Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-10 / 2. szám

A. Elemi ne'piskolák. 44. §. Oly községben, a hol a törvény kellékeinek megfelelő tanintézettel biró egyház vagy egyházak hivein kiviil más hitfelekezethez tartozó, legalább 30 tanköteles gyermek is van, a kiknek szülői a fennálló felekezeti is­kolákat használni nem akarják: köteles a község közös népiskolát állítani. Az ilyen községi iskola költségei min­denek előtt a község azon közös vagyona jövedelmeiből fedezendők, a melyek iskolai célokra rendelvék, és pedig oly arányban, a minő arányban áll a községi iskolába járó gyermekek száma a felekezeti iskola vágy iskolák növen­dékeiéhez. Azon községi lakosok és birtokosok, kik a jelen törvényben kijelölt kellékeknek megfelelő hitfelekezeti népiskolát tartanak fenn, csak annyiban köteleztetnek az ckkép alkotott községi iskola fenntartásához községi adó­val járulni, a mennyiben azon összeg, amelylyel saját fele­kezeti iskolájolc fenntartásához pénzben vagy termények­ben járulnak, nem meriti ki egyenes adójok öt százalékát. 45. §. Ott pedig, a hol a más hitfelekezetekhez tar­tozó gyermekek száma a 30-at el nem éri, ezen gyerme­kek is, a mennyiben szülőik oktatásukról más uton nem gondoskodnának, a létező felekezeti iskolába fognak járni, s szüleik ezen iskola költségeihez ugyanazon módon és arányban fognak járulni, mint azon hitfelekezet tagjai, mely az iskolát fenntartja. Miért is ilyen helyeken a hitfelekezeti iskolában a hit- és erkölcstan tanítása bizonyos órákra szorítandó, mely idő alatt a más hitfelekezethez tartozó gyermekek sa­ját hitfelekezetök gondoskodása folytán és felügyelete alatt fognak hit- és erkölcstani oktatásban részesittetni. 46. §. Egymástól legfölebb fél geographiai mértföld távolságra levő oly községek, melyek saját erejökböl nem képesek törvényszabta elemi népiskolát fenntartani, e célra egyesülhetnek s közös elemi iskolát állithatnak, vagy kö­zös népiskolai tanítót tarthatnak. 47. §. A tanyai lakosok gyermekei oktatásáról azon községek kötelesek gondoskodni, melyekhez a tanyák tar­toznak ; és pedig : a) vagy tanyai iskolák állítása által; b) vagy oly határokban, hol a tanyáknak egymástóli tá­volsága miatt tanyai állandó iskolák a célnak meg nem felelnének, járókelő (ambulans) tanítók alkalmazása által. 48. §. Az elemi népiskolai oktatás két tanfolyamot foglal magában, úgymint: 1, a 6 évig tartó mindennapi, és 2, a 3 évre terjedő ismétlő iskolai tanítást. 49. §. A mindennapi iskolába tartoznak járni a 6-ik évöket betöltött gyermekek 12-ik é vök betöltéseig. Kivétel csupán azon gyermekekre nézve engedtetik, a kik négyévi elemi oktatás után felsőbb tanintézetbe (polgári iskola, közép-iskola) lépnek, s ott legalább két évig tanulnak. 50. §. A 12-ik évet betöltött s átalában azon gyer­mekek, kik a mindennapi iskola egész tanfolyamát bevé­gezték, az ismétlő iskolába kötelesek járni. Ha ugyanazon helységben hitfelekezeti vagy egyéb népiskolák is volnának, melyekben csak 6 évi tanfolyam van, azon iskolákból kikerült gyermekek is 15-ik évök betöltéseig kötelesek a községi ismétlő iskolába járni. 51. §. A szegénységüket kimutató gyermekek tan­díj t nem fizetnek. 52. §. A tanórák száma a tanulókra nézve hetenként: a mindennapi iskolákban legalább 20. legfölebb 25. bele­értve a hit és erkölcstant is, de nem értve ide a testgya­korlatot és a mezőgazdasági vagy kertészeti gyakorlatokat. Az ismétlő iskolában hetenként télen 5. nyáron 2. 53. §. A mindennapi iskolába járó növendékék 10 éves korurig, a szünidő kivételével, télen nyáron egyfor­mán tartoznak iskolába járni; a 10 évesnél idősebb gyer­mekekre nézve azonban a földmiveléssel foglalkozó köz­ségekben az iskolai szék megengedheti, hogy a szünidőn kí­vül még két hónapig a legnagyohb munkaidőben csak va­sárnapi iskolába járjanak. 54. §. A szorgalomidő faluhelyen évén át legalább nyolc, városban legalább kilenc hónap legyen. 55. §. A községi elemi népiskolákban köteles tantár­gyak : a) hit- és erkölcstan: b) írás és olvasás; c) fejbeli és jegyekkel való számolás, és a hazai mértékek és pénz­nemek ismerete; d) nyelvtan; e) beszéd- és értelemgya­korlatok ; f) hazai földleírás és történet; g) némi általá­nos földleírás és történet; h) természettan és i) természet­rajz elemei, különös tekintettel az életmódra és vidékre, melyhez a gyermekek nagyobb részének szülői tartoznak; k) gyakorlati utmutatások a mezei gazdaság és kertészet köréből; 1) a polgári főbb jogok és kötelességek tanítása; m) ének ; n) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakor­latokra. 56. §. A tanterv időnként való meghatározása a közoktatási miniseter teendője. 57. §. A községi elemi népiskolákba minden hitfele­kezet gyermekei járhatván, hiveik hit- és erkölcstani ok­tatásáról az illető hitfelekezetek tartoznak gondoskodni. E vallásoktatásnak a közös iskolai órákon kivül és szintén nyilvánosan kell tartatni. 58. §. Minden növendék anyanyelvén nyerje az ok­tatást, a mennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike. Vegyes ajkú községben ez okból oly ta­nító alkalmazandó, a ki a községben divatozó nyelveken tanítani képes. Népesebb községekben, a hol többféle nyelvű lakosok tömegesen laknak, a mennyire a község ereje en­gedi, különböző ajkú segédtanítók is választatnak. B. Felsőbb népiskolák. 59. §. Oly falvak és városok községei, melyek kebe­lekben legalább 5000 lakost számlálnak, kötelesek felsőbb népiskolákat, vagy ha anyagi erejök engedi, polgári isko­lákat állítani s tartani fenn. 60. §. Egymástól legfölebb egy fél mértföldnyi tá­volságra fekvő helységek együtt is állithatnak fel egy kö­zös felső népiskolát. 61. §. A tanfolyam a felső népiskolában a fiúk szá­mára 3, a leánygyermekek számára 2 év. 62. §. A felvétetni akaró növendéknek vagy (bélyeg­mentes) bizonyítványt kell felmutatnia arról, hogy a 6 osz­tályú népiskolai tanfolyamot nyilvános iskolában törvény 4* \

Next

/
Oldalképek
Tartalom