Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-07-04 / 27. szám

törvényjavaslatot. A felső ház szavazatát mindenki kétesnek tartotta, s imo ott is keresztül ment a javaslat 33 szótöbbséggel ! Angliában általános a nép öröme az eredmény fölött, s már beszéd tárgya lett az államegyház intézményének teljes eltörlése. Mi is megvárhatnék kath. polgártársainktól, hogy önként és jó kedvvel mondjanak lo oly előnyről, mely az egyéni jogokat sérti és igazságtalan. De nem is rajtok múlik, hanem papjaikon. Ok igazságosak voltak irántunk mindig, csak fájdalom, papjaikkal szemben nem tudnak elég önállók lenni. * A lajtántuli ultramontanolc megfeszitett erővel fáradoznak, hogy a linci püspök mellett tüntetéseket eszközöljenek; de ugy látszik épon az ellenkező kezd történni. Grácban egy népgyűlés a következő határozatot hozta: 1-ör Miután a linci püspök magaviselete az állam alaptörvényeivel homlok egyenest ellentétben áll, a gyűlés a linci törvényszék eljárását teljesen igazoltnak találja; 2. a gyűlés továbbá azon erkölcsellenes nyomást tekintve, mellyel az eféle magaviselet hat, a concordatum, valamint mind azon törvények és rendeletek teljes megszüntetését követeli, mely törvények és rendeletek a nagykorú egyéneket egyházi functiokra akaratjok ellenére is késztetik, vagy melyek bizonyos ügyeknél a papok beleegyezését kivánják. @ Egy szent szövetség. Borzasztó dolog történt; Spanyolországban a lelkiismeret és a vallásszabadság kimondására vetemedtek. A szent papság kegyeskedik megtartó imájával lépni fel e megromlott Zsodomáért. A „L'Esperance" közli Mende francia püspök egy felhivását ima- és miseegylet alapitására Spanyolországért. A felhivás igy hangzik: „Ez egyesület célja szent ostromot intézni az éghez, hogy az Ur kegyeskedjék mindenható karja rögtöni közbenyulásával sogélyére jőni spanyol katholikus testvéreinknek és véget vetni a viharnak, melyet a Sátán szellemo emelt ellenök. Ezen szent vallásunkra oly gyászos vihar rombolásait minden igaz*) keresztyénnek siratnia kell és megelőzni, mennyibon rajta áll, következésoit. És mit teendünk mi e végett? Mi kiáltandunk Istenhez.... Mi hívni fogjuk Spanyolország védangyalait és oltalmazó szentjeit. Két nagy kegyelmet kérünk számunkra. Először : Hogy ellenségeink és a sz. egyház, a mi anyánk minden ellenségei loálcáztassanak, megaláztassanak és legyőzettessenek. Másodszor: Hogy a kath. Spanyolország tartsa meg épségben vallását, hitét^ és hogy soha, sem a protestantismus, sem a revolutio, sem semmi secta keblében meg ne alapulhasson." A szeretet vallásának nagy prófétája mit mondott volna ily imára ? (tó)Politikai levél Hollandból. Ne csodálkozz szives magyar olvasó, hogy kifejlett politikai élettel biró országodban e politikátlan nép kis országocskájából politikai levél kerül szemeid elé. Csak olyan politika biz *) E s>;ót magam huíám alá. az, melynek nálunk még legfennebb a Prot. egyházi lap hasábjain szoritanának helyet, de tulajdonképi politikai köreink és európai politikát üző lapjaink méltóságukon alat" tinak tartanák olyanról vitázni; és belőle miniszterialis kérdést csinálni — mint e mivelotlen hollandiak tevék, — nó az meg pláne köznovetség tárgya lenne. A bakák öltönyének sinorja, a budai várpalotán lobogó zászló szine ezek már egy országos párthoz érdemes tárgyak, méltók arra, hogy néhány választó élete áldozatul hozassék nekiek, de az iskolák, az oktatás kérdése miatt bizony a mi mivelt népünk választóinak nem egy hamar fog vére omlani! Vért ugyan a jámbor hollandus sem ontott, diplomatikus schusterpubok sem orditoztak az utcákon végig, hanem azért az utóbbi két hónap alatt a társas körök mint a politikai lapok csaknem kizárólag a felekezetietlen alsóbb, közép és felső iskolák kérdésével foglalkozának. A felekezetietlen iskolák felállitása Hollandban 1857-ben mondatott ki. A Prot. lap 1865-iki folyamában terjedelmes leirás olvasható borondezésökről, azért én csak annyit emlitek meg, hogy az ily népiskolák, iskolatanitóképezdék, felsőbb polgári iskolák által e rövid 12 év alatt is szemmel látható magas fejledtségnek indult Hollandban a népnevelés ügye. Ez iskolák minden tekintetben messze felülmúlják bármely felekezet confessionalis tanintézeteit. Tetszett volt azonban a katholikus egyház szentséges atyjának, IX. Piusnak 1853-ban „in partibus infidelium" visszaállítani a pápista püspökségeket és érsekségeket. Hollandiában az Albák szövetségesei nem kevésbé szomorú emléket hagytak volt magok után mint nálunk a Caraffákéi. Ezek utódainak visszaállítása méltán felkelté a nemzeti aggodalmat is, de mindenek felett az orthodoxus protestánsok boszankodását. Es lám, ép e boszankodó rész lett gyorsan az ultramontán püspökök szövetségesévé. Egyforma szenvedélylyel keltek ki mind ketten a neutrális iskolák ellen, elnevezve azokat „vallástalan," „istentelen," „istentagadó" iskoláknak. E két párt szövetkezett a jelen választásoknál a politikai conservativ (antirevolutionaris) párttal a szabadelvű minisztérium megbuktatására és a neutrális iskolák eltörlésére. E három párt közt főleg a prot. orthodoxusoké nagyon terjedt, és ezért méltán lehetett tartani a. roactio győzelmétől. Azonban ugy látszik, hogy a neutrális iskolák 12 évi müködésök alatt oly világos bizonyságát adák annak, hogy eltöröltetésök ugy a nemzet mint egyesek érdekében a lehető legnagyobb csapás lenne, hogy a kenyértörés percében mind a katholikusok, mind a prot. orthodoxusok míveltebb része visszarettent és a kormánynyal a neutrális iskolák mellott szavazott. A három reactionarius töredék követeinek száma felét sem üti a szabadelvű követeknek. Azt hiszem, hogy e győzelem által a neutrális alsó, közép és felső iskolák (egyetemek) örökre biztositva lettek. zj^zLipcse. A madridi evang. elöljáróság egy levelet intézett dr. Frikke theol. tanárhoz, melyben az egész németországi tanulóifjúság felszólittatik, a protestáns spanyolok segélyezésbe. E célból nevezett tanár egy össze-