Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-05-09 / 19. szám

Pest, május 9. 1809. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Készüljünk zsinatra. i. Epicurus subjicit, nihil esse tentandum, nisi cum apte poterit, tempestivaque tentari. 8 e n e c a ap. 22. A mult számban közlött pesti ref. egyházme­gye közgyűlésén egy kérdés hozatott szőnyegre, mely azon idő óta, hogy a „Vita nouva" első cikkét megírtam, lelkemet folyvást foglalkodtatta, s cs^k azért nem tudtam magamat eltökélni an­nak megpenditésére és sajtó utján történendő sür­getésére ; mert az egész társadalomra jiézve nagy jelentőségű politikai élet megujult mozgásbaho­zatala óta nem láttam a közhangulatot olyannak, mely oly részletes ügy tüzetes tárgyalására ked­vező lett voína. E kérdés a zsinattartást illeti, melytől szám­talan sürgős és elutasithatlan feladat várja meg­oldását, és amely hovatovább, annál égetőbb szük­ségünek mutatkozik; nem is képzelhető egyhá­zunk ügyei iránt őszintén érdeklődő protestáns ember, ki annak mielébbi létrejöttét szívből nem óhajtaná, miután állapotainkra vetett bár csak futó pillanatra is mindenki beláthatja, hogy ugy amint vagyunk, felettébb rosszul vagyunk és hogy részletes javításokkal már dolgunkon segí­teni nem lehet, és Pázmány Péter igen találó szava szerint: kötetlen kévék azon testületek, melyek­nek jó törvényeik nincsenek, vagy azokat meg nem tartják. Azon gyökeres forradalom, melyen összes nemzeti életünk két évtized óta keresztül ment, a dolog természeténél fogva az egyházat, mint tár­sadalmi tényezőt sem hagyta érintetlen, és ma már minden ember érzi, hogy a szokott taposott ösvényen tovább haladnunk az egésznek veszé­lyeztetése nélkül alig lehetséges. S minthogy sokan vannak, kik a változott viszonyok közt magokat sem jelen teendőjükre, sem a jövőben követendő irányra nézve tájékozni nem birják, s abban a reményben élnek, hogy zsinatilag meg­állapított szilárd alapú igazgatás és egybevágó rendtartás által minden bajokon segitve és hely­zetük biztosabbá téve lesz: épen nem csodálkoz­hatni, ha a zsinattartás megpenditése mindenfe­lül örömmel fogadtatik s annak mielébbi létre­jötte várva váratik. Nekem is egyetemes zsinat tartása legfőbb óhajtásaim közé tartozik; mert hitem és meggyő­ződésem, hogy társadalmi bajokon csak is társa­dalmi közös összeműködés által segithetni; de épen mivel ismerem a zsinatoknak az egyházi életre messze kiható befolyásukat és okulva a budai zsi­natnak rögtönzés miatt történt gyászos felsülé­sén, *) csak ugy és akkor kívánnám a zsinat tett­leges létrejöttét, ha elébb az egyes egyházkerü­letek kebelében kellő előkészületek tétetvén, megállapodások történnének mind a zsinat mi­képi egybealakitása, mind arra nézve, hogy mik legyenek az azon fölveendő tárgyak, s minő rend­ben és mily módozattal vétessenek tanácskozás alá. Ez előkészületek sok kérdés előleges meg­vitatását és beható tndományos fejtegetéseket te­endnek szükségessé, mi is első sorban a sajtónak lévén feladata, én részemről ezennel megkísértem némelyeket körvonalozni és tekintettel a negyve­nes években az akkori „Prot. Egyh. és Isk. Lap"­*) Ismeretes a maró distichon, melyet a budai zsinat előképére, a lengyelhoni thorni zsinatra készitettek : Quid synodus ? nodus : Patrum chorus integer ? aeger : Conventus 1 ventus { Glória ? Stramen. Amen. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom