s átszolgáltatná a „szabad egyház "-nak, hogy egy erőteljes cikkben égesse meg. Kálmán Farkas. Értesítés. Köztudomásra hozatik, hogy a m áramaro s-szigeti helv. hitv. lyceum pártfogásának f. év julius 3.-kán tartott nagygyűlésében kelt határozata folytán a lyceumban a jogi tanfolyam, mely az 1837-től kezdve, a dicső emlékii Buttler János gróf k izárólagosan e célra tett alapítványából 1853-ig 1(5 éven át fenállott és virágzott, ez utóbbi év augusztus havától fogva azonban, a körülmények szigorúsága miatt egész mostanig szünetelni kénytelenittetett, a jogi tanulmányok mostani igényeihez mérve, és a hazai kir. jogakadémiák jelenlegi tanszervezetéhez alkalmazva, három éves tanfolyammal viszont felállíttatott. Ezen örvendetes körülményről azon megjegyzéssel értesíttetik a t. közönség, hogy az eképen fel-, illetőleg vissza állítandó jogi tanfolyamnak, melynek visszaállításáról a nm. m. kir. oktatásügyi minisztérium is értesíttetett, első évi folyama a most jövő 186 %0 -dik tanévre már szeptember hó elején határozottan megnyittatik, a második és harmadik évfolyam pedig a közvetlenül következő tanévekben egymásután folytattatni fognak. Az első jogi évfolyamra, miként az egész lyceumban is, beirási időül 1869. szeptember hó 1 — 5 napjai aképen tűzetnek ki, hogy a tanítások szept. <>-kán már okvetlenül megkezdetnek. Ezen első jogi évfolyam tantárgyai lesznek, a-magyarországi jogakadémiák szervezete szerint: 1. Magyarország t ö r t é n e 1 m e, figyelemmel egyfelől a jogi fejlődésre, másfelöl Ausztria történelmére. 2. Magyarország közjoga, a történeti fejlődésre tekintettel. 3. •I o g i és politikai tudományok e n c y c 1 o p adiája. 4. Római jog. 5. Bölcsészeti tudományok, s ezek közt különösebben az Észjog tan. Az első évfolyamban egész évi tandíj 20 ft. a é. Kelt M.-Szigeten, 1869.julius hó 20.-án A lyceumi pártfogóság meghagyásából az igazgatóság. .1 csuruói helv. hitv. evang. középtanoda tanári karának véleménye a vallás- és közoktatási m. kir. minisztérium által kiadott gymnasiumi és lyceumi tanszervezeti javaslatok felett. Előre bocsátva azt. hogy alólirott tanári kar csak a gymnasialis tanszervezet felett érzi magát jogosítottnak, tüzetesen bíráló véleményt mondhatni, egyéb tekintetet mellőzve azon okból, mert mint tényleg hatosztályu gymnasiumban működő testület, csak e téren szerezhetett magának közvetlenül tapasztalatot, s így jogot az egyes tantárgyaknak miségi, mennyiségi és módszertani tekintetben méltatásáról szólhatni, s általában a nevezett tanszervezet idevágó részének életrevalóságáról ítéletet mondhatni; továbbá előre bocsátva azt, hogy ez ideig már, ugy egyes hazai tantestületek, mint különösen az országos középtanodai tanáregylet emlékiratában kellő módon, behatólag tárgyalták e kérdést: alólirott tanári karnak csak röviden lehet és kell eltérő véleményét előadni, s szavazatát ez országos fontosságú kérdésben indokolni. A.) Általánosságban szólva : helyesli alólirott tanári kar a humán- és real-iránynak a kis-gymnasiumban tervezett, helyes tapintatu, ügyes egyesítését, alább előadandó némi módosítással. Az algymnasiumra következő két éves nagy-gymnasium berendezését is helyeseljük azon egy, de nagyon is fontos észrevétellel, hogy épen a vallás- és közoktatási miniszteri tervezet ezen szavai szerint: „a classicai mivel ts égi alap megvetésére az V. Vl-ik osztályban különös suly fordittassék'' — e különös suly t'megadandók, elengedhetlennek tartjuk a görög nyelvnek e helyen taníttatását; még pedig hozzá méltó óraszámban s mérvben. Végre a lyceumot s az abban tervezett trifurcatiót illetőleg.: tekintetbe véve azt, hogy a hat éven át kellő alapossággal s készültséggel elég bő alapja vethető az általános míveltségnek, s a még két évvel továbbinenés által csak az „ex omnibus aliquid" „ex toto nihil" veszélyes elvének hódolna a tanszervezet, mig jelen miniszteri szervezetben a „non multa sed multum" elv felé törekvést látunk, korunk igényeihez, a munkafelosztás világszerte elfogadott elvéhez képest: tekintetbe véve, hogy a hat év utáni pályaválaszthatás nehézsége érdemében felhozni szokott ellenvetés szerintünk egyrészről azáltal esik cl, hogy már előzőleg, bizonyos életpályákra, s pedig az oly fontos tanítói pá 64