Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-04-04 / 14. szám

423 432 í de mi önt látni akarjuk. Mi felvállaljuk, hogy elvisszük önt Amerika főbb városaiba; minden városban ön egy felolvasást tart, nem bánjuk ha mindenikben ugyanazt, nincs mért váltogatni azt, és mi ajánlunk önnek minden felolvasásért 800 frankot aranyban, mert a papirpénz ott nagyon gyanús. Nem akartam az Amerikaiknak azt mondani, hogy ez igen sok, és hogy hazámban nem becsülnek ennyire. Épen ezért kérem önöket, hogy tartsák meg magoknak e titkot. Angliában ezen irodalmi vagy tudományos egyesületek tökéit rendesen másképen, mondhatnám, aristokratikusabb módon használják fel. Én az amerikai rendszer mellett vagyok, ámbár megsúghatom önöknek, hogy nincs szándékomban felhasználni a meghívást. E szerint az én véleményem teljesen önzetlen. Angliában a beszedett pénzeket jótékony célra használják, valamelyikére azon számos müveknek, melyek társulás utján jőnek létre, s igy költenek érdeket a nyilvános szabadság iránt a jó lelkekben. Jegyezzék meg önök, hogy ez nem tréfa dolog, és hogy most miután elárultam titkomat, ha Páris polgármesterei ügyesek, a jövő évben általuk rendezett számos összejöveteleknek kellend lenni, hol ők a legtehetségesebb szónokokat bemutatják önöknek és hol aztán kezeiket kinyujtandják a szegényekért; ök helyesen cselekesznek majd, én meg, azt előre jelentem önöknek, kész leszek beszélni helyettök. Bámulatos eredményekhez jutottak már ez uton. És ha önök megengedik egy öreg tanárnak, hogy egy még sokkal régibb tanárt idézhessen, emlékeztetem önöket arra, amit a nagy Aristoteles a maga korában látott, s amit azóta elfelejtettek: ez az, hogy a társaságok nem azért élnek, mert törvények és katonák vannak, hanem azért, mert uralkodik a társaságban az, amit Aristoteles barátságnak nevezett és amit mi ma testvériségnek nevezünk. Amint azon öreg bölcs mondá, ha barátság uralkodnék mindenütt, nem volna szükség igazságszolgáltatásra; az egész világ egymást segítené kölcsönösen. Bírhattok váltíg jogokkal, ha nincs köztetek barátság, társadalmatok nem fog tartós lenni. Két ezer éve, hogy ez észlelet tétetett, és két ezer év óta mi azt igen ugyan elfelejtettük. Hátra van még1

, uraim hogy kimentsem magamat a hosszadalmas beszédért; ez a tanárok rendes hibája. Ha ráveszik, hogy beszéljenek, rendesen megfeledkeznek magokról; mégroszabbak az ügyvédeknél." Bizonyára senki sem tanulhatna többet e felséges beszédből, mint nemzetünk, mely hogy a modern államok sorában a históriai múltja és a jelenkor constellatiója szerint őt megillető helyet elfoglalhassa, mindenek felett azon individuális polgári erényekre kell törekednie, melyek nélkül mai korban nemzeti nagyság nem lehető és a politikai szabadság merő fallacia. Az európai emberiség socialis viszonyai két uj hatalmat teremtettek az államéletben, melyek kitartó egyéni munkásságnak, takarékosságnak és rendezett társadalmi háztartásnak gyümölcsei; nevük: tudomány és pénz; ezek nélkül nem lehet mai nap sem egyéni, sem politikai függetlenség. Mig vasutainkat, hajóinkat, gyárainkat s minden egyéb iparvállalatainkat csak idegen észszel, idegen kezekkel és idegen pénzzel létesítjük, addig mi mindég amaz idegeneknek adózó szolgái leszünk, bármily fennyen hirdesse is a törvény független létünket politikai tekintetben. Maiglan nemzetünknek csaknem összes szellemi élete törvények gyártásában folyt le, és a hozott törvényeknek rendesen csak addig volt előttünk becsük, mig papirosra nem tettük: azután csakhamar félrevetettük, hogy ujak alkotása felett újból civakodjunk. Olyanok voltunk, mint a gyerekek; ha fölépítettük a kártyaházat, azt hittük, vajmi nagyot tettünk. De a gyerek számára szilárd hajlékról is van gondoskodva az okosabb szülék által; ha pedig nemzet gyermekeskedik, nincs ki érte gondoskodjék. A törvényhozás egy nemzet jobbjainak nagy és szent foglalatossága; de a közönség feladata szerény polgári erények gyakorlása által közjólétet eszközölni és teremteni. Ebben serénykedjünk, mert ettől függ jövőnk kedvező alakulása. E polgári erények élesztése és terjesztésére nem tudunk alkalmasb eszközt, mint a Laboulaye ajánlotta socialis értekezések. Ezért közlöttük erre vonatkozó beszédét. Ballagi Mór.