Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-06-06 / 23. szám

„Miniszter ur! Mi, kik ezen egyház fontartására saját munkánkkal adózunk, mi, kik ezt a lakást a hivek örömére önmagunk építettük, azt hisszük, hogy jogunkban is áll egy oly személyt választani, a ki a nép óhajtásának megfeleljen, és nem mint Koos ur, a ki — mint a lapok által is ki van hirdetve — a helyett, hogy az isteni szolgálattal foglalkoznék, egészen kémkedéssel foglalkozik-Ezért tehát egészen tisztelettel kérjük miniszter urat, hogy figyelembe vévén a mi igazságos kérelmünket, adjon rendeletet, hogy ama lelkész letettnek ismertessék, mint olyan, a ki mással van helyettesítve, hogy ne izgassa már többé hitsorsosainkat és a hatóságokat. Köteleztesse egyúttal,hogy költözzék ki az egyház helyiségéből és ne érdemesitse, hogy azon helyiségben. „Salamon János, curátor. Szabó Albert, alcurátor, és több mások, az egyház epitropjai. Ezen másolat egészen az eredeti után levén, meghitelesittetik a kérelem alapján. Zöld-Comissia 4756. sz. 1869, május (ó szerint.) J. Popescu." A Czelder Márton ez észjárása után kiállított, Salamon János kovácsmester, és Szabó Albert lakatos által aláirott s Cogalniceanuhoz benyújtott iratra elég gondatlanul, a belügyér ur következő jogtalan rendeletet bocsátá ki a praefecthez. 6400. sz. apr. 30. (ó szerint) 1869.: „Azon kérelem alapján, melyet a fŐvárosbeli ref. egyház elöljárósága volt lelkész, t. Koos letételére és ama helyiségre vonatkozólag, a melyben lakik, hozzám benyújtott, alulírott átteszi önhöz a hü másolatot és felhívja önt praefeet ur, hogy ismerje el a kijelölt papot *), mert a kormány senkinek, de főleg protestáns községnek akaratja ellenére nem tehet erőszakkal lelkipásztort. Egyúttal meggyőződést szerezvén, hogy a parochia az egyházé levén, melyet a község épitett, kötelezni fogja a lelkészt a háznak elhagyására. Cogalniceanu, miniszter. Ez a másolat az eredetiből levén lemásolva, a kérelem alapján megerősíttetik a Zöld-Commissián 4755. sz. 1869 máj. 6. (ó szerint.) N. Antonescu. A fentirt kérvény folytán a román miniszteri jog ellenes rendeletnek a félrevezetett nép birtokában levén, pünköst másodnapján Czelder Máton vezénylete alatt, végletekre képes volt vetemedni; a papi lakra rárohant s Koos Ferenc hazánkfia övéivel csak az ablakon menekülhetett. Nemzeti becsületünk ily beszennyezése után ítéljen a müveit közvélemény. Nóvák Albert." Nyilatkozat. A bukuresti ev. ref. ekklézsia tagjainak egy része, panaszt emelvén Koos Ferenc lelkész ellen az erdélyi helv. hitűek egyházi főtanácsa — mint törvényes főhatóság előtt — az egyházi főtanács alólirtak személyében egy bizottságot küldött ki nevezett ekklézsiába, a panaszban felmutatott vádak kinyomozása és a felkeltett zavargások lecsendesítése végett. *) Czelder Mártont A bizottság legszentebb kötelességének ismerte a fenálló egyházi törvénynek alapján hiven és részre hajlatlanul járni el küldetésében; hanem fájdalom ! a legmegfeszitettebb törekvései dacára sem boldogulhatott a tulságig felizgatott elemekkel szemben. Mert panaszló egyháztagok a helyett, hogy vádjaik bebizonyítására a nyomozó bizottság előtt megjelentek volna — a mit pedig legfőbb érdekökben álló kötelességül kell vala tekinteni ők — minden nap ujabb meg ujabb törvénytelen feltételek és kifogásokkal állván elő ez által nemcsak, hogy az ügy kiderítését megakadályozták, hanem minden egyházi törvények lábbal tiprása és a nemzet becsülete beszenynyezésével magokat minden egyházi hatóság alól függetlenítvén a legmegvetendőbb erőszakos tényt követték el lelkészök t. Koos Ferenccel szemben, midőn öt papi lakásán megrohanták, annak ajtait befeszegették és kényszeritették, hogy bántalmazásaik elől családjával az ablakon meneküljön. Midőn ezen a vandalizmussal határos tény olőidezője Celder Márton, és az ezt elkövető egyháztagok ellen a nemzeti becsület legfőbb itélő széke elébe hivatkozunk, —egyszersmind kötelességünknek ismerjük kijelenteni, miszerint valameddig a bukuresti ev. ref. ekklézsia mélyen szomoritó helyzete felett az illetékes egyházi főhatóságok véghatározatukat, ki nem mondandják, mind addig Koos Ferenc bár a pártos egyháztagok hivatala folytatásában gátolják, a papi lakból elűzték, a bukuresti ev. ref. ekklézsiának törvényes rendes lelkésze. Tesszük pedig e nyilatkozatot azért, nehogy valaki a függetlenkedők ámításainak hitelt adva, az általok üresnek híresztelt bukuresti ref. papi állomást elfogadni Ígérkezzék és ez által az ügy állást bár akarata ellenére még bonyolultabbá tegye. Bukurest, május 22-én 1869. Az erdélyi helv. hitűek egyházi főtanácsától kiküldött biztosok Székely János, s. k. k.-vásárhelyi ref. pap. Zoltáni Elek9 lécfalvi ref. pap. GYÁSZHÍR. A gömöri ref. egyházmegyét megint nagy veszteség érte. Még sajog a fájdalom almási Balog Sámuel és Tompa Mihály nagy nevü papjaink után : már ismét temetésről jövünk. Makiári Pap Lajos országosan ismert berzéthei ref. lelkész m. hó 25-én meghalt és 27-én eltemettetett ! — Életrajza következő : született Gicén Gömörmegyében 1816 jun. l-jén; édes atyja volt Makiári István ref. lelkész, köztiszteletben állott e.megyei tanácsbiró, édes anyja Mándi Zsuzsánna Rimaszombatból. Tanulni a szülei házban és a helybeli népiskolában kezdett. 1823-ban már Losoncra vitte gondos atyja nagyobb testvérihez, hol 1826-ig tanult. Ezen évben ment Sárospatakra, hol a főiskolának hü és szorgalmas tagja volt 1841-ig, közben