Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-04-18 / 16. szám

tén a közoktatás rendezése azonnal a megye közönségének is befolyásával és közreműködésével kezdessék meg. Egyszersmind értesitem a megye t. közönségét, hogy az illető hitfelekezetek egyházi főhatóságait, valamint a sz. k. városok közönségeit hasonlóul fölhívtam, hogy a megyei iskolatanácsnak az 1868. XXXVIII. t. c. 125. §-nak 1-sö és 4-ilc pontja értelmében általok küldendő tagjait szintén válasszák meg. Végül felkérem a t, közönséget, hogy a választás eredményéről a megválasztott tagok névjegyzékének meg­megküldésével — engem értesíteni szíveskedjék. Budán, apr. 1. 1869. A vallás- és közoktatási m. k. miniszter ren­delete minden sz. kir. város közönségének. A népiskolai közoktatást szabályozó 1868: XXXVIII. t. cikk 125. §-a 4. pontjának rendelete szerint, az ugyan­azon törvény értelmében felállítandó megyei iskolatanács tagjainak egy részét a sz. kir. városok választják, azon arányban, melyben lakosságuk létszáma a vármegye ösz­szes lakosságának létszámával van. Hogy tehát a népis­kolai törvénynek a népnevelés országunkbani jelen álla­pota által sürgősen igényelt életbeléptetése minél előbb megtörténhessék; hogy e végre a megyei iskolatanács N. N. vármegyében is az ottani tanfelügyelő állomás betöltése után rögtön szerveztethessék; különösen pedig hogy a megye egész területén (s igy K N. sz. kir. városban is) a népiskolai közoktatás rendezését s újból szervezését azonnal magának a városnak hozzájárulásával és közre­működésével lehessen megkezdeni: megkeresem a város t. közönségét, hogy az 1868: XXXVIII. t. c. 125. §. 4-ik pontja értelmében az iskolatanácsnak által a küldendő tag­jait szíveskedjék minél előbb megválasztani, s a választás eredményéről (a megválasztott tagok névjegyzékének megküldésével) mind a megyét, mind engemet értesíteni. Budán, 1869. évi april hó l-jén. B ELFŐ í I). (Diószeg, apr. 5. 1869.) Az érmelléki ref. egyház­megyo f. é. március 31-én Székelyhidon tartotta tava­szi közgyűlését. Közérdekű tárgyai közül megemlítünk egy párt. Az egyik Szűcs Károly esperesünk végleges le­mondása. E lemondást a gyűlés minden tagja azzal a fáj­dalom- és sajnálatérzéssel fogadá, a ^melyek a pótolha­tatlan veszteség tudata szokott ébreszteni. Nem kívánunk hízelgéssel vagy üres szólamokkal élni. Sok baju hivatalát ö nagy hűséggel és szorgalommal, aláren­deltei iránt gyöngéd szeretettel, s minden irányban bölcs tapintatossággal folytatta. Előljárt hiu dicsőség kívánása nélkül, semmi fölényt nem igényelve, senkit elhomályo­sitni nem akarva; — igénytelen és szelid volt, tettetett alázat nélkül, használni és nem uralkodni volt törekvése, hivatalában buzgó s annyira munkás, hogy önmagát fe­ledé, egészségét s élete egy jó részét szinte feláldozá. Or­vosi tanács folytán származott visszalépési nyilatkozatát, miután a gyűlésen jelen volt lelkészi és világi elem egy­hangú kérelmei s lélekből fakadt ragaszkodási szavazatai meg nem másithaták, mély sajnálattal s azon tisztelet-és hálaérzéssel fogadta el a közgyűlés, melyet az ügyek éléről távozó jeles iránt érezni soha meg nem szünendik. Vajha őt a szükséges nyugalom élvezése nemsokára helyreállítsa, hogy gazdag lelki tehetségeit, ismerteit és tapasztalatait ezen egyházmegye javára, habár mint nyu­galmazott esperes is, még hosszú időkön át gyümölcsöz­tethesse ! — Miután Tiszántúl egyik 1848-iki végzés a proseniori intézményt megszűnteié, egyházkerületünk a megürült hivatali helyet legközelebb uj esperes-választás elrendelése által fogja betöltetni. Egy másik közérdekű tárgy az e.megyebeli tanitói egyletet érdeklé legközelebbről. Elhatároztatott t. i. hogy az értekezletre utazó tanitók számára mindenik egyház­község évenkint három előfogatot köteles adni, mit ha tenni elmulasztana, az előfogati díj kettőzotét mint bírsá­got köteles a tanitói egylet javára megfizetni. Egyszer­smind megerősíttettek az ezen tanitói egylet kebelében újonnan felállított tanitói gvámolda alapszabályai is, s ezekhez képest mindenik egyház oda utasíttatott, hogy a gyámolda javára minden esztendőben házanként gyűjtést eszközöljön, hogy ekép a terményekben vagy készpénz­ben nyújtandó adakozások által az intézeti alaptőke folytonosan gyarapittassék. Egyházmegyénk e nemes keblű határozata, mely a tanitói kar kérelmére meghoza­tott egy szó ellenmondás nélkül, uj és reményteljes fordu­latot jelez a szegény tanitói özvegyek és árvák jövendő sorsában. Mint tudom e határozat lényegesen befolyt arra, hogy a kedvező előjelek közt megalakuló gyámegy­letbe a tanitók többsége belépett, noha a belépés vagy be nem lépés közt választani kinek-kinek szabad tetszésére hagyatott. Sz. S. Helyreigazítása a ,,Prot. Egyh. és Isk. Lap." ez évi 12-ik számában, a belső somo­gyi egyházmegyei közgyűlés s consistoriumról megjelent közle­ménynek. A hírlapi csatározás, mely nálunk, fájdalom! még a tisztán tudományos téren is, legtöbbször személyes sér­tegetéssel végződik, annyira nem kedvem szerinti foglal­kozás, hogy midőn 1% évvel ezelőtt egyházmegyénk ta­nácsbirósággal tisztelt meg, székemet a többek közt, e kéréssel foglaltam el: „hogy ha az egyház presbyterium, vagy consistorium a szőnyegen levő eset felfogásában, s arra építendő ítéletében, vagy a rendszabályok alkalma­zásában tévedne: — mert nem csalhatatlan — a hiányt felfedező — miután consistoriumaink is nyíltak, s szót kérőtől a felvilágosítás adhatás alkalma meg nem tagad­tatik — ne tartsa vissza a tévedést kimutató szavát, mert szerinten sokkal szebb, keresztyénibb, a hiányt mindjárt, hely szinén szeretet szavával megelőzni, mint a meg nem akadályozott hiány miatt később zúgolódni, mint akár egyeseket akár egy egész testület tévesztett eljárásáé^ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom