Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-08-08 / 32. szám

C 1005 1018 észrevételei azon ügyhez, melyet az öt kerület közt aránylag legtöbbet segélyezett, s joggal vagy jogtalanul, de négy évig kormányzott. — Ismernie kellett már akkor a Horzsához irt levelet is; de azért Celdert, ki „tettel bizonyitá be, hogy a missio vezetésére az úrtól van hivatva," továbbra is mind anyagi, mind erkölcsi segélyben részeltetni elhatározta. Ez már sokunkat megdöbbentett! Az igen tisztelt e.kerületnek saját reputatioja érdekében ki kellett volna ekkor jelenteni vagy azt, hogy a Horzsához irt levelet koholmánynak tartja, amit minden hivatalos vizsgálat nélkül is megtehetett volna, ha már 0.-t fel tudta menteni a másik fél meghallgatása és hivatalos vizsgálat nélkül magán rokonszenv alapján; vagy azt kellett volna nyilvánitnia, hogy akár igaz, akár nem, ő azt nem tekinti hibának. Legalább tudták volna a „testvér egyházkerületek," hogy hányadán vannak! A dunántúli kerület 1866. juniusi j.könyvében az 52-ik pont is a Celder ügyéről szól, mely szerint 0. mind élő szóval, mind Írásban nyilatkozott, hogy „kész magát az illetékes egyházi hatóságok, főkép pedig az erdélyi ref. mélt. egyh. főtanács előtt igazolni," melyetazegyh. k. gyűlés „kedves tudomásul vett s azt becsületbeli köteleztetés zálogául tekintvén : jegyzőkönyvin! rendelte vezettetni." Ez az önigazolás, főkép épen az erdélyi egyh. főtanács előtt, soha meg nem történt, s ugylátszik, az ujabb időben Dunántúl sem nagyon támogatják Celder urat; a mit egy becsületbeli köteleztetés nem teljesítése után bajosan is tehetnének. Kovács Albert. (Vége köv.) ISKOLAÜGY. Pest, jul. 31. (A sárospataki ref. kép ez de) ügyben Molnár Aladár osztálytanácsos úrtól a következő sorokat vettllk: „ A sárospataki ref. tanári képezde helyiségeinek az ott felállítandó állami képezde számára történt megvételéről a „P. Napló" 172. száma egy — némely pontjaiban téves — közleményt hozott. Azon természetes érdekeltségnél fogva, melylyel ez ügy iránt -főleg protestáns- — közönségünk viseltetik, t. szerkesztő ur meg fogja engedni, hogy az említett közleményben foglalt pár téves adatot a tényállásnak becses lapjában való rövid előadásával helyreigazítsam. A tiszainelléki ref. egyházkerület legutóbbi közgytilésén elhatározta, hogy s.pataki tanitóképezdéjének épületeit és telkét egy állam képezde számára 50 ezer forint-ért az államnak eladja, és ennek megtörténtével saját felekezeti képezdéjét megszüuteti, e helyett évenként 30 egyh. ker. tanítóvá leendő ifjúnak az állami képezdében tanítását kötvén ki. (A többi föltételek kevésbbé lényegesek,) Az egyezség megkötésével b. Yay Miklós főgondnok és Kun püspök elnöklete alatt egy küldöttséget bizott meg. Az egyh. kerület felhívására a közoktatási miniszter e küldöttséggel teendő értekezésre, s ha lehet szerződés kötésére, Árvay József zempléni tanfelügyelőt. Molnár A. osztálytanácsost bizta meg s egy állami főmérnököt küldött ki az épület becsértékének felszámítására. A két küldöttség S.-Patakon folyó hó 23. és 16-ik napjain tartott értekezlete és egyezkedése folytán kötötte meg a főbb pontjaiban alább közlött szerződést, mely egyfelől az egyh. kerületi közgyűlés és másfelől a közoktatási miniszter jóváhagyása után fog hatályba lépni. E szerződés felvilágosítására csak azon elveket adom elő röviden, melyek a közoktatási kormány küldötteit vezérelték, s melyeknek okvetlenül módositaniok kellett az egyh. kerület által előlegesen megállapított pontokat. Ez elvek a következők : A közoktatási kormánynak ovakodnia kell még látszatától is annak, mintha bármely felekezeti tanintézetet csak azért akarna megszüntetni vagy megszerezni, hogy annak helyén állami tanintézet legyen, annyival inkább a jelen esetben, mert a törvényben rendelt 20 tanítóképezde ugy sem képes a szükséges tanítói létszámot előállítani, s igy a kormánynak kétszeresen kell örülnie, ha a hitfelekezetek is tartanak fenn tanitóképezdéket. Ennélfogva a pataki képezdét is csak azon esetben veheti át a kormány, ha ez ugy eszközölhető, hogy belőle a közoktatásra sokkal nagyobb haszon és előny származik, mint a minő kárt okozna azon veszteség, hogy egy felekezeti képezdével kevesebb leend. Ez alapelvből indulva ki, a következő feltételek alatt kötheti meg a kormány a vétszerződést. 1-ör. Ha a megveendő telkek s épületek elegendők lesznek az állami képezde s hozzá kapcsolt elemi gyakorló-iskola helyiségeiül és kertjeiül. (Ezért kellett hozzákérnie a felajánlott birtokhoz még a szomszéd birtokot, s a 3 hold kertföldet.) 2-or. Ha a megveendő birtok becslés szerint legalább is annyit ér, mennyin a kormány megveszi, s igy még látszata is el legyen kerülve annak, hogy talán az érték tulmegfizetése által akart hatni a felekezeti tanintézet megszüntetésére. 3-or. Ha a birtokért fizetendő összegnek és az e. h. kerület képezdére alapított tőkéinek kamata ezentúl is évenként tanítók képezésére fordittatik és biztosíttatik. (Ezért kellet az évi 3000 ftot ösztöndijakul lekötni) E feltételek teljesítésén tul azonban bármi biztosításra és kedvezményre kész a kormány. És valóban e feltételek szerint létrejött szerződésben sokkal több előny és biztosíték van adva az e. h. kerületnek, mint meny nyit említett közgyűlési határozatában önmaga kívánt. Csupán azt említem mée meg, hogy a kormány kiküldöttei kikötötték, niikép a mintaiskoláért szükséges