Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-07-11 / 28. szám

színhelye egy óriás tractarian mozgalomnak, Angliáénak mintájára. Á modern gondolkodás minden zavartsága (confusion) és ellenmondásai közt két tényt látunk tisztán: növekedését a nem hívésnek, és növekedését a romanismusnak ; növekedését a pártnak, mely az észben bízik, s növekedését a pártnak, mely a tekintélyben közvetítő álláspontok mind kevésbé szeretettekké mind kevésbé tarthatókká válnak. A kor mintegy azt látszik mondani minden gondolkodó embernek: „Válaszd a melyik tetszik, ész vagy tekintély, de ha egyszer választottál, állj meg mellette férfiasan. Ha a tekintélyt választád, kövesd, bárhová vezet, s ne vess epedő szemeket vissza az észre, a melyet az útszélen hagytál. Ha az észt választod, légy hü és állhatatos hozzá, s ne ess rém illésbe s ne pártolj át ellenfeléhez, mihelyt a harc egy kissé melegebb. Kell, hogy mindenki megértse, hogy egy főelv, főelv. Ha a biblia, vagy az egyház tételeket adnak eliblink, a melyeket el kell fogadnunk, felesleges dolog tudományra vagy bölcsészetre gondolni, haszontalan munka kutatást kezdeni, ha annak mindenik pontján megállíttathatunk. Nem ér semmit uj igazságok után kutatni a természet könyvében, ha mihelyest egyet találtunk, valaki azt mondhatja, hogy azt nem lehet elfogadni, mert „ellenmond isten szavának." A tudomány nem munkálkodhatik kötőfékkel nyaka körül. Ha találván egy kiásott koponyát vagy megkövesült eszközt, s megtévén rá egyszerű észrevételeit, s megvonván a természetes következtetéseket, melyek a tárgyból folynak, megbélyegeztetik mint profán s megvetője „a szent léleknek, mely az írásokat ihleté," hivatásának vége van. Jobb ha elvonul Indiába vagy Chinába, miután a keresztyén Európában számára hely nincs. Felesleges titkolgatni a tényt, hogy a keresztyének, mint olyanok, ellene vannak a tudománynak, az az ellene vannak az emberi ész szabad használatának az igazság keresésében. Természetes ez állítást hevesen tagadják, de szerencsétlenségre igaz voltának mindennapi bizonyítékaival találkozunk. Baptisták, Pápisták, High Church, Low Clmrch, mind egy csónakban eveznek arra, a mi ezt illeti. Az egyik ülhet az evező mellett a másik a csónak kormányánál, de mindannyian gyűlölik és rettegik a tudományos szellemet; s kénytelenek azt tenni ha elvök, legyen az csalhatatlan egyház vagy csalhatatlan biblia helyes külső isteni tekintélynek, legyen az pápa, zsinat, vagy biblia, ha tekintély és isteni, engedelmeskedni kell, s kell, hogy az előbb utóbb uralmat nyerjen az egész ember fölött. Legyenek követelményei nagyok vagy kicsinyek, ha azok feltétlenek és vitatást kisárok, idővel okvetetlen odáig érnek, hogy lenyűgözik az ember egész gondolkodását és cselekvését. Az a kovász, mely megkölti az egész tésztát ; a mustár-mag, mely élőfává növekedvén, beborítja az egész földet. A romanisták mindig szerették e két végletben ajánlani fel a választást: „feneketlen scepticismus" vagy „katholikus hit." Jelszavak: minden, vagy semmi. Argumentumuk mindig ez volt: ha 'eszetekben biztok, atheistákká fogtok lenni. Atheismus! ez az ő nyomatékos szavuk, mely a megtérttek ezreit szerezte meg számukra. Ha ők jónak látják az embereket a szabad gondolkodás képzelt rémeivel ijesztgetni, mi is jónak látjuk felmutatni a világ előtt a tekintély valódi rémeit. „Ain fogadjátok el a tekintélyt, •— mondjuk mi-, ha szeretitek; de legyetek készen a következményekre. Ne higyjétek, hogy majd ezt mondhatjátok: eddig, és nem tovább. Alatta vagytok a járomnak, s vagy hordanotok kell azt, vagy leráznotok. Hihettek csak Mózesben, s szánhatjátok azokat, kik a pápában hisznek, de Mózes épen olyan erős kezű gazdátok lehet, mint akármely pápa valaha volt. Egyszer elhitettétek magatokkal, hogy kötelességtek kitolni szemeiteket, s az nem sokat tesz, hogy kinek a részére tettétek az áldozatot: az vakká tett benneteket akármely esetben. Az a mit választhattok : ész, vagy nem ész. Kövessétek a tekintélyt, s az pápistákká fog tenni benneteket, vagy semmivel sem jobbakká mint a pápisták. Bárminő parányi részét zárod is el lelkednek a szabad gondolkodás felügyelete elől, az eredmény az lesz, — ha egész ember vagy s nem feliben ide-oda kapkodó, — hogy egy napon ott fogod találni magad Róma szomszédságában. Az elv ugyanaz, akár Ádám és Éva figefa-levél kötényében hiszesz, akár Trevésnek szent köpenyében." Baráth Ferenc. ISKOLAÜGY. Lapunk 20-ik számában közöltük volt a cultusminiszter urnák egy a dunántúli helv. hitv. superintendens urlioz intézett levelét egy állami tanitóképezdének Csurgón történendő felállítása ügyében. A belső somogyi ref. e. megye a levélben megjelölt kérdésekre kielégítő feleletet adott s ennek folytán m. hó 28-án létrejött egy szerződés, melynek értelmében még folyó év őszén a tanítóképezde Csurgón meg fog nyittatni. Mi birtokába jutottunk a kötött szerződéseknek s azt hiszem kedves dolgot teszünk t. olvasóinknak, midőn azokat ezennel közrebocsátjuk. Szerződés, Mely egy részről a b. somogyi helv. hitv. evang. egyházmegye közönsége, — más részről a vallás és közoktatásügyi m. k. miniszter között a Csurgó mezővárosban felállítandó állami tanítóképezde iránt köttetett: 1. A belső somogyi helv. hitv. evang. egyházmegye közönsége, az itt Csurgó mezőváros községében, a közoktatási államkormány által felállítandó s még e folyó év őszén megnyitandó (az 1868 évi XXXVIII. t.cikk 81—105 §-aiban rendelt) állami tanítóképezde számára ád az állam rendelkezése alá :