Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-04-18 / 16. szám
tén a közoktatás rendezése azonnal a megye közönségének is befolyásával és közreműködésével kezdessék meg. Egyszersmind értesitem a megye t. közönségét, hogy az illető hitfelekezetek egyházi főhatóságait, valamint a sz. k. városok közönségeit hasonlóul fölhívtam, hogy a megyei iskolatanácsnak az 1868. XXXVIII. t. c. 125. §-nak 1-sö és 4-ilc pontja értelmében általok küldendő tagjait szintén válasszák meg. Végül felkérem a t, közönséget, hogy a választás eredményéről a megválasztott tagok névjegyzékének megmegküldésével — engem értesíteni szíveskedjék. Budán, apr. 1. 1869. A vallás- és közoktatási m. k. miniszter rendelete minden sz. kir. város közönségének. A népiskolai közoktatást szabályozó 1868: XXXVIII. t. cikk 125. §-a 4. pontjának rendelete szerint, az ugyanazon törvény értelmében felállítandó megyei iskolatanács tagjainak egy részét a sz. kir. városok választják, azon arányban, melyben lakosságuk létszáma a vármegye öszszes lakosságának létszámával van. Hogy tehát a népiskolai törvénynek a népnevelés országunkbani jelen állapota által sürgősen igényelt életbeléptetése minél előbb megtörténhessék; hogy e végre a megyei iskolatanács N. N. vármegyében is az ottani tanfelügyelő állomás betöltése után rögtön szerveztethessék; különösen pedig hogy a megye egész területén (s igy K N. sz. kir. városban is) a népiskolai közoktatás rendezését s újból szervezését azonnal magának a városnak hozzájárulásával és közreműködésével lehessen megkezdeni: megkeresem a város t. közönségét, hogy az 1868: XXXVIII. t. c. 125. §. 4-ik pontja értelmében az iskolatanácsnak által a küldendő tagjait szíveskedjék minél előbb megválasztani, s a választás eredményéről (a megválasztott tagok névjegyzékének megküldésével) mind a megyét, mind engemet értesíteni. Budán, 1869. évi april hó l-jén. B ELFŐ í I). (Diószeg, apr. 5. 1869.) Az érmelléki ref. egyházmegyo f. é. március 31-én Székelyhidon tartotta tavaszi közgyűlését. Közérdekű tárgyai közül megemlítünk egy párt. Az egyik Szűcs Károly esperesünk végleges lemondása. E lemondást a gyűlés minden tagja azzal a fájdalom- és sajnálatérzéssel fogadá, a ^melyek a pótolhatatlan veszteség tudata szokott ébreszteni. Nem kívánunk hízelgéssel vagy üres szólamokkal élni. Sok baju hivatalát ö nagy hűséggel és szorgalommal, alárendeltei iránt gyöngéd szeretettel, s minden irányban bölcs tapintatossággal folytatta. Előljárt hiu dicsőség kívánása nélkül, semmi fölényt nem igényelve, senkit elhomályositni nem akarva; — igénytelen és szelid volt, tettetett alázat nélkül, használni és nem uralkodni volt törekvése, hivatalában buzgó s annyira munkás, hogy önmagát feledé, egészségét s élete egy jó részét szinte feláldozá. Orvosi tanács folytán származott visszalépési nyilatkozatát, miután a gyűlésen jelen volt lelkészi és világi elem egyhangú kérelmei s lélekből fakadt ragaszkodási szavazatai meg nem másithaták, mély sajnálattal s azon tisztelet-és hálaérzéssel fogadta el a közgyűlés, melyet az ügyek éléről távozó jeles iránt érezni soha meg nem szünendik. Vajha őt a szükséges nyugalom élvezése nemsokára helyreállítsa, hogy gazdag lelki tehetségeit, ismerteit és tapasztalatait ezen egyházmegye javára, habár mint nyugalmazott esperes is, még hosszú időkön át gyümölcsöztethesse ! — Miután Tiszántúl egyik 1848-iki végzés a proseniori intézményt megszűnteié, egyházkerületünk a megürült hivatali helyet legközelebb uj esperes-választás elrendelése által fogja betöltetni. Egy másik közérdekű tárgy az e.megyebeli tanitói egyletet érdeklé legközelebbről. Elhatároztatott t. i. hogy az értekezletre utazó tanitók számára mindenik egyházközség évenkint három előfogatot köteles adni, mit ha tenni elmulasztana, az előfogati díj kettőzotét mint bírságot köteles a tanitói egylet javára megfizetni. Egyszersmind megerősíttettek az ezen tanitói egylet kebelében újonnan felállított tanitói gvámolda alapszabályai is, s ezekhez képest mindenik egyház oda utasíttatott, hogy a gyámolda javára minden esztendőben házanként gyűjtést eszközöljön, hogy ekép a terményekben vagy készpénzben nyújtandó adakozások által az intézeti alaptőke folytonosan gyarapittassék. Egyházmegyénk e nemes keblű határozata, mely a tanitói kar kérelmére meghozatott egy szó ellenmondás nélkül, uj és reményteljes fordulatot jelez a szegény tanitói özvegyek és árvák jövendő sorsában. Mint tudom e határozat lényegesen befolyt arra, hogy a kedvező előjelek közt megalakuló gyámegyletbe a tanitók többsége belépett, noha a belépés vagy be nem lépés közt választani kinek-kinek szabad tetszésére hagyatott. Sz. S. Helyreigazítása a ,,Prot. Egyh. és Isk. Lap." ez évi 12-ik számában, a belső somogyi egyházmegyei közgyűlés s consistoriumról megjelent közleménynek. A hírlapi csatározás, mely nálunk, fájdalom! még a tisztán tudományos téren is, legtöbbször személyes sértegetéssel végződik, annyira nem kedvem szerinti foglalkozás, hogy midőn 1% évvel ezelőtt egyházmegyénk tanácsbirósággal tisztelt meg, székemet a többek közt, e kéréssel foglaltam el: „hogy ha az egyház presbyterium, vagy consistorium a szőnyegen levő eset felfogásában, s arra építendő ítéletében, vagy a rendszabályok alkalmazásában tévedne: — mert nem csalhatatlan — a hiányt felfedező — miután consistoriumaink is nyíltak, s szót kérőtől a felvilágosítás adhatás alkalma meg nem tagadtatik — ne tartsa vissza a tévedést kimutató szavát, mert szerinten sokkal szebb, keresztyénibb, a hiányt mindjárt, hely szinén szeretet szavával megelőzni, mint a meg nem akadályozott hiány miatt később zúgolódni, mint akár egyeseket akár egy egész testület tévesztett eljárásáé^ ^