Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-17 / 3. szám

* A p á p a szelleme a hessen-darmstadti p r o t. papságban. A Lutheremlék leleplezése alkal­mával Mitzenius nevű prot. lelkész egy munkát adott ki, mely az orthodoxus uraknak nem volt Ínyére. Ez ellen több prot. pap a következő felterjesztést nyújtotta át a fő consistoriumnak : „Alólirt lelkészek kényszerítve érzik magokat fájdalmas sajnálkozásokat és mély visszatetszé­süket nyilvánitni Mitzenius prédikátor társoknak a Luther­emlék leleplezése alkalmával megjelent irata fölött. O ez által kizárta önmagát a keresztyén egyházból; de ugylát­szik, hogy még eddig nem tudta belátni, hogy kötelessége egyszersmind hivatalát is lotenni az egyházban és az is kólában. 0 ezen iratban — elhallgatva a mi rendünkre halmozott kárhoz!atááokat, — a mi üdvözítőnket és az ö egyházát a legnagyobb gyalázattal illette. Nem kétked­hettünk a fölött, hogy egyh. hatóságunk ezen gyalázatot elfordítja, s épen azért eddig hallgattunk. Minthogy azon­ban ezen irat szerzője érdekében nyilvánosan és nagy kör­ben foly az izgatás, és ez már a mi gyülekezeteinkbe is behatolt, azért kötelességünknek tartjuk a nagy herceg­ségi főconsistoriumnál ezen gyülekezetek oltalmazásáért, és ezen gyalázat gyors elhárításáért alázatosan esedezni." — A darmstadti főconsistorium ezen urak szavára fájda­lom, nagyobb mértékben figyelt, mint a tartomány han­gulata és az ovatosság szükségessé tették volna! A con­sistorium határozata ellen a községi egyházi tanács a nagy herceghez folyamodott, kinek végleges határozatát még nem ismerjük. Mitzenius kitevése nagyon felizgatta a ko­délyeket, s a mostani egyházi viszonyok közt nagy jelen­tőségűvé lehet, mivel az egész közönség figyelmét magára vonta, alkalmasint közelebbről ki fog tűnni, vájjon azon tartomány, melyben a mult év június 24 és 25-én a Lutlier ünnepélyt tartották, az orthodox betü-hithez, vagy az evangeliumí szabadsághoz és szabad vizsgálódás jogához ragaszkodik ? *A vormsi Luther emlékre begyült 236,556 frt 50 kr, a kiadás tett 229,041 fit 47 kr. A fenn maradt 18,415 foiintot „Luther alapítvány" címen valami egy­házi célra fogják letenni. Yalyha a vormsi Luther szabad szellemében járnának el! "Erlangenben a protestáns Dékán kiadta ren­deletben, hogy a szabad egyházhoz tartozó szülők gyer­mekeinek temetésénél a sírásók ne használják a szokott eszközöket, minők a koporsó-teritő, rudak, és a halotti cser.getyüt, melyet bármely hitvallású egyén fölött meg­húznak, ilyenek halála alkalmával ne húzzák. De ez még nem elég; a Dékán ur megtiltotta a halottakat öltöztető asszonyoknak ezen egyház tagjai felöltöztetését. Ez is a pápa szelleme a prot. egyházban ! * Eri aheimban a würtembergi királyságban egy csudatévő prot. pap szerepel, ki azt állítja magáról, hogy szentelt olajjal mindenféle csudát képes eszközölni, nevezetesen már meggyógyított nahány sánta és egy vak asszonyt. Különös, hogy mind a régibb, mind az ujabb csu­dák történetében oly nagy szerepet játszanak az asz­szonyok! * A müncheni érsek egy uj temető felszen telesénél, igen türelmetlenül viselte magát a prot. lelké­szek iránt, a mi ott a legmagasabb körökben is indignatiot keltett. Az érseknek csak azon egy mentsége van, hogy t. i. azon fanatismust neki Rómából tették kötelességévé ezen speciális esetben, az ottani nuntius által. * B a m b e r g városa mint egy német lapról ol­vassuk jezsuita missió után vágyik. Ki meri ezentúl ma­gát bamberginek nevezni! * Még leveröbb hírt olvasunk Svájc­ból. Neuhausenben Schaffhausen mellett a kath. missio­narius Hebicli hivei több rendbeli kihágást tettek, ugy hogy a rendörségnek kellett közbe lépni. * Uj szent. Nem sokára uj szenttel fog szapo­rodni a semideusok eddigelé is több ezerre menő lajstroma. — Obwalden svájci kánton kormánya kanonisáltatni akarja Flue Miklóst s igyekszik előteremteni azon pár szászezer forintnyi összeget, amennyibe az ilyen ceremónia kerül. Hisszük, hogy IX. Pius ő szentsége nem fog késni mennyei pá trónusai számat még egygyel szaporitni, mihelyt az ünnepélyhez szükséges pénz meg lesz. Csak azt jegyez­zük meg, hogy Obwalden a legszegényebb svájci kánton. * Svédországból. Ugylátszik az egész protes­táns világban megindul a küzdelem a régi orthodoxia és szabadelvű theologia közt. A svédországi zsinat több évi szünetelés óta a mult december hóban ült össze először. Egész működését nagy figyelemmel kisérte a közönség, de legkiválóbb figyelmet ébresztett Rydberg Victor azon in­dítványa, hogy a papi esküformában a symbolikus köny­veket rendeljék a biblia alá, s ne tegyék ezzel egy szín­vonalra, mint eddig volt. Ez inditványt a zsinat elvetette, de az opsalai egyetem tanárai és tanulói az indítványozó tisztetesére díszebédet rendeztek, mely által öt formasze­rint elismerték a szabadelvű egyházi párt vezérének. Mig a régi tisztes svéd universitás a theologia és egyházi gya­korlat előlialadása iránt eként fogékonynak mutatkozott, ifjabb testvére a christianiai theologiai kar nem rég az el­lenpárt érdekében buzgólkodott. Ugyanis egy Ingier vevü tehetséges fiatal papjelölt, ki próbaprédikációjában magát Grundtvigianusnak (egy dán nemzeti keresztyén felekzet) nyilvánítottá, a vizsgán megbuktatott. Az esemény egész Norvégiában nagy feltűnést okozott, s ugylátszik első ki­indulási pontja lesz az egyházi mozgalomnak. Máskor ilyen két eseményről tudomást sem vesz a közönség, de most a levegőben van valami a külföldön, mi a legcsekélyebb dogmatikai kérdés szikrájától is lángra gyul. — Boldog magyarok, — minket eféle nem bánt, mi csak politizá­lunk, pipa szónál döntjük az ország dolgait, s fantaziro­zunk ki minden nap egy országmentö tervet. * Oroszország folytatja az egyházi ügyek köz­pontosítását. A cár egy oct. 16-iki ukázban elrendelte,

Next

/
Oldalképek
Tartalom