Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-06-27 / 26. szám
lét s művelődését óhajtja — pedig, ki ne óhajtaná azt? — lehetetlen, hogy az 1868-ik évi XXXVIII-ik épen a népiskolai közoktatás tárgyában hozott törvénycikket örömm-i no fogadja s annak miolébbi végrehajtásához tehetsége szerint készséggel ne siessen. Mi alulírottak szivünk édes örömével fogadtuk e törvénycikket, s nem késtünk azt egyháztanács gyűlésünkben szakaszonként felolvasni, fölötte komolyan elmélkedni; s elsőbben is főképen arról tanácskozni, vájjon a né piskolai közoktatás ügyét városunkban a felekezeti iskolák szervezése által mozdithatnók-o inkább elő, vagy az által, ha a folekezetiesség szük köréből kiemelkedve s magasabb álláspontra helyezkedve, a községi közös iskolák felállításának nagy eszméjéhez s ennek 1 é t e s i t éséhez csatlakozunk. Komoly tanácskozásunk folytán arról győződtünk meg, hogy a községi közös iskoláknak a felekezeti iskolák fölötti előnye minden kétségen kivüli; — melynélfogva f. é. junius 13-án tartott egyháztanács gyűlésünkben határozatilag kimondottuk, hogy mi a közügyre nézve a községi közös iskolák felállítását tartjuk előnyösnek, és azt is elhatároztuk, hogy erről a t. közgyűlést tisztelettel értesítsük s a községi közös iskolák miolébbi szorvozéséro bizodalommal felkérjük, mit ezennel van szerencsénk teljesíteni. Nem soroljuk itt elő mind azon fontos okokat és érveket, melyek a községi közös iskoláknak a felekezeti iskolák fölötti előnyeit kétségtelenül kitüntetik, — egyet azonban el nem hallgathatunk, és ez a különböző vallású honpolgárok közötti testvéri viszony szilárdítása, melyet épen a községi közös iskolák által vélünk leginkább elérhetőnek. Aligha tudnánk hazánk történőiméből a különböző vallásúak közötti olyan testvéri jó viszony szép példáját felmutatni, mint a milyen itt Kecskeméten már a reformatiókor szövődött s évről évre mind e mai napig fentartatott. — Tudva van, hogy a római katholicismus és a reformatió hivei mily szépen megtudtak férni ugyanazon egy templomban több éven keresztül, — az öreg kő tomplomban, melyben közösen felváltva tartották istonitiszteletöket, — tudva van, hogy midőn különváltak, mily szoros egyezségre léptek egymás védelmére, s miként nem engedték a testvéri szorotet és egyezség kötelékét szétmállani, sőt évről évre fentartották és orösitették azt, ugy hogy ha e kötelék egyszor másszor vala mennyire tágult is, ez is csak arra szolgált, hogy azután még erősebbon össze fonassék. Tisztelt közgyűlés ! Ezt a testvériességet —melynek alapját különböző vallási meggyőződésű, de a szeretetben ogygyé forrt buzgó atyáink ez előtt háromszáz évvel mogvetették — ezt a testvériességet teljes erőre emelni, ugy hisszük, épen a községi közös iskolák h i v a t v á k. Ha semmi egyéb ok nem szólna is a községi közös iskolák mellett, nézetünk szerint ez az egy ok maga is elegendő volna azok miolébbi gyors felállítására; —- és ha a törvényhozás nem intézkedett volna is o tárgyban, Kecskemét már csak tiszteletre és kegyeletre méltó múltjánál fogva is hivatva volna az apák által lerakott jó alapon tovább építeni, — hivatva volnánk mi mindnyájan, bármelyik hit felekezethez tartozzunk, a szent testvériség dicső templomát, tehát az istennek valódi templomát, a még el nem romlott gyermeki keblokbon a közös iskolák által felemelni és oly erőssé tenni, hogy azon a pokol kapui se vehessenek diadalmat, — hogy eképen a mi gyenge fiaink és leányaink — mint ugyanazon egy istennek gyermekei, ugyanazon egy hazának polgárai — jó'cor tanulnák egymást igazán szeretni. Mi tehát a közös iskolák mellett vagyunk, ezok felállítását kérjük a t közgyűléstől, még pedig annál bátrabban s annál nagyobb bizodalommal, mennél inkább tudjuk, hogy ez, még mielőtt az 1868. XXXVIII. t. c. megszülethetett volna, a közös iskolák felállítását, a lánynöveldénél, a reáltanodánál s a tanyai iskoláknál iöbb évvel oz előtt meg is kezdette, s bizony nem ők az oka: , nem Kecskemét az oka, hogy a dicső eszme benn a városban meg nem maradhatott, s csak a pusztákon lehetett magát meghúznia a tanyai iskolákban ! — Adja isten, hogy miután az idők most már jobbra fordulának, a közös iskolák felállítása városunkban újból is miolébb megkezdessék, végre is hajtassék, — és legyen az o célból végzendő jó munkán isten áldása! Tisztelottol vagyunk Kecskeméten az 1869-iki évi junius 20-án tartott gyűlésünkből, a kecskeméti reform, egyház tanácsa, Fördős Lajos m. k. lelkész, Les tár Péter m. k. főgondnok. A ,,néképzo-ogylet" krrvénye egy nö'i minta-főtanoda felállítása tárgyában 7000 magyar uÖ aláirásával támogatva. Mélyen t tisztelt képviselőház! Örömmel üdvözlik mindazok, a kik nemzetünk művelődését, szellemi s anyagi jóllétét szivükön viselik, a kik ugy az egyesek, mint egész nemzetek boldogulásának leghathatósabb tényezőjét a szellemi tehetségek kifejtésében, az erkölcsök nemesítésében találják, örömmel üdvözlik azt az időt, midőn a nemzőt kormánya s képviselete a közoktatást, a népnevelést az o: szágos gondok legfőbbjei közé sorozván, ez ügyet felkarolja, s fejlesztéséhez beható intézkedéssel készül hozzájárulni. Ha e tény méltán kelti fel a közérdokeltségot, tormészotes, hogy fokozott örömöt s feszült reményeket koll gorjcáztenio azok lelkében, a kik a novolésiigyénok előmozdítását hivatásokúi tűzték ki. Ezek közé tartozik a „Nőképző-egylot" is, moly a nevelés terén a legparlagabb határra irányozza figyelmét, s ennek megmunkálását választotta feladatáúl. De midőn a nevelésnek ezen annyira elhanyagoltságára bátorkodunk felhívni a tisztolt képviselőház figyelmét, reményeink közé méltán vegyül az aggodalom, hogy a nőnevelés országos fontossága még mindekkorig sincs elismerve oly mértékben, a milyenben megérdemlené. —