Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-05-23 / 21. szám
könnyen megfoghatóvá teszi; ellenben a jelen esetnél épen az a feltűnő, hogy a vérző sebeket mindenki láthatja, és csak pénteki napon. Legnagyobb mértékben volt látható Nagypénteken. A „Religio" erre vonatkozólag átveszi a „C 1 o c h e" cimü belga clericalis lap tudósítását, melyet mi is ide igtatunk, meglévén győződve, hogy ehez hasonló botrányos ultramontan ámítást még a jelen század nem mutatott. „A bois-d'haine i stígmatizáltra vonatkozólag — igy irják a nevezett lapnak, — két rendbeli, igen érdekes, hivatalos megfigyelés ment véghez, számos tudós orvosnak s közöttük egy liégei egyetemi tanárnak jelenlétében. Jegyezzük meg mindenek előtt, miszerint a vérzés és az ekstasis minden szokásos jelenségeivel, ugy, miként az pénteki napokon ismétlődik, pontosan beállott. Az egész nagyböjti időszak minden pénteki napján két kezéből s lábából, baloldalából és fejéből egyszerre megeredt a vérzés és feje körül tövisszuratok sebhelyei mutatkoztak. Az ekstásis beálltával a leány magát a földre veti s karjait szétterjesztvén keresztalakban mintegy l1 2 óra hosszant mereven marad. Az első vizsgálat alkalmával a következő kísérletek tétettek. Mialatt a stigmatizált folyvást ekstasisban arcával a földre borulva s fejét kissé jobbra fordítva, de ugy, hogy jobb kezét és karját nem láthatta, elterülve feküdt: karja felemeltetett, — de legott lankadtan a földre hanyatlott, a mi egészen természetes. Erre egy kis fa- majd rézfeszületet adtak kezébe s a kísérletet ismételték. Ekkor azonban karját és kezét föntartotta mindaddig, míg a feszületet ki nem vették ; a mikor az természetes súlyát követve, legott lehanyatlott. A jelenlevő orvosok egyike ajánlotta, hogy szintoly nehézségű egyszerű fa- vagy rézdarab, melynek fogantyúja a kereszt szárának alakját birja, adassék kezébe. Megtörtént. S a fa- és rézdarab karjával együtt a földre zuhant vissza. — Még feltűnőbb volt, hogy midőn mindkét karját és kezét amennyire csak lehetséges volt, anélkül, hogy helyzetéből kimozditassék, hátról felemelve összekulcsolták s belé feszületet illesztettek ; bármi kényszerű volt is e helyzet s bármi természetes, hogy e lankadt állapotban a karoknak visszaesnie kelle, — karjait e kényszerű helyzetben megtartotta ; mig az előbbi közönséges fadarab alkalmazásakor azonnal visszabocsátotta. E kísérlet számosak jelenlétében ismételten megtétetett. A másik kísérlet a következőben állott. Orvosok és egyéb jelenlévők sorra próbálgatták őt néven szólitva, füleibe lármázva, karjait rázva, bőrét tűvel szúrva, orra alá ammoniakot tartva stb. ébredésre kelteni; — de hasztalan. De mihelyt a püspök vagy az általa megbízott, bár világi egyén, megszólitá s a szent engedelmesség nevében érzékeit visszanyerni s ébredni parancsolá : azonnal felébredt s a hozzá intézett kérdésekre készségesen megfelelt. Itt is azon ajánlat tétetett, hogy kéretnék meg püspök ő méltósága, hogy a megbízást azok egy némelyeitől, kiknek azt megadá, visszavenné s más néhányaknak megadván, ekkint ujolag sorra kiséreltetnék az ébresztés. A püspök belenyugodván, az eredmény egészen tökéletes volt: a püspök által megbízottak iránt engedelmesség, — a többiek megszólítására magzavarhatlan önkívület. Érdekes volt látni, hogy midőn Lefebre orvostól ő méltósága a meghatalmazást megvonta s azt egy rationalista orvosnak megadta: az előbbeni, kinek különben leghalkabb megszólítására azonnal magához tért, — most hasztalan követett el bármit; mig az utóbbinak szavára, midőn az az egyház tekintélye erejében megszólitá, azonnal felébredt. Magyarázza ki nekünk a tudomány, csupa természetes okokból ezen tüneményeket!" Oh ti egyiptomi setétségnek madarai, népámitók! Meddig fogja még a míveltek szánandó vallási közönye tűrni, hogy egy kaszt mérgezze a míveletlen közönség lelkét ily csalással Róma érdekében ! A nevezett lap azt irja, hogy e játék már tizenegy hónap óta foly, s ennyi idő alatt nem ért rá a rendőrség, hogy a dolgot igen természetes úton felderítse. Épen nem azért, mintha hinné, — ezt ki Belgiumot ismeri nem is képzelheti; hanem mivel teljesen közönyös minden iránt, mi a vallással bármi összeköttetésben áll, s közönyében nem veszi észre, hogy itt a vallás szine alatt a hierarchia egy veszedelmes babonát csempész a tömegek lelkébe. — Én mint magyar ember csak azt fajialom, hogy P o 11 á k ur, ki a magyar kir. tudományos egyetem rectora, tagadhatatlanul tudós és sok tekintetben derék ember, ugy közli ezt lapjában, mintha maga is hinné, amiben én nem tudok nem kételkedni. * Renannak egy ujabb munkája van sajtó alatt, címe „Pál apostol." Folytatása lesz a korább megjelent „Jézus élete" és „Az apostolok"nak. Egyszerre jelenik meg francia és német nyelven, s utána alkalmasint magyarul is. *A „M. A." arról értesül, hogy a pápa mogakarja parancsolni a freiburgi székes káptalannak, hogy haladéktalanul érseket válasszon s a világi hatalom fenyegetéseit (mint a „Tud. Szemle" utóbbi számából látható: jogos kivánságát) tekintetbe ne vegye. Hiszen bár tenné ő szentsége minél gyakrabban, mert a nép nagyon feledékeny elem. * Ismeretes dolog már lapunkból is, hogy a szabad gondolkozók Nápolyban zsinatot fognak tartani a rómainak ellentéteül. Erre vonatkozólag Hugó Viktor a következő levelet intézte a nápolyi szabad szellemitekhez: „A dogmák conciliumával szemben az eszmék conciliumát hirdetni, szerencsés magasztos gondolat; és én teljes szivből csatlakozom hozzá. Egyik oldalon a theocratia makacssága ; a másikon az emberiség szelleme. Az emberiség szelleme : az isteni szellem ! a sugár lejő a földig, de maga az égi test magasan áll. A vallás ham's elveivel szemben állítani a civilisatio, a haladás valódi alapelveit, a hazugságot s ámítást szembesíteni az igazságg al, a bálványozást, s utálatos fajzatait a lelkiismeret s meggyőződés erejével leküzdeni: ez^szép és nagy jelenet lesz, és én előre már tapsolok hozzá. Én nem mehetek Nápolyba, de azért nem fogok hiányozni. Ott lesz szivem. Bátorság! s kezet szorítok veletek. Ilauteville Iiouse april 2G. 1859.
